A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
BARBU, Mircea – HUREZAN, Pascu – SZATMÁRI Imre: Márki Sándor és az aradi líceum régiséggyűjteménye (1882-1887)
Ssz A tárgy leírása. Dbsz. A lelet helye s ideje. A lelet körülményei. Az adományozó neve és lakása. Az adományozás ideje. Jegyzet. 102. Török edény, vörös-babos-cifrázatokkal. A középső rózsa alatti fenék részben ki van törve, [a leírás mellett a tárgy rajza 40 - Sz. 1.1 1 U.-ott. — U.-az. 1883. 103. Urnatartó (urnaalj) L. 5. sz. a., melyhez hasonlít. 41 1 Ugyanott. A 84. és 85. számú edényekkel együtt. Ugyanaz 1883. N° 33 Inv. feud. D-12433 104. Cserép kertidísz. (Virágkaró fölé?) 13 cm. magas; feneke 5V2 cm. átm. Belül üres, fenekén nyílással, [a szöveg előtt a tárgy rajza 42 - Sz. 1.1 1 Ugyanott, 1882. — Ugyanaz 1883. 105. Cserépmécses. Szájánál most is erősen kormos. Alsó csücske meg-van sértve. Magassága 10 cm., nyílása fenn 6'/ 2 cm. átm. Korongon készült mázatlan agyagedény, fa leírás előtt a tárgy rajza 43 - Sz. 1.1 1 Ugyanott, 1879. Ugyanaz 1883. Inv. feud. 22. D=12434 106. Füstölő-edény. 9 l / 2 fenék-átm. 8V 2 cm. magasságban 1 szelelő-lyuk fele, - lenn mind a négy megvan. A mázatlan cserép 7 mm. vastag. 1 Cs.-Simánd — Ugyanaz 1883. 107. Függő-lámpa cserépből. Egészen ép. 4 oldalt 2-2 lyuk a fonal számára, [a szöveg sorában a tárgy rajza 44-Sz. 1.1 Alján 10 kör. 1 Erdőhegy, a Körös-mederben, 1880. Ugyanaz 1883. 40 A tárgyról készített rajz is pontosan mutatja, hogy ez esetben szintén egy késő középkori — kimondottan díszes — kályhaszemről, s nem török edényről van szó. A kályhaszem háromszög alakú előoldala fölül kiugró gombban végződik, a hátoldala pedig kerek tálka formára összeszűkülő. A kályhaszem előoldalának közepéből rózsadísz emelkedik ki, de a rózsa körül, a kályhaszem a belső széle mellett is barna festéssel díszített volt. Ma is megtalálható az aradi múzeum gyűjteményében, de azzal a megjegyzéssel, hogy a líceumi jegyzék 101. sorszáma mellé utólag beírt leltári szám (inv. feud. 991) a 102. számú kályhaszemre értendő. Az aradi múzeum késő középkori kályhacsempe- és kályhaszemgyűjteményét bemutató feldolgozásból (HUREZAN-SZATMÁRI 1998; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a) ez a tárgy is kimaradt, így egyelőre közöletlen. 41 Ez az utalás is mutatja, hogy a tárgy tulajdonképpen egy késő középkori, négyszögletes szájú, tál alakú kályhaszem. Ma is megtalálható a múzeum gyűjteményében (HUREZAN-SZATMÁRI 1998, 279, 2. kép 8, 7. kép 4; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a, 88, Pl. XVI, Fig. I, 2). 42 A rajz és a lelőhelyre vonatkozó bejegyzés alapján biztos, hogy a tárgy nem kertidísz volt. Leginkább talán késő középkori lábasnyél lehetett, amely szintén az itt lévő középkorifaluhelyhez köthető. Nem találtuk meg a múzeum mai gyűjteményében. 43 A rajz alapján a tárgy nem mécses, hanem egyértelműen egy késő középkori, hagyma alakú kályhaszem. Az aradi múzeumból a bukaresti központi gyűjteménybe került. A leltárkönyv 84, 85. és 103. sorszámú leletei biztosan együtt kerültek elő, legalábbis ezt bizonyítja a leltárkönyvi bejegyzés, de a megjelölt lelőhely, az előkerülés évszáma (1879), a múzeumba kerülés körülményei alapján feltételezhető, hogy az 5, 87, 88, 90, 91, 92, 93, 105. sorszámú tárgy is ugyanitt, s talán ugyanekkor került elő. Erre utal az is, hogy a leírásuk vagy rajzuk alapján biztosan mindegyik kályhaszem vagy kályhacsempe volt. Talán ugyanezen alkalommal került elő a 102. sorszámú kályhaszem is. Ezek szerint a simándi Török-kert és Török-puszta kétségkívül ugyanazt a helyet jelöli, s a többi, a jegyzékben szereplősimándi lelet többsége vagy egésze is az itt lévő középkori faluhelyről származhat (vö. 27. j.). 44 A rajz alapján biztos, hogy nem függőlámpa volt, hanem bronzkori agyagfedő. Vö.: BANNER-BÓNA 1974, Taf. 4:1-3, 6: 1-5, 7, 24: 1-12; BÓNA 1975, Taf. 140:1-7, 9, 14-16, 141: 1-16, 202: 1-8, 10.
