A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)

A melléklet nélküli sírok (16. kép 4) száma meglehetősen alacsony (négy női: 10., 87-89., 92., két férfi-: 10., 88. és három gyermektemetkezés: 19., 59., 81. sír). Ezek a temető déli, nagyobb számban pedig az északi végén találhatóak, az utóbbi területen a temetkezések határát jelentő dombszél félkörös ívét követve. Mivel az észa­ki-északnyugati részen vannak a zsugorított te­metkezések is, ezen kívül a mellékletes sírok itt szegényesek, s a 74. sírtól északnyugatra már fegy­vereseket sem találunk, ezen a területen a közösség szegény, illetve alávetett helyzetű tagjainak temet­kező helyére kell gondolnunk. A TEMETŐ NEPE A Madarason feltárt huszonöt férfisír legjellemzőbb mellékletei a különböző fegyverek. A tizenöt harcos temetkezése közül hármat kísért szablya, hetet íj, hármat csontlemezes tegez, és mindegyikben volt egy-öt darab nyílhegy. E fegyveres férfisírok között rangbéli különbséget jelenthetett a sírban lévő fegy­verek mennyisége illetve típusa, valamint az egyéb rangjelző tárgyak, a veretes öv és a varkocsszorító megléte. Értékesebb tárgyaikat (pl. az arany var­kocsszorítókat) valószínűleg épp a fegyveres szol­gálatban való részvételüknek tulajdoníthatjuk. A madarasi avar temető tehát a közelben lévő, kato­náskodással is foglalkozó férfiak és családjaik tele­pülésétjelöli. A környező köznépi temetők közül katonai jel­legükkel kitűnő, a 7. század végén induló temetők valószínűleg az avar koron belül 670 és 680 között lejátszódó politikai és területi változásokat (BÓNA 1970. 259-261; BÓNA 1988, 441, 453; SZÁDECZKY-KAR­DOSS 1968, 84-87) tükrözik, s az új hatalmi szervezet biztosítóinak, a — valamely előkelő szolgálatában álló — katonáskodó köznépnek a temetkezései. 62 Viseleti tárgyaik és fegyvereik közeli formai párhuzamait e közép avar kori előkelők (Ozora­Tótipuszta, Igar, Dunapentele, Gyenesdiás, Iván­csa, Szeged-Atokháza stb.) — szerencsés esetben éremmel vagy sírobulussal a keltezést segítő — sírjai és a hasonló korú köznépi temetkezések kö­rében (Alattyán, Tiszafüred stb.) találjuk. A madarasi temető esetén az ide érkező, a tele­pülést alapító felnőtt férfiak generációjának tarthat­juk a korábbinak meghatározott temetkezéseket, de ezt a temető töredékes volta miatt nem állíthatjuk biztosan. 63 A TEMETŐ NÉPESSÉGE A 88 megmentett vázból 52 jó megtartású, 36 töre­dékes állapotú. 64 A madarasi széria meglehetősen heterogén. A vizsgált sorozatra az europid és mongolid nagyrassz megléte egyaránt jellemző. A férfiak és nők típus-spektruma közt különbség mu­tatkozik: a férfiaknál a cromagnoid, a nőknél a bel­ső-ázsiai rasszkomponens az erősebb. A tulajdon­képpeni mongolidok a temető déli és középső részén helyezkednek el, a 85. számú szinid nő ki­vételével. A gazdagabb sírok koponyái szinid és europo-mongolid jellegűek, csak a 28. és 32. sírok esetén mutatkozik europid túlsúly, másodlagosan kimutatható mongolid jelleggel. A 73. és 74., a te­mető északi részén elhelyezkedő gazdagabb gyer­mek- és férfisír koponyája taxonómiai szempont­ból nem volt vizsgálható. Rokoni kapcsolatok a temető déli részén feltéte­lezhetők (2. kép 2). Az 1. csoportra főleg a mon­golid, a 2. csoportra pedig az europid és mongolid jelleg együttes megléte jellemző. A 2. generáció­hoz tartozhatnak a 41. és 48. mongolid jellegű infans temetkezések. 62 A fegyverben gazdag temetők között jelentős ritusbeli különbség, hogy míg az alföldi (Jászapáti, Kisköre, Szeged­Fehértó-B, Madaras) temetkezésekre a lovas temetkezés nem jellemző, a nyugati temetőkben találunk hátaslovukkal elte­metett harcosokat (Wien-Liesing, Wien-Csokorgasse). 63 Hasonlóan jelentős számú fegyveres sírral rendelkeznek még a Kárpát-medencében a következő közép és késő avar kori te­metők: Gombos/Bogojevo I (Yu), Jászapáti-Nagyállás, Kisköre-Halastó, Kiskörös-Vágóhíd, Leobersdorf (Au), Mosonszentjános-Kavicsbánya, Szeged-Fehértó-B, Váchartyán, Wien-Liesing (SZENTPÉTER11994 alapján). 64 A temető antropológiai feldolgozását Lipták Pál és Marcsik Antónia végezte el (L1PTÁK-MARCSIK1976). A Zalotay Elemér által feltárt első öt sírról: LIPTÁK 1969. Az embertani anyagot a JATE Embertani Intézete őrzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom