A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
BARBU, Mircea – HUREZAN, Pascu – SZATMÁRI Imre: Márki Sándor és az aradi líceum régiséggyűjteménye (1882-1887)
MÁRKI SÁNDOR ÉS AZ ARADI LÍCEUM RÉGISÉGGYŰJTEMÉNYE (1882-1887) BARBU, Mircea - HUREZAN, Pascu - SZATMÁRI Imre „ Sine me liber ibis in urbem. Nélkülem megy ez a könyv abba a városba, melyet nem szüleimnek, hanem feleségemnek, kis leányomnak első csókja és egy sok munkában sok lelki nyugalmat adó életpályának megkezdése tett édes otthonommá; s melyet szeretnem és becsülnöm tanított a történetével napról napra való foglalkozás. " — e szavakkal nyitotta meg Márki Sándor az 1892-ben megjelent Aradvármegye története című kötetét (MÁRKI 1892, V. oldal). 1 S valóban: egész életére igaz, hogy számára a múlt értékeinek szeretete egyben a szülőföld szeretetét is jelentette. A Békés megyei Kétegyházán született 1853. március 27-én. Apja, Márki János, az Almássyuradalom Békés és Bihar megyei területének intézője, gazdatisztje volt. A tíz testvér közül Márki Sándor a hetedikként született. 2 1855-ben a család Sarkadra költözött, mert apja az uradalom ottani főintézője lett. A rendelkezésre álló adatok alapján Márki Sándor iskoláit az 1860as évek elejéig Sarkadon végezte. Elemi iskolai tanulmányait 1859-ben kezdte, de az utolsó elemi iskolai évét már Nagy váradon fejezte be. Az 1864 és 1869 közötti években szintén Nagyváradon tanult, gimnáziumi éveit a premontrei gimnáziumban kezdte. Alig múlt 14 éves, amikor hatodikos gimnazista korában a Nagyváradi Lapokban folytatásokban közölte a Bihar vármegye történetéről készített írásait, 1868-ban. Itt történt meg az is, hogy 1869 tavaszán a közoktatási miniszter által kiadott törvények bírálata miatt fegyelmi útján kitiltották a nagyváradi főgimnáziumból. Az 1869/1870-es tanévtől ezért Pozsonyban folytatta a tanulást, majd az 1871/1872. tanévben Pesten, a piaristáknál fejezte be középiskolai tanulmányait. Az egyetemet is Budapesten, a bölcseleti kar történelem és földrajz szakán végezte el 18721876 között. Ezekben az években sorra jelentek meg — főként történeti témájú — cikkei, tanulmányai a főváros különböző folyóirataiban, de publikált a Békés és a Nagyvárad c. vidéki lapokban is. Az utóbbi hasábjain számolt be például a Sarkadon talált régiségekről (1872), s ugyanitt jelentette meg Mogyoróssy János életrajzát is (1874). A történelem-földrajz szakos tanári képesítését 1876 decemberében kapta meg, de még nyilván az egyetemi évek munkájának gyümölcseként jelent meg ezután 1877-ben Nagyváradon A Fekete-Körös és vidéke címet viselő műve, valamint Budapesten a Sarkad története c. könyve. 1877. július 14-én nevezték ki az aradi főreáliskola és főgimnázium rendes tanárává is, ahol csaknem egy évtizedig, 1886-ig dolgozott. Ez az időszak nemcsak Arad tudományos életének fellendítése terén, hanem személyesen Márki Sándor történetírói munkásságában is meghatározó volt. Nem kis részben Márki Sándor tevékeny közreműködésének köszönhetően jött létre ugyanis az aradi tudományos élet képviselőit tömörítő szándékkal 1882-ben a helyi Kölcsey-egyesület, amely kétségkívül nagymértékben hozzájárult a város kulturális felpezsdüléséhez, másrészt pedig az Aradon töltött évek folyamán bontakozott ki teljességében Márki Sándor tudományos történetírói tevékenysége is. / Részben megegyező szöveggel köszönte meg 1886-ban azt is, hogy az aradi Kölcsey-egyesület őt tiszteletbeli tagjává választotta (KOVÁCH1976, 11). 2 Életéről, történetírói munkásságáról illetve életművéről több ismertetés és feldolgozás is megjelent, életében: SZINNYEI 1902, 613-630, halála után pedig pl. : LUK1NICH 1925; B1RÓ1927; LUKINICH1941; BANNER 1961; KOVÁCH 1961; SZEBENYI 1969; NÉMED1-TELEK-ZIELBAUER 1970; SZÉKELY 1971; BANNER 1971; SCHERER 1971; SZÉKELY 1973; KOVÁCH 1975; KOVÁCH 1976; CSORBA 1978.
