A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - STRAUB Péter: A sivašovkai 3. kurgán 2. sírjának faragott mintájú nyírfakéregtegeze

A SIVASOVKAI 3. KURGÁN 2. SÍRJANAK FARAGOTT MINTÁJÚ NYÍRFAKÉREG TEGEZE* STRAUB Péter BEVEZETÉS A kora népvándorlás kori lovasnomádok fegyverzetéből legnagyobb arányban — anyaguknak köszönhetően szerencsésen megmaradva — az íjcsontok kerülnek elő a sírokból, melyek mellett szinte mindig megtalálni a hozzájuk tartozó vas nyílcsúcsokat is. Ha közvetlen nyoma legtöbbször nem is marad, a két- illetve háromélű nyílcsúcsok egy csomóban való előkerülése a nyílvesszők tegezben történt sírba helyezésére utal (cs. SEBESTYÉN 1932, 207). A sírokban tönkrement avar kori tegezek egykori meglétének igazolására több lehetőség is van — tegezöv préselt ezüst- vagy bronzrozettái, tegezövzáró fémhorog, függesztő csatok — de a legkézenfekvőbb bizonyíték, ha előkerülnek a tegez torkolatát és peremét díszítő, jellegzetes formájú, változatos mintákkal faragolt csontlemezek. Ilyen leletek ismertek a keletről a Kárpát-medencébe érkezett nomád népek sokszínű régészeti hagyatékában az avarság és a honfoglaló magyarság esetében egyaránt.

1 A csontlemezes tegezek kárpát-medencei használatának idejével, valamint azok időrendi megoszlásával kapcsolatban az avar emlékanyagon belül, korábban többféle nézet VOlt (KÜRTI 1984,120; MADARAS 1990, 176-178; H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 157-160; H. HANNY-HORVÁTH 1995, 119), melyeket a leletanyag részletes tipokronológiai feldolgozásával — közel egyidőben Kiss Attilával (Kiss s.a.) — próbáltam meg áttekinteni és tisztázni (STRAUB 1997). Ennek során 50 lelőhely 101 sírjának tegezcsontjai alapján a következő főbb megállapításokra jutottam.

2 a) A tegezcsontokon jól felismerhető motívumvariációk vannak, melyek közül 23 olyan típust sikerült elkülöníteni, amelyek legalább két különböző lelőhelyről ismertek. b) A csontlemezes tegezek leletegyütteseinek szeriációs feldolgozása szerint e tegezek a kora avar korban nagyobb arányban voltak jelen mint azt korábban feltételezték, s használatuk egészen a késő avar korig nyomon követhető. c) Mint az köztudott, a kora avar kor néhány lelettípusa továbbél a közép avar korban, amit több tegezmotívum esetében is sikerült igazolni. * „A kelet-európai steppe és Kárpát-medence történeti kapcsolatai az 5-12. században" c. konferencián, Szegeden 1997. szeptember 29-én elhangzott előadás bővített, jegyzetekkel és irodalmi hivatkozásokkal ellátott változata. 1 Az avar koriakhoz képest egyelőre jóval kisebb számú és kevésbé változatos mintájú, 10. századi csontlemezek feldolgozása megtörtént (Straub P.: Honfoglalás kori tegezdíszítő csontlemezek Kézirat). Az avar és honfoglalás kori darabok mellett a kunok esetében is számolnunk kell — a Szent László legendát ábrázoló felvidéki- és erdélyi falfestményekről jól ismert, díszesen festett darabok közt (LÁSZLÓ 1993) — faragott tegezcsontokkal ellátott nyíltartó tegezek használatával, melynek meglétét a keleti analógiák alapján már korábban is feltételezték (PÁLÓCZIHORVÁTH 1989,64), s mely ábrázolása a kakaslomnicijVel'ká Lomnica (Sk) freskón egyébként egyértelmű (DRORÁKOVÁ-KRÁSA-STEJSKAL1978, Obr. 24-25). 2 Az avar kori tegezcsontokat tárgyaló tanulmányom lelőhelykatasztere a következő, kéziratom lezárását követően tudomásomra jutott lelőhelyekkel egészíthető ki: Bakonytamási-Hathalom: szój-vány (MITHAY1995,7.t. 6), az 1 la motívumtípusú peremlemez kora avar kori sírt feltételez (ILON1995,197), Madaras-Téglavető dűlő 1. sír: átfúrt állatfejes csont tegeztartozék és apró tegezcsontdarabok közép avar kori sírból (publikálatlan, Zalotay Elemér feltárása, TIM ltsz.: 54.21.5.1-3.), Madaras-Téglavető dűlő 29. sír: 6. motívumtípusú torkolat- és peremlemezek közép avar kori sírból (publikálatlan, Kőhegyi Mihály ásatása, TIM ltsz: 63.10.114-116.), Zamárdi-Réti földek: publikálatlan, Bárdos Edith feltárása (az ásató 1997. december 9-én, az MTA Régészeti Intézetében tartott előadása nyomán).