A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

TROGMAYER Ottó: Crux aurea reginae Giselae (Talányok és bizonyosságok)

Ez év tavaszán módomban volt a kereszt ismételt meglátogatása mellett, az 1995-ben időlegesen ki­emelt csontok, majd sírverem megtekintésére is. Befejezésül idézem a müncheni, valamint passaui tapasztalatokról írt jelentésemet. „ 1999. április 14-én lehetőségünk volt arra, hogy Ery Kingával a Passau Niedernburg kolos­torban levő Gizella-sírt megtekintsük. Az előzmé­nyek közé tartozik, hogy a csontokat az előző napon, a müncheni műemléki hivatalban Ery Kinga anató­miai sorrendbe rakta, s azokról videofelvételt készí­tett a Korona film Kft., Koltay Gábor irányításával. A sírt először 1908-ban nyitották fel, majd a csonto­kat vasládába helyezve 1917-ben visszafalazták az aknasírba. E feltárás körülményeiről a korabeli irodalom alapján Uzsoki András részletesen beszá­molt. A csontok megtekintését Erwin Emmerling professzor tette lehetővé. Az eseménynél jelen volt Franz S. Gabriel prelátus, a kolostor építészeti és művészeti felügyelője a passaui püspökség részéről. A vasládát 1996-ban vették ki a sírból az 1917-ben közönséges falazótéglából készített vakolt zárófalat áttörve. Megállapították, hogy a csontokban jelentős kárt okozott a magas talajvíz által korrodált vasláda is (1954). Jelenleg a csontmaradványokat, melyek közül csak a medence- és keresztcsont hiányoztak, a müncheni műemlékvédelmi intézetben tárolják. A tervek szerint a koponyát és a hosszúcsontokat ereklyetartóban, az oltáron helyezik majd el, a ki­sebb csontokat fémtokba téve, visszarakják az erede­ti sírgödörbe. Az antropológiai feldolgozást Pe­ter Schröter, az Anthropologische Staatsammlung munkatársa végzi, akinek módja van Gizella anyja, burgundi Gizella, valamint több rokona csontjaival való összehasonlításra is. Itt kell megjegyeznünk, hogy Gizella csontjai közül a jobb felkart és a gyű­rűsujj egyik percét a passaui püspök a veszprémi püspökségnek adományozta. A niedernburgi kolostorban jelenleg angolkis­asszonyok apácarend működik. A templom jelentős zarándokhely. 1996-ban a középkori kenotáftum, illetve a román kori sírlap északi oldalán mintegy 2*2 méteres felületen áttörték a vajszínű már­vány (?) lapokkal borított vasbeton padozatot, mely alatt mintegy 15 cm vastag gyöngykavics réteg bo­rította az eredeti földfelszínt, melyről a román kori, illetve gótikus burkolatot eltávolították. E mun­kagödröt biztosító deszkákat könnyező gomba tá­madta meg, azok a gödör aljára hullottak. Az ak­nasírt megtekintve megállapítottuk, hogy a század elejei feltárás megfigyelései helytállóak. (Az álta­lunk Münchenben látott csontok mennyisége nem egyezik az eredeti publikációban bemutatott rajz­zal. Lehetséges, hogy a sírfenék utólagos átvizs­gálása során került elő a csontváz többi része. Az akkori antropológiai vizsgálat már említi a hosszú­csontokat.) Az akna hosszabb, mint a márvány sír­lap, ámde keskenyebb, mint a sírlap eredeti széles­sége. Oldalfalait görgetett, gyermekfej nagyságú vagy annál kisebb kövekből készítették, melyeket homokos habarccsal simítottak. Az akna alja a szűz altalajon nyugszik. A sírfenék köveit nem láthattuk a belemosódott humusz alatt. E réteg ismételt át­vizsgálása szükségesnek tűnik. Az akna nyugati vé­gén beásás nyoma figyelhető meg, ám a köveket visszahelyezték. Ezzel a beás ás sal a csontokat nem bolygatták. Az akna keleti végét a század eleji fel­tárásnál érintetlenül hagyták, itt láthattuk, hogy olyan keskeny, mely szinte minden bizonyossággal kizárja a koporsó használatát. A sírgödör hossza is bizonyítja egykori királynőnk feltételezett magas termetét. A sírgödör 45x190 cm méretű. Mintegy 45 cm magasan, egykor vastag deszkákkal, illetve középen egy hosszanti gerendával fedték le, ennek lenyomata jól megfigyelhető az azokat borító ha­barcson. E deszkákból vékony korhadékok láthatók az oldalfalak tetején. A munkagödör oldalfalain jól látszott, hogy a talaj teljesen kevert, habarcsos kőtörmelékes, melyben két helyen utólag beásott sírgödör végé­nek profilját figyelhettük meg. Gizella sírját tehát a fölötte fekvő sírlap megóvta a bolygatásoktól. A sírlap felső (nyugati) vége századunk során sérült, repedezett, hiányzik a kereszt felső szára. Felette eddig nem közölt két betű nyomát figyelhet­tük meg, ezeket az újkorban pirossal színezték. A betűket nem sikerült teljes bizonyossággal megha­tároznunk, talán egy L és egy R(?) betűről lehet szó. A hosszúcsontok alapján a királyné igen magas (170 cm), ám karcsú termetű lehetett. A varratok elcsontosodása magas korra utal. " Gizella tehát nem csak lelkileg, hanem testileg is királynéi alkatú lehetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom