A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)

5. Bolygatás 5.1. Korabeli sírrablás (15. kép 2). Tíz sír (24., 28-29., 38., 50., 69-70., 72., 74., 79. sír) bolygatását, illetve kirablását az egykorú sírrablóknak tulajdoníthatjuk. A rablások módja nem sokkal a temetés után történt, szisztematikus tevékenységre enged következtetni. Ezt a következők bizonyítják: — Nyolc esetben a felsőtestre ástak rá, a medence, esetleg a combcsontok vonaláig. A 69. sír vázának csak a koponyája hiányzott, a 79. sír kisgyermekének pedig csak az alsó lábszárai voltak eredeti helyükön. — A visszamaradt leletek több esetben is szemléltetik a sírban nyugvó egykori gazdagságát, illetve több kirablott sír tűnik fel nagy méretével (24., 28-29., 38., 74., 79. sír). A 28-29., 74. sírokban gazdag fegyveres férfiak feküdtek, amiről a sírrablók által otthagyott övveretek, díszített csontos tegezek, csontos íjak és a 29. sír szablyavége árulkodik. A 79., igen nagyméretű sírgödörben fekvő kisgyermek mellett csak egy kisméretű, ezüstlemezre kalapált aranylemezke maradt. — A rablott sírok temetőn belüli helyét vizsgálva föltűnik, hogy azok két területen csoportosulnak: a 24-50. sírok körében, a délkeleti részen és a 69-79. sírok közötti É-D-i irányú vonal mentén (ez a kör nyilván bővült az elbányászott sírok közt), a délnyugati csoportot és a nyugati sávot ezzel szemben békén hagyták. A RÉGÉSZETI LELETANYAG (TIPOLÓGIA ÉS IDŐREND) A halotti áldozat körébe tartozó leletanyag 1. Kerámia (15. kép 1). A férfi-, női és gyereksírokból egyaránt előkerült edények készítésük szerint a következő típusokat képviselik: 1. A korongolatlan edények (3., 11., 21., 28., 33-34., 42., 46., 60. sír, szórvány) között formájuk szerint további különbségeket tehetünk: hengeres testű, függőleges vagy enyhén kihajló peremű fazék (11., 21. és 33. sír, szórvány), gömbös testű edény (46. sír), tojásdad, behúzott nyakú, közepesen kihajló peremű edény (3., 42., 60. sír). Díszítést két edényen találunk: ujjbenyomkodással csipkézett a 34. sír fazekának pereme. A díszítés a kelet-európai nomád népek kerámiájára jellemző, az avar korban végig használták (BÓNA 1973, 78). Függőlegesen behúzott vonalkötegek díszítik a 60. sír edényét. Hasonló formájú edényen alkalmazták a díszítést a sommereini 218. (DAIMLIPPERT 1984, Taf. 112), a tatabánya-alsógallai 285., illetve a verbászi 10. (NAGY 1971, Tab. 3, XLII) sírban. A minta díszített peremű edényeken is előfordul.

9 2. A Duna-Tisza közi sárgásvörös kerámia elkülönítését Vida Tivadar végezte el.

10 A csoportot — jól körülhatárolhatóan — gyorskorongon készült, közepes soványítású, redukált égetésű fazekak, bögrék, palackok képviselik (7. sír). Jellemző a típus elterjedése és használatának ideje. A Duna-Tisza közén, Kiskőrös környékén készülhettek, a 7. század végétől a 8. század közepéig terjedő időszakban. 3. Az ún. késő avar sárga kerámia típusát finoman iszapolt, oxidált égetésű edények alkotják. A Garam Éva által megállapított la és b formacsoportba tartozik a 4. sír körte alakú, illetve a 31. sír gömbölyded füles bögréje (GARAM 1969). Az előbbi főleg a Dél-Dunántúlon és Kiskőrös környékén található meg nagyobb számban, az utóbbi, szemcsés anyagú változat szintén a Dél-Dunántúlra jellemző. 2. Díszített tojás. A „mai hímes tojás ősét" Móra Ferenc fedezte föl a Kiszombor-G temető 69. sírjában (MÓRA 1932, 61, 3. ábra). E karcolt tojáshéj díszítése szinte tökéletes analógiája a madarasi 63. sírban lelt tojáson láthatónak (12. kép 12). A pikkelyszerű mintát itt is kettős, közükön rovátkolt — „létrás" — vonalakkal alakították ki. A szentes-kajáni temető 84. sírjának karcolt tojáshéjáról Korek József megjegyzi, hogy díszítése — rombusz és háromszög alakú minták —- a Szeged vidéki hímes tojásokéhoz hasonló (KOREK 1943, 53). A fentiekkel rokon egy Mindszentről származó tojáshéj dísze is (SZALONTAI 1995, 5. kép 28). A jellegzetes mintát fölfedezhetjük az avar kori csontfaragványokon: a cikói 202. (SOMOGYI 1984, 15. t.), a homokmégyi 102. és a kiskőrös-cebepusztai 14. sír (TÖRÖK 1975, Fig. 9. 2) bogo9 Pl Kölked-Feketekapu-A 284. sír (KISS 1996, Taf. 62), Leithaprodersdorf 121. sír (MITSCHA-MÄRHEIM1957, Taf. XI), Verbász 79. sír (NAGY 1971, Tab. XLVI). 10 Vida T.: A kora és közép avar kori sírkerámia. Kandidátusi értekezés. Budapest 1995.