A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)

A melléklet nélküli sírok (16. kép 4) száma meglehetősen alacsony (négy női: 10., 87-89., 92., két férfi-: 10., 88. és három gyermektemetkezés: 19., 59., 81. sír). Ezek a temető déli, nagyobb számban pedig az északi végén találhatóak, az utóbbi területen a temetkezések határát jelentő dombszél félkörös ívét követve. Mivel az északi-északnyugati részen vannak a zsugorított temetkezések is, ezen kívül a mellékletes sírok itt szegényesek, s a 74. sírtól északnyugatra már fegyvereseket sem találunk, ezen a területen a közösség szegény, illetve alávetett helyzetű tagjainak temetkező helyére kell gondolnunk. A TEMETŐ NEPE A Madarason feltárt huszonöt férfisír legjellemzőbb mellékletei a különböző fegyverek. A tizenöt harcos temetkezése közül hármat kísért szablya, hetet íj, hármat csontlemezes tegez, és mindegyikben volt egy-öt darab nyílhegy. E fegyveres férfisírok között rangbéli különbséget jelenthetett a sírban lévő fegyverek mennyisége illetve típusa, valamint az egyéb rangjelző tárgyak, a veretes öv és a varkocsszorító megléte. Értékesebb tárgyaikat (pl. az arany varkocsszorítókat) valószínűleg épp a fegyveres szolgálatban való részvételüknek tulajdoníthatjuk. A madarasi avar temető tehát a közelben lévő, katonáskodással is foglalkozó férfiak és családjaik településétjelöli. A környező köznépi temetők közül katonai jellegükkel kitűnő, a 7. század végén induló temetők valószínűleg az avar koron belül 670 és 680 között lejátszódó politikai és területi változásokat (BÓNA 1970. 259-261; BÓNA 1988, 441, 453; SZÁDECZKY-KARDOSS 1968, 84-87) tükrözik, s az új hatalmi szervezet biztosítóinak, a — valamely előkelő szolgálatában álló — katonáskodó köznépnek a temetkezései.

62 Viseleti tárgyaik és fegyvereik közeli formai párhuzamait e közép avar kori előkelők (OzoraTótipuszta, Igar, Dunapentele, Gyenesdiás, Iváncsa, Szeged-Atokháza stb.) — szerencsés esetben éremmel vagy sírobulussal a keltezést segítő — sírjai és a hasonló korú köznépi temetkezések körében (Alattyán, Tiszafüred stb.) találjuk. A madarasi temető esetén az ide érkező, a települést alapító felnőtt férfiak generációjának tarthatjuk a korábbinak meghatározott temetkezéseket, de ezt a temető töredékes volta miatt nem állíthatjuk biztosan.

63 A TEMETŐ NÉPESSÉGE A 88 megmentett vázból 52 jó megtartású, 36 töredékes állapotú.

64 A madarasi széria meglehetősen heterogén. A vizsgált sorozatra az europid és mongolid nagyrassz megléte egyaránt jellemző. A férfiak és nők típus-spektruma közt különbség mutatkozik: a férfiaknál a cromagnoid, a nőknél a belső-ázsiai rasszkomponens az erősebb. A tulajdonképpeni mongolidok a temető déli és középső részén helyezkednek el, a 85. számú szinid nő kivételével. A gazdagabb sírok koponyái szinid és europo-mongolid jellegűek, csak a 28. és 32. sírok esetén mutatkozik europid túlsúly, másodlagosan kimutatható mongolid jelleggel. A 73. és 74., a temető északi részén elhelyezkedő gazdagabb gyermek- és férfisír koponyája taxonómiai szempontból nem volt vizsgálható. Rokoni kapcsolatok a temető déli részén feltételezhetők (2. kép 2). Az 1. csoportra főleg a mongolid, a 2. csoportra pedig az europid és mongolid jelleg együttes megléte jellemző. A 2. generációhoz tartozhatnak a 41. és 48. mongolid jellegű infans temetkezések. 62 A fegyverben gazdag temetők között jelentős ritusbeli különbség, hogy míg az alföldi (Jászapáti, Kisköre, SzegedFehértó-B, Madaras) temetkezésekre a lovas temetkezés nem jellemző, a nyugati temetőkben találunk hátaslovukkal eltemetett harcosokat (Wien-Liesing, Wien-Csokorgasse). 63 Hasonlóan jelentős számú fegyveres sírral rendelkeznek még a Kárpát-medencében a következő közép és késő avar kori temetők: Gombos/Bogojevo I (Yu), Jászapáti-Nagyállás, Kisköre-Halastó, Kiskörös-Vágóhíd, Leobersdorf (Au), Mosonszentjános-Kavicsbánya, Szeged-Fehértó-B, Váchartyán, Wien-Liesing (SZENTPÉTER11994 alapján). 64 A temető antropológiai feldolgozását Lipták Pál és Marcsik Antónia végezte el (L1PTÁK-MARCSIK1976). A Zalotay Elemér által feltárt első öt sírról: LIPTÁK 1969. Az embertani anyagot a JATE Embertani Intézete őrzi.