A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - STRAUB Péter: A sivašovkai 3. kurgán 2. sírjának faragott mintájú nyírfakéregtegeze
cos sírja (MARTI 1995). A 7. század első felére keltezhető temetkezésben a tiszafa íj mellett ugyanis sikerült rekonstruálható állapotban megfigyelni a nyolc nyílvesszővel töltött tegezt is. 46 A hársfából készült és marhabőrrel bevont, felületén geometrikus szalagfonatokkal díszített tegez az avar galléros tegezek változatának tekinthető (3. kép 2). Ennek formáját — csakúgy mint a tegez megnevezést — az alemannok, s minden bizonnyal a többi közeli germán nép is az avaroktól vehették át, miknek a temetkezésekben azonban szinte semmi nyomuk sem maradt (RIESCH 1997,63-64). Csont és fémszerelékek hiányában mindössze apró ezüst- és bronzcsatocskák utalnak a germán sírok egykori tegezeire (SCHNURBEIN 1987, 37, Anm. 79). A fentiekből következően talán nem túlzó az a megállapítás, hogy — bár a szerves összetételű anyagok elpusztulása e téren különösen sok veszteséget jelent — míg az avarok számos tárgyat és mintát adoptáltak szomszédaiktól — illetve alakítottak át saját képükre —, addig maga az avarság, úgy tűnik, kevésbé volt kölcsönösen nagy hatással Nyugat-Európa felé, legalábbis ami a közvetlen kapcsolatot illeti. 47 IRODALOM AJBABIN 1985 Ajbabin, A. I.: Pogi-ebenie chazarskogo voina. — A Burial of a Khazar Warrior. SA (1985:2) 191-205. AJBABIN-HAJREDINOVA1996 Ajbabin, A. I. - Hajredinova, E. A.: Novyj kompleks s palcatymi fibulami s neh'opolâ u s. Lucistoe. — A new complex with radiate-headed brooches from Luchistoe necropolis. In: Materialy po Arheologii Istorii i Etnografii Tavrii. Red.: Ajbabin, A. I. Simferopol 1996, 85-93. BAKAY 1989 Bakay K.: Feltárni a múlt? Budapest 1989. BARANOV 1990 Baranov, I. A: Tavrika v epohu rannego srednevekovâ. Kiev 1990. BÁLINT 1989 Bálint, Cs.: Die Archäologie der Steppe. Steppenvölker zwischen Volga und Donau vom 6. bis zum 10. Jahrhundert. Wien-Köln 1989. BÁLINT 1995 Bálint Cs.: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Szeged 1995. BONA 1980 Bóna, I.: Studien zum friihawarischen Reitergi-ab von Szegvár. Acta ArchHung 32 (1980) 31-95. BÓNA 1983 Bona I.: A XIX. század nagy avar leletei. — Die gi'ossen Awarenfunde des 19. Jahrhunderts. SzMMÉ (1982-1983) 1983, 81-160. BÓNA 1990 Bóna, I.: Beiträge zum asiatischen Ursprung der awarenzeitlichen partiellen Pferdebestattungen. WMMÉ 15 (1990) 113-123. BONA 1992 Bóna I.: Ugrin, E.: La trésor de Zalésie. ArchÉrt 119 (1992) 132-137. (Ree.) BÓNA 1993 Bóna l.: A hunok és nagykirályaik Budapest 1993. BÓNA 1993a Langobard fibulák, ékszerek Avar-langobárd kapcsolatok In: Bona I. - Cseh J. - Nagy M. Tomka P. - Tóth Á.: Hunok - Gepidák - Longobárdok Szeged 1993, 136-141, 153-155. CHRISTLEIN 1979 Christlein, R.: Die Ala mannen. Archäologie eines lebendigen Volkes. Stuttgart 1979. CSALLÁNY 1934 Csallány D.:A Szentes-lapistói népvándorláskori sírlelet. — Der Grabfund von Szentes-Lapistó aus der Völkern andenmgszeit. Dolg 9-10 (19331934) 1934, 206-214. DAIM 1996 Daim, F.: Die Bayern, die Nachbarn der Awaren westlich der Enns. In: Reitervölker aus dem Osten. Hunnen + Awaren. Hrg.: Daim, F. Eisenstadt 1996, 308-311. DVORÁKOVÁ-KRÁSA-STEJSKAL1978 Dvofákovâ, V. - Krása, J. - Stejskal, K.: Stedoveká nástenná mal'ba na Slovensku. Praha-Bratislava 1978. ERDÉLYI 1982 Erdélyi l.:Az avarság és Kelet a régészeti fonások tükrében. —Avaiy i vostok v svete arheologiceskih istocnikov. Budapest 1982. FIEDLER 1994 Fiedler, U.: Die Gürtelbesatzstücke von Akalan. Ihre Funktion und kidturelle Stellung. Izvestiâ na Arheologiéeskiâ Institut 38 (1994) 31-47. FISCHER 1993 Fischer, T.: Das bajuwarische Reihengi'äbeifeld von Staubing. Studien zur Frühgeschichte im bayerischen Donauraum, München 1993. FREEDEN 1979 Freeden, U. v.: Untersuchungen zu merowingerzeitlichen Öhringen bei den Alamannen. BRGK 60 (1979) 227-442. FREEDEN 1988 Freeden, U. v.: Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Moos-Burgstall, Ldkr. Deggendorf, in Niederbayern. BRGK 68 (1987) 1988,495-637. FREEDEN 1995 Freeden, U. v.: Awarische Funde in Süddeutschland? JRGZM 38 (1991) 1995,593-627. GARAM 1983 Garam, É.: Über die frühawarischen Gräber von Zsámbok —A zsámboki koraavar sírokról. FolArch 34 (1983) 139-156. 46 Alemann sírból ez az ötödik viszonylag jó állapotban megmaradt íj — a többi Oberflachból ismert —-, és az első tegez. 47 Az avarok helyett e területen — a földrajzi közelség és a közös germán gyökerek miatt is — sokkal inkább az itáliai langobardok közvetítő szerepe volt a meghatározó (KOCH 1980; MENKE 1987). A cikket Somogyi Péter lektorálta, munkáját ezúton is köszönöm.