A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

A Nagyrév-kultúra kialakulásának helyét a kutatás korábban a Közép-Tisza-vidéken feltételezte (CSÁNYI 1983, 59),

54 ahonnan kiindulva fokozatosan elfoglalja a Duna-Tisza-köz és a Dunántúl korábban a Somogyvár-Vinkovci-kultúra, illetve Budapest környékének a Harangedény-Csepel-csoport/ illetve a harang alakú edények kultúrájának Budapesti-csoportja által lakott területeit. Nemrégiben a Duna mentén végzett újabb feltárások adatai alapján a kialakulás kérdésének újabb megoldása kínálkozott. A Dunaföldvár-Kálváriadombon feltárt telitelepülés korai rétegei

55 alapján Szabó Géza egy ún. proto-Nagyrév-idöszakot határozott meg, mely a Duna mentén már a kora bronzkor 1. időszakában a Makó- és a Somogyvár—Vinkovci-kultúrákkal egy időben, e népcsoportok által nem lakott, szűk Duna-menti sávban megjelenik (SZABÓ 1992, 82-84). A Nagyrév-kultúra kialakulása a kora bronzkor 2a fázisában felerősödik és további településeken is kimutatható (pl. Gerjen, SióagárdGencs, továbbá Mezőkomárom és Szigetcsép-Tangazdaság). A Duna- és Tisza-vidéki kora Nagyrév-kultúrán belül a dél-alföldi leletekre alkalmazott területi és kronológiai egységet az ún. kőtörési leletek köre jelenti (BÓNA 1963, 15-17; BÓNA 1992, 19), melynek kialakulásában az Ada-csoport hatására a Tisza jobb partján: a Csíkér-Dongér között megkezdődött átalakulási folyamat játszhatott nagy szerepet (HORVÁTH 1984, 24-26; BÓNA 1992, 15). E dél-alföldi kora nagyrévi csoport településterülete a Tisza mindkét partjára kiterjedt, a bal parti szakaszon déli határvonala a Száraz-ér mentén húzódott. A kései nagyrévi leleteket csak a Köröstől északra fekvő télieken koncentrálódva találjuk meg (BÓNA 1992, 19-20). A Baks-Homokbánya lelőhelyen feltárt és most közzétett településrészlet a dél-alföldi, hiteles lelőkörülmények között gyűjtött kora bronzkori leletanyagok szűk körét gyarapította. A leletanyag a kora bronzkor 2-3. korszak fordulóján és a 3. korszakban élő kora nagyrévi és kora perjámosi népcsoportok egymás mellett élő, egymással kapcsolatban álló közösségeinek jelenlétére utal. A Nagyrév-kultúra dél-alföldi korai és klasszikus időszakának meghatározása és esetleges elkülönítése nem egyértelmű. További bizonytalanságot hordoz a megelőző Ada-csoporthoz fűződő viszonyának megítélése és a kultúra közép-Tisza-vidéki és Duna-vidéki településterületével fennálló kapcsolatainak meghatározása is. 11); Hódmezővásárhely-Ismeretlen lelőhely (GAZDAPUSZTAI 1957, SI, XIX. t. 6-7, 9); Hódmezővásárhely-Kopáncs-Kökénydomb-Kovács Imréné-tanya (BANNER 1934, 46; GAZDAPUSZTAI 1957, 84); Hódmezővásárhely-Vajhát (KÜRTI 1974, 47, 39. kép); Ismeretlen lelőhely (KÜRTI 1974, 47, 40. kép); Kecskemét környéke (BÓNA 1963, Pl. VIII. 7); Kiskörös-Meleghalom (BÓNA 1963, 13, Pl. VIII. 1-2, 5); Kiskőrös-Seregélyes (BÓNA 1963, 13, Pl. VIII. 3-4); Kiskunfélegyháza-Múzeum (BÓNA 1963, 13, 15-16, Pl. VIII. 11, Pl. XI. 6, Pl. XII. 12-13; TÓTH 1998, 59-60, 6. kép 1, 3, 7. kép 2, 4, 9. kép 1-5); Kiskunfélegyháza környéke (KALICZ-SCHREIBER 1982, Abb. 6. 2); Kiskunfélegyháza-Páka-puszta (BÓNA 1963, 15, XII. t. 12-13; TÓTH 1998, 59, 7. kép 1, 3, S. kép 1-2); Kiskunhalas (TÓTH 1998, 61, 12. kép); Magyartés (TROGMAYER-VÖRÖS 1994, 9); Makó (BÓNA 1963, Pl. XI. 7); Nagytőke-Jaksor-Kettőhalom (TROGMAYER-VÖRÖS 1994, 9); Röszke (BÓNA 1963, 16, Pl. XI. 9; KÜRTI 1974, 49, 51-53); Soltvadkert-Felsőcsábor (TÓTH 1998, 60, 10. kép 2-3); Sövényháza-Kőtörés (BÓNA 1963, 15, Pl. XII. 1-7); Szatymaz (KÜRTI 1974, 48, 46-48. kép); Szeged-Öthalom (KÜRTI 1974, 48, 49. kép); Szelevény-Menyasszonypart (P. FISCHL 1997, 16, 10. kép 1-2, 7); Szentes (BÓNA 1963, 14, Pl. IX. 10); Szentes-Nagyhegy (TROGMAYER-VÖRÖS 1994, 9); Szentes-Nagyvendéglő (TROGMAYER-VÖRÖS 1994, 10); Szegvár-Tíízköves (BÓNA 1963, 16, Pl. XI. 5); Szeremle (TÓTH 1998, 60-61, 11. kép); Szöreg-C (KÜRTI 1974, 48, 50. kép); Tiszaalpár (BÓNA-NOVÁKI 1982, 48, 62, I. t. 1-4, LI. t. 9a-b, 15. kép). Telep: Baks-Homokbánya (KÜRTI 1974, 46, 34-36. kép); Hódmezővásárhely-Barci-rét (KULCSÁR 1997, 27-34, Ill-V. t., XI. t.); Hódmezővásárhely-Kökénydomb (GAZDAPUSZTAI 1957, 80, XIX. i. 1-5). Temetkezés: Hódmezővásárhely-Kotacpart, Vata-tanya (GAZDAPUSZTAI 1957, 80, XIX. t. 10); Hódmezővásárhely-Kökénydomb (GAZDAPUSZTAI 1957, 81, XIX. t. 8); Mindszent-Fűzkitermelő (ZALOTAY 1932, 87); Szentes-Berek-Bürkösgát (GAZDAPUSZTAI 1957, 79, 18. t. 5, 7-8); Szőreg 176., 179., 184., 193. sir (BÓNA 1963, 15, Pl. X, Pl. XI. 1-4). 54 A legkorábbi időszakhoz köthető, zsugorított csontvázas rítusii temetkezések Hódmezővásárhely-Kökénydomb, Rákóczifalva-Kastélydomb, 138. sir, Szentes-Berek lelőhelyekhez köthetőek (CSÁNYI 1983, 55, 59). 55 A lelőhelyen feltárt VI. bronzkori szint, az e szinthez köthető 4L, 45-48. sz. gödrök, továbbá a mindezeket záró planírozási réteg leletei jelentik a proto-Nagyrév-időszakot.