A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

B. TÓTH Ágnes: A szarvasi gepida fibula és köre. A szarvasi gepida leletek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében

A 6. századi gepida temetők nem bővelkednek a nem kirabolt, hitelesen feltárt, jól megfigyelt és közzétett női sírokban.

30 A kevés rendelkezésre álló adat alapján nem szükséges feltételeznünk, hogy valamennyi gepida nő a korabeli Meroving divatnak megfelelően öltözködött volna: hogy a derekukon, illetve ez alatt díszfibula(pároka)t és a felsőtestükön esetleg kiegészítő kisebb fibulákat is használtak. Ráadásul ez a kissé merevnek tűnő viseleti kép a nyugati germán területen sem volt általános, mint ez a frank és alamann fibulákat összegyűjtő és elemző tanulmányból is kiderül. A szerző hangsúlyozza, hogy még az egyes temetőkön belül is igen sokféle volt a fibulaviselet: az egyéni ízlésnek jóval nagyobb szerepe lehetett, mint azt eddig feltételezték. Még azzal a közkeletű megállapítással is vitába száll, mely szerint a gyermekkorban vagy a férjhezmenetel előtt elhunyt nők nem viselhettek páros nagy fibulákat, legfeljebb csak szimbolikusan egyet-egyet. Szerinte még az eltemetett nő családi állapotára (hajadon, férjezett vagy özvegy) sem lehet biztosan következtetni a fibula-összetételből és a viselet módjából (CLAUSS 1989, 564; vitázik vele MARTIN 1994. 574). Összefoglalva: A mai Szarvas szűkebb vagy tágabb környékén létesített gepida temetőben eltemetett nő (esetleg kislány) a Nemzeti Múzeumban őrzött ruhakapcsolótűt a Franciaországba került párjával együtt viselhette. Nem tudjuk, hogy ezek a fíbulák milyen ruhadarabot zártak. Tulajdonosuk a fibulák anyaga, finomsága és gondos kivitele alapján a jómódú (nemesi?) gepida réteg tagja lehetett. A fibula tűtartójának kopottsága arra mutat, hogy hosszú időn át viselték; korábbról ismert adatok is valószínűvé teszik, hogy ebben az időszakban még a magas társadalmi állású nők is egy életen át hordták a fiatal korukban kapott ékszereiket (is), hacsak azok tönkre nem mentek, vagy el nem veszítették őket (MARTIN 1994, 574). A tárgyalt fibulapár az 5. század utolsó harmadában, legfeljebb a 6. század elején készülhetett; sírba kerülésének időpontjára azonban semmi közelebbi támpontunk sincsen.

31 IRODALOM BIERBRAUER 1985 Bierbrauer, V.: Das Reihengräberfeld von Altenerding in Ober

bayern und die bajmvarische Ethnogenese — eine Problemskizze. Zeitschrift für Archäologie des Mittelalters 13 (1985) 7-25. BIERBRAUER 1992 Bierbrauer, V.: Historische Überlieferung und archäologischer Befund. Ostgermanische Einwanderer unter Odoaker und Theoderich nach Italien. Aussagemöglichkeiten und Grenzen der Archäologie. In: Probleme der relativen und absoluten Chronologie ab Latènezeit bis zum Frühmittelalter. Hg.: Godlowski, K. - Madyda-Legitko, R. Krakow 1992, 263-277. BONA 1974 Bóna I.: A középkor hajnala. A gepidák és a longobárdok a Kárpát-medencében. Budapest 1974. BONA 1986 Bóna I.: Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271-896). In: Erdély története I. Szerk.: MakkayL. Budapest 1986,107-234. BÓNA 1991 Bóna, I.: Das Hunnenreich. Budapest-Stuttgart 1991. BÓNA-CSEH-NAGY-TOMKA-TÓTH 1993 Bóna I. - Cseh J. - Nagy M. - Tomka P. - Tóth Á.: Hunok-gepidák-langobardok. Magyar Őstörténeti Könyvtár 6, Szeged 1993. CLAUSS 1989 Clauss, G.: Die Tragsitte von Bügelfibeln. Eine Unterschung zur Frauentracht im 30 Még az olyan szerencsés esetekben is nehéz a viseletre következtetni, ha a vázon feltehetőleg az eredeti helyzetében maradt meg a fibula(pár). Ritkán határozható meg ugyanis, hogy a többrétegűnek feltételezett (alsó- és felsőruha, vállkendő, illetve köpeny) öltözet mely rétegét, a felsőruhát-e vagy a köpenyt zárták ezek a fibulák. Egy, a 6. század elejéről származó sírban még a mellkason, ferdén feltűzve találtak gyöngycsüngős fibulapárt (Szentes-Kökényzug 81. sír — CSALLÁNY 1961, 37-38, Abb. 6). A 6. század első felében pedig több ízben megfigyelhető a sírokban valamilyen ruhadarabot a medencén záró fibula, mihez néha feltehetőleg az övről lógó, díszcsüngős, fémpántos szíjak csatlakoztak (pl. Szentes-Nagyhegy 84., Szőreg 19. sírok — CSALLÁNY 1961, 59-64,154-155). Hasonló szíjas-csüngős viselet azonban mellen viseltfibulával is előfordult (Szőreg 16. sír — CSALLÁNY 1961, 153). Ezek a viseleti változatok több, jól megfigyelt, elemezhető lelet esetében jobban értelmezhetőek lennének. A gepida nőkfibulaviseletéről ld. NagyM.: Régészeti adatok a Közép-Tisza-vidék 5-6. századi történetéhez. Egyetemi doktori disszertáció. ELTE. Kézirat. Budapest 1970; BÓNA-CSEH-NAGY-TOMKA-TÓTH 1993, 70-73; az övszíjra rögzített, fémpántos, díszcsüngős viseletről pedig BÓNA 1974, 37-38, 8. kép; NAGY 1997, 53-54. 31 E cikket Kiss Attila lektorálta, aki munkám során tanácsaival, bírálataival széleskörű segítséget nyújtott. A szarvasi és az ószőnyi fibulát a Magyar Nemzeti Múzeumban magam rajzoltam le, a 3. képet Szűcs Árpád ennek alapján készítette. A szarvasifibulát a MNM-ban Dabasi András fényképezte le, a szarvasi edényekrajzát Vári Ágnes készítette. Fogadják érte mindnyájan a hálás köszönetemet!