A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - ISTVÁNOVITS Eszter: Adatok az Észak-Alföld 4. század végi – 5. század elejei lakosságának etnikai meghatározásához

ráhajló peckű csatok stb.) közeli rokonságot mutatnak a Marosszentanna-Csernyahov-kultúra leleteivel. Ugyanakkor a temetkezési rítus elemeinek többsége alapján jól körülhatárolható a fent nevezett lelőhelyek alkotta csoport, valamint az ártándi temetők és körük, s mindkettőt el lehet választani a Marosszentanna-Csernyahov-kultúrától is.

5 A hasonló — sőt olykor egyazon műhelyből származó — tárgyak jelenlétét az alföldi és a marosszentannacsernyahovi temetőkben sokkal inkább annak az „uniformizálódási" folyamatnak az előjeleként értékelhetjük, amely majd az 5. századra teljesedik ki egységes divatot hozva létre az eurázsiai steppe és Európa nagy részén. A Marosszentanna-Csernyahov-kultúrával mutatott rokon vonásokra, illetve eltérésekre az alábbiakban csak érintőlegesen térek ki. Jelen témám szempontjából lényegesebb a „Tiszadob-kör" körülhatárolása és — ahol a publikációk alapján lehetséges — elválasztása az „z\rtánd-körtől". E munka elvégzése fontos, hiszen a köztudatban elterjedt az a nézet, hogy a gepidákhoz köthető új kultúra a 4. század elején behatolt a Felső-Tisza-vidékre és elérte a Csörsz Sáncát (BÓNA 1981, 367; BÓNA 1993a, 108). Anyagi kultúrájukat itt hun és alán hatások alakították (BÓNA 1993,183). Az új népesség legfontosabb 5. századi lelőhelyeiként Ártándot (BÓNA 1981,367; MESTERHÁZY 1966, 61; MESTERHÁZY 1989, 192), Tiszadobot, Tiszakarádot és Tiszavalkot (BÓNA 1993, 183; BÓNA 1993a, 111) jelölték meg. Ennek megfelelően általánosan elterjedt vélekedés, hogy az egész FelsőTisza-vidék gepida uralom alá került (BÓNA 1986a, 66-67, 69-70). Valójában a korai gepida szállásterület határai ma még kérdésesek. Mivel a két csoport — ti. a tiszadobi és az ártándi — sok tekintetben (elsősorban a temetkezési rítus elemeiben) eltér egymástól (ISTVÁNOVITS 1993,140), az Észak-Alföld 4. század végi - 5. század elejei (ún. Dl fázis) történetének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges a két csoport összehasonlítása, elválasztása és lehetőség szerint történeti interpretációja.

6 Az alábbiakban elsősorban a tiszadobi temetővel szoros kapcsolatot mutató temetkezések körét igyekszem körülhatárolni, kitérve alkalmanként azokra a lényegi különbségekre, amelyek alapján — véleményem szerint — elválasztható az ártándi temetőktől és azok körétől. TEMETKEZESI SZOKÁSOK Tájolás Jellemző a — korábbi alföldi szarmata temetkezéseknél is általános — D-É-hoz közeli tájolás. Ennek épp fordítottjáról három lelőhelyről értesülünk: Tiszadobon és Tiszakarádon egy-egy ízben fordul elő, Szihalom-Pamlényi-tábla lelőhelyen pedig hat esetben. Az É-D-i tájolás nagyobb számban kimutatható az ártánd-nagy- és kisfarkasdombi temetőkben is,

7 ahol többségben ugyancsak a D-É-i orientáció a jellemző (MESTERHÁZY 1989, 195). A halott fejjel É-ra fektetésének feltűnését az Alföldön általában 5 A Marosszentanna-Csernyahov-kidairától való elválasztását fontosnak tartom, mivel úgy vélem, hogy a jövendőbeli kutatás egyik központi feladata lesz csoportokra bontani azt a —korántsem, egységes —„masszát", amit Marosszentanna-Csernyahov-kultúrának nevezünk. Véleményem szerint ezt a fedőnevet olyan sokrétű és gyakran alapvető vonásaiban is eltérő régészeti leletanyagok kapták amelyeknek gyakran alig-alig lehet köze egymáshoz. A helyzet kialakulását épp az idézte elő, hogy egyes tárgyak rokon jegyei alapján, tekintet nélkül a többi szempontra, erős törekvés figyelhető meg egy nagy kiterjedésű, egységes kidníra (mintegy „Birodalom" = a gót birodalom) képének kialakítására, így fordulhat elő, hogy a. legeltérőbb tájolású, a legkiüönfélébb konstrukciójú (akna, padmaly, katakomba, kurgánstb.) —és még hosszan sorolhatnám — temetkezéseket egy kalap alá vettek a kutatók figyelmen kívül hagyva a teriilet etnikai sokszínűségét. Mivel az általam vizsgált kör kronológiai helyzete érintkezik a Marosszentanna-Csernyahov-fadtiírájéval, egészen természetes, hogy itt is megfigyelhetők a rokon vonások Nem tartom azonban valószínűnek, hogy a tárgyi anyagban meglévő rokon vonások alapján egy politikai egység (Ilermanarich birodalma pl.) kimutatható lenne. A Csernyahov-kultúrával kapcsolatos problémák egyik legutóbbi összefoglalását további irodalommal Id. GEJ-BAZAN 1997! 6 A teljes értékelést ma még megakadályozza, a lelet anyag publikálatlan volta. Az eddig közzétett adatok azonban már most lehetővé teszik a legfontosabb vonások összevetését. 7 Meg kell itt jegyeznem, hogy a két csoport közötti eltérések olykor — mint a tájolás esetében is — inkább egy-egy jelenség ritkább vagy gyakoribb előfordulását jelentik Ennek magyarázata az eltérő etnikai csoportok (germánok és irániak) kölcsönös egymásra hatása, sőt összeolvadásuk megindulása lehet. A kérdésre a későbbiekben visszatérek