A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - FÓTHI Erzsébet: Összehasonlító antropológiai vizsgálat a Kárpát-medence népeinek etnogeneziséhez. Embertani kapcsolatok a 6-8. században az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence között
alapján azt, hogy kevés szláv, germán és romanizált autochton továbbélő népességgel kell számolnunk az avar korban. A közelmúltban feltárt és részben vagy egészben publikált avar kori germán temetők antropológiai vizsgálata után lényegesen tisztább képet remélhetünk. 2. Az avar kori lakosság mintegy felét kitevő tisztán europid, hosszúfejű népesség számos analógiával rendelkezik a kelet-európai steppe ugyancsak tisztán europid, hosszúfejű szkíta és szarmata lakosságával. Ugyanakkor ebből a népességből kerül ki az a szűkebb, az előző pontban tárgyalt csoport is, amely esetében felmerült a helyi lakosság továbbélésének gyanúja is. Mindezek után felvetődik a kérdés: mikor érkezhettek ezek a népek a Kárpátmedencébe. Közkeletű felfogás szerint a nyugatra vonuló avarok számos népet magukkal sodorva érkeztek új európai hazájukba. Vajon az összes, keleti steppei analógiával is rendelkező temető népessége az avarokkal érkezett ide? A jelen tanulmányban alkalmazott, nem részletes, csupán átfogó trendek megvonására alkalmas vizsgálat alapján ennek a kérdésnek a megválaszolására nem vállalkozhatunk. 3. Csákberény, Szebény, Szeged-Fehértó-A, S zent es-Kaján, Ártánd, Baéko Petrovo Selo a keleteurópai steppe szarmata műveltségének népével, Nővé Zámky/Érsekújvár, Holiare/Alsógellér a kelet-európai steppe szkíta korának népével mutat hasonlóságot. Mivel a kárpát-medencei szarmata korszak népének antropológiai arculata úgyszólván teljesen ismeretlen, ezért nem dönthető el, vajon az említett temetőkkel körülírható iráni eredetű nép mikor került a Kárpát-medencébe. A továbblépés ezen a területen nem képzelhető el a hazai (mégoly töredékes) szarmata leletanyag részletes leírása nélkül. 4. Tiszavasvári, Szeged-Makkoserdő, Rákóczifalva-Kastélydomb, Szarvas-Kákapuszta antropológiai hasonlósága regionális összetartozással is párosul. A keleti hun birodalom népeivel való hasonlóság miatt rendkívül érdekes jövőbeli feladatnak ígérkezik a fenti temetők részletes antropológiai vizsgálata és ezzel párhuzamosan a sírmellékletek alapján történő elemzés. 5. A Duna-Tisza köze 8. századi lakossága az egész avar korszak egyik legkarakterisztikusabb csoportja. Az Al-Duna néhány 7-8. századi mintájával való hasonlatosság alapján felvetődhet az onogurbolgárokkal való rokonság. Ugyanakkor az eddigi ismereteink szerint legalább ennyire támogatható az a hipotézis, hogy helyi fejlődés eredményeként alakult ki mintegy 200 év alatt ez a jellegzetes típus a Duna-Tisza közén élt europid és egy alacsony koponyájú mongolid (valószínűleg tungid) népesség kölcsönhatása révén. III. Az avar kor népességének a Kárpát-medencén belüli vizsgálata önmagában is igen érdekes problémákat vet lel. A 6-8. század közötti népesség rendkívül heterogén. A megoszlás jellege nem azonos a régészeti hagyaték alapján felállított szokásos csoportosítással. Nem mondhatjuk azt, hogy a korszak embereinek koponyaalkata a korai, közép és a késő avar kor szerinti megoszlást követi. Sőt, régészetileg azonos korba sorolt temetők között esetenként a legnagyobb eltérések állapíthatók meg az embertani anyag tanulmányozásával. Erre példa Környe és Kiskőrös-Vágóhíd népessége. A préselt, lemezes fémtárgyak alapján mindkét temetőt a kora avar korba sorolták. Környén tisztán europid, magas termetű, hosszú és keskeny koponyájú népesség élt, amelynek legtávolabbi keleti párhuzamai a Feketetengertől északra eső erdős steppe népességéhez vezetnek. Ezzel szemben Kiskőrös-Vágóhíd ugyancsak kora avar kori népessége mongolid, a Kárpát-medence más mongolid avar népességén kívül semmilyen más európai analógiával nem rendelkezik. Ugyanakkor a korai avar korba sorolt Környe embertanilag leginkább késő avar temetőkkel hozható párhuzamba. Az ellentmondás könnyen feloldható, ha eltekintünk a régészeti mellékletek alapján felállított hármas (vagy kettes?) csoportosítástól és a korszakra kétségkívül jellemző heterogenitást csupán a népesség arculata alapján próbáljuk értelmezni. Összefoglalva tehát az avar kori népesség nem a tárgyi kultúrának megfelelően, hanem a 6-8. századi népesség két nagyon eltérő embertani típusa alapján tagolható, s ez a felosztás nem fedi a fémművesség alapján felállított felosztást. 3 3 A tanulmány a T 25576. számú OTKA-pályázat keretében készült.
