A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

VISTY Lilla: A Gizella-kereszt ötvösszemmel

jánál szélesebb aranyszalag széleinek az első és a hátsó oldalra való visszahajtásából jutunk. Érdekessége hogy az eredetileg egy vagy két részből álló hosszú fémlapra, melynek hossza pontosan a kereszt kerülete, a szöveg betűit az adott hosszon beosztva cizellálták, de nem vették figyelembe a kereszt szárainak vonalát követő hajtásokat. így előfordul, hogy egy-egy betű éppen a sarkok hajtáspontjára esik. Ez a még éppen maradt részeknél jól megfigyelhető (ajobb és a felső szár hajlatában lévő H és ajobb szár felső szögén látható V). Az arany fedőlapok felszerelését a hátsó oldalon folytatták, melyre először a középső, cizellált arany lapot szegeitek fel. Ennek érdekessége az alsó szárlemez rövidségére utaló toldás, melyet a cizellálás előtt, két részből úgyszólván összevarrtak, így ezt egynek nevezhetjük. (Erre az ornamentikus minta folyamatossága utal.) Minden lemezt, a külső szélektől és a 45°-os szögben levágott oldalaktól eltekintve, két-három mm-rel szélesebbre készítettek, hogy az összeszereléskor a szögekkel való rögzítéssel a lemezek lehető legnagyobb stabilitását érjék el, a lapok fedése nem engedi azok esetleges szétnyílását. Ezután a keretlemezeket készítették elő a felszegeléshez. Mindkét oldalon a hullámvonalas huzalok közötti sávot igazgyöngyök sora díszítette. Ezek nagyon vékony aranyhuzallal való felerősítése a lemezek felszerelése előtt kellett, hogy történjen, mivel a huzalvégeket a lemezek alatt dolgozták el. Ehhez az alapot vékony fúróval átfúrták, a drótot alulról fölfelé áthúzták, majd azt, a gyöngyök fölfűzése után, alulra húzták és megerősítették. Így jártak el minden lemezen. Ezt követően, a keresztszárak találkozásához illesztve, egymás után felszerelték a keretlemezeket, amiket, ha túl hosszúra sikerültek, esetenként lemezollóval levágva rövidítettek (hátsó oldal alsó szárának bal sarka). Szegecselés mellett kis U szegeket is találunk (hátsó oldal felső szárának jobb sarka). Mind a négy szártalálkozásnál, összekötő elemként, egyszerű, de nagyon szép megoldáshoz folyamodtak: vékony aranylemezkéket szabtak le, ezeket átfúrták, gyöngyökkel díszítették, és a két szárrész lemezkéi alá csúsztatva szegecseléssel rögzítették. Ezt követően az idetartozó drágaköveket és zománcokat foglalták be. A hátoldalával elkészült keresztet, megfordítva, puha alapra helyezve (több réteg bőr vagy textil), mely a kész oldalt védte, az előoldal felszereléséhez fogtak. Ennek folyamata az előbb leírtakkal lényegileg megegyezik. Formai, de nem lényegi különbség, hogy az első oldal középlemezét három lap alkotja: a vízszintes szárakét egy, az alsó és a felső szárét két különálló aranylemezből készítették. A kereszt összeszerelésének legutolsó mozzanata Krisztus és a két nőalak felszerelése volt. Ezek együttes csoportja négy szeggel lett a keresztre rögzítve: a Megfeszített két tenyerén és a nőalakok két bokája között kialakított karikákon keresztül. Az egyes alkotóelemek elkészítése egymással párhuzamosan és néha, ha ezek a kompozícióban egymásra voltak utalva, természetesen egymást követően történhetett. Ezt példázza a Keresztre feszített és az előoldal szövegének elrendezése, a zománcok és azok foglalatainak kapcsolata is. Sajnos az idő vasfoga a Gizella-keresztet sem kímélte, rengeteg hiányosságot és több helyütt javítás nyomait észlelhetjük rajta. A javítások a leszakadt foglalatok, a kiesett kövek pótlásában, újabb, más anyagból való szegelésben (ezek néhol az aranylemezzel reagálva sötét színű, sugaras elszíneződést okoztak) és a letépődött lemezdarabok kiegészítésében nyilvánulnak meg. Ezeket könnyű felismerni az anyag színének különbözőségéből, eltérő stílusukból. Legnagyobb sérülést, arányában nézve, az oldallemez szenvedte el, ennek pótlásánál sajnos a szövegrészek valószínűleg már régen nem voltak ismeretesek, különben ezeket is bizonyára újra cizellálták volna. Az előoldalon az alsó szár jobb alsó kőkereténél hiányzik egy nagyobb darab, melyet egy aranylappal pótoltak, és amire egy tokos foglalat van felszerelve (A-5/x). Egyébiránt a szárvégeket érte nagyobb sérülés, ahol több foglalat is hiányzik, melyek nagy részét pótolták (F-SZV-3, 10; B-SZV-5, 15; A-SZV-8, 14, 15; J-SZV-4, 10). A hátsó oldal keretlemezei az előzőnél hiányosabbak, itt a javítás után is történtek sérülések. Erre a kereszt fájának előbukkanásából lehet következtetni: a bal és az alsó szárak találkozásánál lévő javítások között (ezeket a lemezeket máskülönben olyan hosszúra szabták volna le, hogy összeérjenek) és az alsó szár bal keretének utolsó harmadánál. A kiegészítések nem egyidejűleg készültek, valószínű az, hogy a sima lemezdarabok egykorúak az előoldal A-5/x és az A-SZ-15, F-SZV-1 foglalataival. Erre az arany színéből és a lemezre szerelésből juthatunk, mert a foglalatok utólagos felszerelése logikátlan, egy új alap elkészítése egyszerűbb és gyorsabb, mint a lemez leemelése. Párban egyidejűek, de más időszakból származóak az előoldal