A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
BEZUGLOV, Sergej Ivanovič – NAUMANKO, Svetlana Andreevna: Kazár kori kurgán az Alsó-Donnál
A temetés és a kurgánemelés idejét két bizánci solidus határozza meg (5. kép 5-6). Az érmekről már történt említés a szakirodalomban (SEMËNOV 199E 126), és publikálták is őket (NAUMENKO-BEZUGLOV 1996, 247, 1. kép 1-2). Mindkét solidust Konstantinápolyban verték II. Constans (641-668) idején. Az első érem előlapján a császár látható szemből. Köpenyt és keresztes koronát, hosszú szakállt és bajuszt visel, jobb kezében országalma kereszttel, a körirat: DN CONSTANTINVS PP AVC. A hátlapon háromfokú lépcső tetején álló kereszt, felirat: VICTORIA - AVGV, lent: CONOB. Ezeket az érmeket 651/52-654-re keltezik (BELLINGER-GRIERSON 1968, 425, III. 19d; HAHN 1981, 124, Tabl. 20. 23). A második solidus előlapján II. Constans látható hosszú szakállal és bajusszal és IV. Konstantinos. Mindketten köpenyt és keresztes koronát viselnek, a fejük között kereszt látható. A hátlapon: háromfokú lépcsőn álló kereszt és Herakleios és Tiberius alakja a két oldalán (BELLINGER-GRIERSON 1968. 431-432, VI; HAHN 1981, 125, Tabl. 21. 31-38). Ezeket a solidusokat általában 661-663-ra datálják. Az érmek kronológiailag kompakt csoportot alkotnak. Az idősebb és fiatalabb csoport készítési idejének maximálisan lehetséges különbsége 12 év. A doni négyzetes árkos kurgánok körében csaknem húsz együttesben kerültek elő bizánci aranyérmek. Ha figyelembe vesszük a konkrét kulturális csoporton belül talált érem leleteket, észre kell vennünk az általuk kínált nagyszerű datálási lehetőségeket (SEMËNOV 1993, 95; NAUMENKO-BEZUGLOV 1996, 251-252). A doni kurgánokból származó érmek által képviselt kronológiai intervallumban Cl. század közepe - 8. század közepe) kiemelhetünk néhány kisebb együttes-csoportot, amelyek a bizánci arany steppei megjelenésének egyes epizódjait illusztrálják. Általában a birodalom jelentős külpolitikai akcióival esnek egybe (SEMËNOV 1993, 95; NAUMENKO-BEZUGLOV 1996, 251). A 14. kurgánban talált érmek alapján a temetkezés legvalószínűbb ideje a 7. század utolsó harmada. Vele egyidős az 1987-ben Romanovskaa-nál A. I. Semënov által feltárt kurgán. Ez utóbbiban szintén egy 661-663 keltezésű solidus volt (SEMËNOV 1988, 109). Ezek a sírok megelőzik időben azt a meglehetősen népes csoportot, amelyre Leontios és III. Tiberios pénzei jellemzők, és a 8. század legelejére keltezhetők (NAUMENKO-BEZUGLOV 1996, 251). Ha egybevetjük a régészeti és kronológiai megfigyeléseinket a 7. századi nomád világ fő történeti csomópontjaival, akkor felvázolhatjuk a négyzetes árkos doni kurgánok etnikai azonosításának egyik lehetséges változatát. A Nyugati Türk Kaganátus 630-651 közötti időszakban bekövetkezett meggyengülése és összeomlása következtében nyugati határvidékein két nomád államképződmény jött létre: Magna Bulgaria (635 között) és Kazária (feltehetően 651 körül — ARTAMONOV 1962. 160-171). Mindkét állam élén a legfelsőbb türk arisztokrácia képviselői álltak. A kazár államiság korai periódusát a steppei hegemóniáért, a Magna Bulgaria örökségéért folytatott harc jellemzi (ARTAMONOV 1962, 171-172). A kazár uralom stabilizálódásának záró akkordja Aszparuh kán bolgár hordájának megjelenése és meggyökeresedése a Dunánál és Dunai Bulgária kialakulása (ARTAMONOV 1962. 173-174). Ettől az időtől a Kazár Kaganátus reális nemzetközi tekintélyre tesz szert és az Azov-, Káspi-, s valószínűleg a Fekete-tenger melléki steppék ura lesz. Nagy Bulgária korának régészeti megfelelői — a legújabb kronológiai kutatásokat figyelembe véve (SEMËNOV 199L 124-125) — a peresepinói jellegű emlékek, amelyeket az előkelők hagytak hátra, továbbá a „bulgár" csoport velük egyidős vagy közel egyidős sírjai. Ez utóbbiak a Volga és Duna között, a Krímben, a Kubány vidékéről ismertek. Nagyon meggyőzőnek tűnik a fiatalabb érmek (641-646) keltezésének egybeesése a peresepinói csoport együtteseiben. A négyzetes árkos kurgánok kulturális típusának — ha figyelembe vesszük a kronológiájukat — nincs párhuzama a doni steppéken. A 7. század második felében jelennek meg a Donnál már kialakult formájukban. A négyzetes árkos kurgánok kultúrájában jelen lévő kifejező, jól datált keleti párhuzamok alapján feltételezhető, hogy belső-ázsiai kulturális elemek együttese került át a Don medencéjébe. Ez a helyzet megfeleltethető egy erőteljes nomád csoport áttelepedésének keletről. A numizmatikai adatok alapján ezt az eseményt a 7. század második felének elejére tehetjük. A temetkezési-megemlékezési rítusok differenciált, munkaigényes és bonyolult ciklusa, az anyagi értékek magas színvonalú koncentrációja, a kétségtelen prioritás a bizánci támogatásokban — mindezek alapján feltételezhetjük, hogy ezeknek a nomádoknak uralkodó szerepe és magas külpolitikai tekintélye volt a tágas steppei régióban. A négyzetes árkos doni kurgánok fő részét valószínűleg a Kazár Kaganátus korai korszakának uralkodó rétegével azonosíthatjuk (SEMËNOV 1991, 126). A kaganátus korai történetében a források megkülönböztetik a kazárokat és a türköket. Az utóbbiak az Asina nemzetségből származó türküt