A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - FÓTHI Erzsébet: Összehasonlító antropológiai vizsgálat a Kárpát-medence népeinek etnogeneziséhez. Embertani kapcsolatok a 6-8. században az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence között

EREDMÉNYEK A Kárpát-medence avar kori népességének összehasonlító vizsgálata Az első áttekintést az összes publikált temető bevonásával, mindenféle elemszámkorlátozás nélkül végeztük. Erre az a felismerés késztetett, hogy ha kizárólag a populációbiológiai megfontolásokból egy minimális elemszámhoz kötjük egy adott népesség reprezentációját, akkor teljesen kiesnek az antropológiai vizsgálatok látóköréből azok a népességek, amelyeknek egyik fontos jellemzője éppen az, hogy kis létszámú temetőkbe temetkeztek, vagy valami más ok miatt kevés a jól vizsgálható antropológiai anyag. Erre csupán két példát említünk a számos felhozhatóból. A ma ismert mongolid avar temetők legtöbbje (csaknem mindegyike) igen kisméretű. Az avar korról az egész korszak legfontosabb etnikumának mellőzésével beszélünk, ha ezeket csupán statisztikai megfontolásból kihagyjuk a vizsgálatból. A másik jellemző példa a szarmata korral kapcsolatos. A szarmata csontok ma sem tisztázott okokból igen rossz megtartási állapotúak. Emiatt hagyományosan kimaradnak a vizsgálatokból, hiszen aligha várható, hogy akár a legnagyobb temetőkből is kikerüljön olyan minta, amely legalább 10 kiváló állapotú férfikoponya adatait tartalmazza. Ezért ma képtelenek vagyunk a négy évszázados szarmata korról mindössze tucatnyi koponya alapján véleményt mondani. Szembetűnő, hogy az egész vizsgált minta két nagy clusterre, azaz két nagy hasonlósági körre hasad (2. kép). A két cluster mérete nem egyenlő. Az elsőbe 54, a másodikba 22 temető tartozik. Ha az egyes temetőket reprezentáló férfikoponyák elemszámát is figyelembe vesszük, akkor még jelentősebb az eltérés, mert az első clusterbe nagyobb temetők, tehát feltehetően nagyobb lélekszámú népességek tartoznak. A két nagy cluster népességének antropológiai képe jelentősen eltér egymástól. Az elsőbe azok a népességek tartoznak, amelyekben vagy csak kizárólagosan europidok vagy döntő többségben europidok vannak, azaz a kétségtelen europid túlsúly mellett legfeljebb 20 %-os arányban europo-mongoloid, ritkán mongolid egyének is megtalálhatók. A második nagy cluster legjellemzőbb vonása a mongolidmongoloid dominancia. Az alábbiakban a két nagy clustert külön elemezzük. I. Nagy cluster. Az europid népességet reprezentáló nagy cluster több alcsoportra bontható. 1/1 clusterbe Kaposvár-Fészerlak, Környe, Solymár, Kaposvár-Toponár és Keszthely-Városi temető tartozik, ezektől kissé eltér Vác-Kavicsbánya és Jutas. Az idetartozó népességek közös jellemzője a hosszú, keskeny, közepesen magas-magas agykoponya, közepes-közepesen széles homlok és arc. Laza regionális összetartozás is jellemzi ezt a csoportot. A Dunántúlon élt ez a csoport, nincs közöttük sem az Alföldről, sem a Felvidékről vagy a Vajdaságból származó minta. 1/2 clusterbe Váchartyán, Balatonfűzfő, SzegedFehértó-A, Nővé Zámky/Érsekújvár, Zwölfaxing, Adorján-Országút és Jánoshida-Tótkérpuszta tartozik. 1/3 cluster. Pókaszepetk, Tiszaderzs és Kaba egy clusterbe kerülése magas hasonlósági szinten történt, így analógiájuk nem valós. 1/4 cluster. Szekszárd-Palánkpuszta, KassaZsebes, Zsély/Zelovce, Virt és Boly összetartozását az alacsony hasonlósági szinten való összekapcsolódás jelzi. A temetők koponyaindexei alapján közös jellemzőjük a közepesen széles, közepesen magas agykoponya, közepesen széles homlok és közepesen magas arc. A négyből három temető a Felvidékről, egy a Dunántúlról való. Tehát ebbe a csoportba sem tartozik a Dunától keletre élt népesség. 1/5 cluster. A következő csoportosulásba Tiszavasvári, Rákóczifalva-Kastélydomb, Szob-Homokok, Szeged-Makkoserdő, Öskü, Holiare/Alsógellér és Csepel-Szabadkikötő tartozik. Antropológiailag heterogén csoport, de az egyéni vizsgálatok a későbbiekben érdekes eredményeket hozhatnak. Lőrinczy Gábor adatgyűjtését felhasználva (LŐRINCZY 1995) két olyan temetőt találtunk a vizsgált mintában, amelyben fülkesíros temetkezés is előfordult: Rákóczifalva-Kastélydomb, Szeged-Makkoserdő, tehát mindkét temető ebbe a clusterbe tartozik. 1/6 cluster. A Csákberény, Szebény, Ártánd, Alattyán-Túlát, Baőko Petrovo Selo, Szeged-Kundomb, Sükösd-Ságod, Kiskőrös-Pohibuj csoportosulásban az ide tartozó temetők többségét a regionális összetartozáson kívül a későbbiekben tárgyalandó keleti steppei analógiáik köre is összekapcsol. 1/7 cluster. Az europoid nagy cluster utolsóként tárgyalt eleme egy nagyon jellegzetes, regionálisan is összetartozó csoport a Duna-Tisza közéről: Homokmégy-Halom, Üllő I. és II., Tiszavárkony, Kecel I., Moravica, Kiskőrös-Város alatt, AdorjánTanya. A csoport antropológiai jellegzetessége abból a közös sajátosságból adódik, hogy két igen eltérő arculatú alapnépesség együttélése révén új