A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - FÓTHI Erzsébet: Összehasonlító antropológiai vizsgálat a Kárpát-medence népeinek etnogeneziséhez. Embertani kapcsolatok a 6-8. században az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence között
Földrajzilag összefüggő területet alkotnak, amely magába foglalja a kazah síkságot, az Aral-tó vidékét, a Kuznyecki- és a Minuszinszki-medencét, Tuva, az Altáj, Száján és a Tien-san völgyeit. Ennek a hatalmas területnek a népessége is összefüggő egységet alkotott. Természetesen kisebb-nagyobb eltérések megfigyelhetők, de nagy formai és méretbeli hasonlóság jellemzi ezen óriási terület népességét a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 5-7. századig. Miközben a régészeti kultúrák váltották egymást, a népesség arculata csak kis mértékben változott, és a változás trendje lényegében azonos volt az ázsiai steppe egész területén. A korábbi, túlnyomóan europid arculatú lakosságban a korábbinál jelentősebb mértékben jelentek meg mongoloid elemek és kialakult az a turanid népesség, amely annyira jellemző a török nyelvet beszélő népekre, s amelyet leginkább a mai kazahok között ismerhetünk fel. A kárpát-medencei avaroknak ebben a fejezetben tárgyalt csoportja e terület népével mutatja a legnagyobb hasonlóságot. E nagy terület mintegy ezer évet átfogó időszakát szkíta, szarmata, nomád türkök korszaka (Minuszinszki-medence, az Altáj-Szaján hegyvidék és Tuva völgyei), illetve saka, usun' és nomád türkök korszaka (Kazahsztán, Kirgizisztán) néven említi az orosz antropológiai szakirodalom. Az elnevezéstől függetlenül az antropológiai trendek azonosak, eltérés csupán az intenzitásban van, azaz egyes területeken a mongolidok nagyobb számban jelentek meg. Mindebből az tűnik ki, hogy itt egy nagy területen élt nagy lélekszámú nép bontakozik ki az antropológiai adatok alapján. Antropológiailag jellemezve az idetartozó népességeket azt mondhatjuk, hogy széles koponyájú, enyhén mongoloid arcvonású, főként turanid típusú egyének tartoztak ide. Az embertani hasonlósági kör, az ezt lefedő földrajzi elterjedés és a mindezekkel egybevágó időrendi, történelmi adatok alapján ez a nép véleményünk szerint a keleti hun birodalom néptömegéhez tartozott. Ebből a néptömegből több hullámban vált ki és indult el nyugat felé hódító útjára egy-egy népcsoport. Kárpát-medencei hun adatok hiányában a hun kori kiáramlást egyelőre nem követhetjük nyomon. Az avar kori és a magyar honfoglalással kapcsolatos folyamatok azonban tetten érhetők. 2 A Il/lb clusterhez tartozó népesség az egész Kárpát-medence avar korának legkarakterisztikusabb és mégis legrejtélyesebb csoportja. Határozott regionális kapcsolat jellemzi a csoportot: Homokmégy-Halom, Üllő I. és II., Kiskőrös-Város alatt, Szeged-Kundomb, Sükösd-Ságod, Kecel I., Tiszavárkony, Adorján-Tánya, Moravica a Duna-Tisza közén található. Antropológiailag közös vonásuk a közepesen hosszú, közepesen széles és alacsony agykoponya, közepesen széles, közepesen magas arc, keskeny, alacsony szemüreg, közepesen széles orrüreg. Legjellemzőbb vonásuk az alacsony agykoponya, amely ilyen mértékben csak a mongolidoknál figyelhető meg. Mindazonáltal nem tekinthetők mongolidoknak, csupán halvány nyomokban lehet kimutatni néhány mongoloid jelleget, mint ahogy ezt fentebb elemeztük. Lipták Pál ezt a típust önálló taxonnak írta le chamaekran elnevezéssel, ezen a területen való sorozatos előkerülése alapján (LIPTÁK 1983). A csoportnak nincs semmilyen analógiája a keleti minták között, a csoport elemei csak egymásra hasonlítanak. A II/lc clusterben három kárpát-medencei népesség található (Ártánd, Baöko Petrovo Selo és Alattyán-Tulát). A cluster tagjai zömében a keleti steppe iráni eredetű, főleg szarmata lakosságából állnak. Ez a megfigyelés csak megerősíti a korábbi megállapításokat ezen avar kori népességek szarmata eredetével kapcsolatban (ÉRY 1983; FÓTHI 1991). A további három csoport alapján (II/l d-f) Siófok-Balatonkiliti három kirgizisztáni usun' mintához, Kiskőrös-Pohibuj az Irtis és Kelet-Kazahsztán nomád türkjeihez, míg Komárom-Hajógyár a Kaukázus völgyeinek népességére hasonlít. A II/2 clusterbe tartozik a Kárpát-medence avar korának mongolid népessége. A II/2a clusterben kizárólag a Kárpát-medencéből származó minták vannak: Kunszállás-Fülöpjakab, Kiskőrös-Vágóhíd, Bácskatopolya, Áporka-Ürbőpuszta, Budapest, Újkécske-Óbög, Győr-Téglavető, Mosonszentjános, Leobersdorf/Lajtapordány, Budapest-Népstadion, Csengele-Feketehegy, Zagyvarékas, Csepel, Sopronharka, Kunbábony, Kondoros, Tatárszentgyörgy, Debrecen-Ondód. II/2b clusterbe Bakonykoppány, Dunaegyháza és csaknem kizárólag az ázsiai steppe nomád türk korának mintái tartoznak. 2 Nem témája e dolgozatnak a magyar honfoglalás kor vizsgálata, de ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy a honfoglalás kori temetőknek a Duna-Tisza közi és a Felső-Tisza-vidéki csoportja, legfőképpen a vezéri temetőnek tekintett Karos ugyanazekkel az analógiákkal jellemezhető, mint amit a II/l cluster alapján kaptunk
