A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)
nem keltezhetjük. A köztük lévő kronológiai különbség természetesen így sem lehet túl nagy. A 74. sírban található további kis — szalagfonatos mintájúra kiegészíthető — töredéket Straub Péter csont szíjvégnek rekonstruálta. Hasonlókat ismerünk pl. Bogojevo (6. sír), Dunapentele (I. sír) és Jászapáti (19. sír) közép avar temetkezéseiből, díszített csontos tegezekkel összefüggésben. 56 A szalagfonatos minta egyébként, a tegezen magán lévő díszítésként, csak kora avar kori csontlemezeken jelenik meg. Az 1. sírban lelt csontból faragott kígyófej (3. kép 5) szintén a tegezzel lehetett összefüggésben. Kiss Attila szerint a hosszúra nyúlt, stilizált állatfej (madár illetve kígyó) alakok, illetve a hasonló formájú csonttárgyak a tegezek zárásánál segíthették elő bőrszíj vagy textilszalag átfűzését. A madarasi legjobb analógiája a gombosi 6. sírból származik (VELENRAJTER 1960, Tab. II). 57 Tegezvasalás lehet a 74., kirablott sírból előkerült U átmetszetű bronzpánt és talán hasonló célt szolgáltak a téglalap alakú, bronzszegeccsel felerősíthető vaslemez-töredékek is (13. kép 10-11). 2.3. Nyílhegy. Tizennégy férfi (1., 13., 17-18., 21., 23., 28., 32., 37., 44., 55., 57., 67., 74. sírok) és egy női (62. sír) temetkezésből kerültek elő nyéltüskés vas nyílhegyek. Amennyire töredékes állapotukból erre következtetni lehetett, valamennyi háromélű. Az 1. sír viszonylag ép példánya 14,2 cm hosszú és 2,4 cm széles. Az avar korban használatuk általános volt. Eszközök 1. Vaskés. A Madarason eltemetett férfiakat szinte kivétel nélkül (21 sír esetén) vaskésükkel együtt helyezték sírba, de gyakori melléklete volt a női temetkezéseknek (20., 24-25., 27., 31., 38-39., 40., 42-43., 58., 61-62., 65., 69., 76., 85., 90. sír), s négy gyermek (15., 34., 60., 73. sír) sírjából is előkerültek. Töredékességük miatt ezek pontos mérete, illetve alakja legtöbbször nem állapítható meg. A vizsgálhatók mindegyike a szokványos egyenes hátú, keskeny pengéjű, hegye felé felköszörült élű típusba tartozik, a nyélnyúlvány helyzete szerint pedig megkülönböztethetünk felső, középső és alsó nyélállású darabokat. A férfisírok vaskései között méretüket tekintve vannak rövidebb (10-15 cm) és hosszabb (16-23 cm) példányok, a 32. sír 30 cm-t meghaladó kése pedig talán fegyverül, harci késként szolgált. A női sírokból származók az előbbieknél többnyire rövidebbek és keskenyebbek, a kisméretű, 6-7 cm-es kések (20., 27., 76. és 85. sír) mellett találunk nagyobb, 12-14,5 cm körüli példányokat is (24., 38., 58., 62. sír). A 27. sír késén jól látszik az egykori fátok maradványa. Késtok véreiének határozhatjuk meg talán a 38., női temetkezésnél, a vaskés közelében fekvő ezüstlemezeket (9. kép 5). Az egyik kis négyzetes veret fekvő X alakú („tamgás") préselt mintáját az ozorai leletek közt látjuk viszont, aranyból (GARAM 1993, Taf. 77, 10). 58 A kések többnyire a medence vagy a combcsont mellől kerültek elő, a női síroknál öt esetben fordult elő „magasabb", a felkarhoz vagy a bordákhoz közeli elhelyezés. A férfisírokban a kések éppolyan gyakran feküdtek a bal mint ajobb oldalon (7:8), a női vázaknál a bal oldali helyzet jóval gyakoribb volt (13:4). 59 2. Tűtartó. A 34. sírban madár szárcsontjából készült tűtartó volt (8. kép 22). 3. Orsógomb és -karika. Tizennégy nő és két gyermek sírjából kerültek elő. 1. Orsógomb. 1.1. Lapított gömb alakú (7., 30., 36., 51., 82. sír). 1.2. Bikónikus (3., 35., 38., 40., 50., 61., 64, 66., 76. sír). 2. Orsókarika (71, 80. sír). Előfordulnak egyenes (30, 36, 40, 51, 66. sír) vagy hullámvonallal (35. sír) díszítve is. 60 56 A csont szíjvég alakú tárgyak kora avar kori megjelenéséről: KISS s. a. A közép avar kori példányok listája: STRA UB 1997, 64. j. 57 Az állatfej alakú csonttárgyak felsorolását — amit a madarasi, illetve egy tatabánya-alsógallai, elnagyolt példány egészít ki — adja Kiss Attila és Straab Péter (STRA UB 1997, 65. j.). Straub Péter e tárgyak megjelenését az MA IIperiódusba helyezi. 58 A fekvő X alakú tamgákról: LÁSZLÓ 1955, 171. 59 A női sírokban a kések elhelyezése megfelel annak a képnek, amit a Tomka Péter által megvizsgált temetők nyújtanak. A férfisíroknál tapasztaltak a tápi, illetve a győri temetőkkel mutatnak rokonságot, valamint az alattyáni II. csoporttal, nem pedig a szokásos késő avar arányokkal, vagyis a kés túlnyomórészt jobb oldali, viseleti helyen való előkerülésével (TOMKA 1972, 49. 51, 63-65). Fordítva fölcsatolt övvel számolhatunk a 18., valamint a 23., férfi síroknál. A csatpecek mindkét esetben jobbról balra nézett, a kés a bal oldalon volt, a 23. sírnál pedig a lemezes nagyszíjvég a jobb combcsont mellett feküdt. Viseleti helyen, jobb oldalon volt a kés a 32., férfisírban, az öntött nagyszíjvég bal oldalon, a felkar mellett feküdt. 60 A díszítés kronológiai jelentőségéről: KOVRIG 1963; BÁLINT 1991, 66.