A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)

malis pontjához esett legközelebb (KŐHEGYI-NOVOTNY 1967, 41-48). Rómer Flóris leírásában említi, hogy a területet nyugatról és részben északnyugatról is tócsák veszik körül, tehát még 1868-ban is környezetéből erősen kiemelkedő helyet jelentett, melynek környezete áradásos, vizes volt. A császárkorhoz, tehát az Alföld szarmata korához való kapcsolódása mégis egy olyan feltételezés, melyet több történeti és történetföldrajzi adat is alátámaszt. A kerámialeletekből az olvasható ki, hogy a szarmata telepek leletanyagával megegyező típusú kerámialeletekkel jellemezhető együttesről van szó. A korszakhoz sorolható kerámiának feltűnően nagy hányada tartozik a hombárokhoz. A vízszintesen kihajló peremű, vállukon díszített vagy éppen ívelten kihajló szélű hombáredények közelebbi időszakot nem jelentenek, a 2.-tól az 5. század közepéig előfordulnak (12. kép 1-2; 13. kép 1-2, 5; 15. kép 1-6). Az említett peremtöredékeken, valamint oldaltöredékeken kívül számos fenék- és aljtöredék tartozik ide (17. kép 1, 8; 18. kép 3-8; 19. kép 1-6). Időrendi szempontból az elmondottak vonatkoznak a viszonylag nagy számban előforduló másik csoportra, a tálakra: a duzzadt vagy behúzott peremű darabok (12. kép 4; 13. kép 4, 6-11) kronológiai helyzete megegyezik a hombárokéval. Közepes méretű tárolóedényként vagy gömbös edényként értelmezhető töredékek is vannak, minden közelebbi meghatározó vonás vagy díszítőelem nélkül (14. kép 1-10; 16. kép 7). A párnás nyakú korsó (14. kép 11 ), valamint a gyorskorongon formált kavicsos anyagú fazekak peremtöredékei (16. kép 1-4) azonban egyértelműen a korszak utolsó szakaszára keltezhetők. A leletek között csupán egyetlen kézzel formált fazék pereme található, ami a szarmata korba sorolható (16. kép 6). Az elmondottak jelenthetik azt egyfelől, hogy a korai (2. század) időszaktól kezdve egészen a szarmata kor végéig terjed a kerámiaanyag időhorizontja, de tartozhatnak egyetlen szűkebb, ezen belül is a legkésőbbi időszakba. Ez utóbbinak azonban ellentmondanak azok a római importtárgyak, melyek egyértelműen a római-barbár kapcsolatok megindulásának időszakára, tehát a 2. század elejével kezdődő korszakra utalnak. A széles, gazdagon díszített edényfül (20. kép 1) a kiscelli fazekasmühely terméke, és így a 2. századdal induló időszakhoz köthető (PÓCZY 1956, 2. t. 4-5; PANNÓNIA 167). A csepp formájú illatszeres üveg (20. kép 5) gyártása az első század végétől indul, tehát ezt követően kerülhetett a vaskúti földvárba (PANNÓNIA 160. 19. ábra 3). A ritka római importtárgyak korai időszakra korhatározása annyit jelent, hogy ezek a tárgyak a 2. század elején meginduló római-barbár kereskedelmi kapcsolatok első bizonyítékai ezen a vidéken. Történeti szempontból feltűnésük párhuzamba állítható a LugioSzeged közötti kereskedelmi út kiépülésével, melynek egyik ismert ellenőrző pontja a vaskúti földvár, a másik pedig a mostani Szeged területén épített római állomás volt (LAKATOS 1983, 120-122: KŐHEGYINOVOTNY 1967, 48). Feltáró és az adatokat, illetve a leleteket közzétevő munkánk célja az összegzésen túl az volt, hogy e fontos alföldi földépítményre ismét felhívjuk a figyelmet, és lendületet adjunk a további kutatásokhoz, ásatásokhoz. FÜGGELÉK 1. függelék 33. Előadó felolvasó a bajai lelkes régészetkedvelőktől, u. m. Latinovits Gábor prépost, Pilaszanovits Károly birtokos, Milassin Zsigmond szolgabíró, Drégán Péter esküdt, Czirfusz Ferencz főgymnasiumi tanár és Lvosz Zsigmond városi főbíró uraktól aláírt jegyzőkönyvet, melyben a vaskúti halmok ásatásokról említést tevén, előadó részvétét megköszönik. Miután előadó a halmok rendkívüli fontosságát az ásatás eredményéből bebizonyító, és a további ásatások vezetésére ajánlkozott; határoztatott, hogy: a) fennnevezett társulatnak, mely az alföldön az első tudományos ásatást rendezé, köszönet szavaztassék; b) Kéretni fog a társulat, hogy az előadó által teendő ásatásig a dulásokat gátolni, előadót pedig az ásatásnál tekintélyes befolyása által segíteni szíveskedjék; c) az ásatásra a bizottság alapjából 200fi. utalványozott. (Kivonat am. tud. Akadémiai archeológiai bizottságának.... jegyzőkönyvéből. Jun. 23-án tartott VI. rendes ülésben (ArchÉrt 1 (1868) 12; Századok 1868, 660-661, jún. 23.) 2. függelék 94. Előadó rövid jelentést tesz a szünnapok alatt tett útjáról, eredményét az akadémiai ülésben fogja közleni; a vaskúti ásatást a napszám túlságos magassága miatt tavaszra kényteleníttettvén hagyni, a 200 frtot a takarékpénztárba tevé. Tudomásul szolgált. (Kivonat a m. tud. Akadémiai archaeológiai bizottságának.... jegyzőkönyvéből. October 6-án tartott VTII-dik rendes ülésben (ArchÉrt 1 (1868) 13; Századok 1868, 13-14, VTII-dik ülés.)