A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

PASZTERNÁK István: Régészeti adatok Salamon magyar király szentesi idézőpecsétje hitelességének kérdéséhez

építkezések, városrendezés, esetleg közművek kiépí­tése során került napvilágra. Szentes 315. lelőhely, „Hegedűs László u. 5. " Az egyetlen, a középkori Szenteshez köthető, a Kurca jobb, tehát nyugati partján előkerült szór­ványlelet (2. kép 2). 1985-ben Pusztai Sándor, helyi lakos kerítésoszlop gödrének ásásakor III. Béla ma­gyar király 1 db érméjét találta, melyet a szentesi múzeumnak ajándékozott. 10 Szentes 316. lelőhely, Járáshíróság A lelőhelyről ismeretlen úton szórvány Árpád-kori és középkori (12-18. század) cseréptöredékek 11 ju­tottak a szentesi Koszta József Múzeum gyűjtemé­nyébe. Feltehetőleg még a 2. világháború előtt mú­zeumba jutott leletekről a múzeum semmilyen információt sem őriz. Maga az épület a Kurca bal oldali magaspartján, az Erzsébet tér 4. szám alatt áll, ma a Városi Bíróság működik benne (2. kép 2). Az itt leírásra kerülő és részben rajzban is bemutatott darabok a leletegyüttes középkorra keltezhető ré­szét képezik. 1. Csillámos homokkal soványított, kézikorongon for­mált, barnásszürke színű, fekete foltos fazék peremtöredéke (3. kép 4). A kihajló peremtöredék belső felszínén enyhe horony fut körbe. Szá.: 16 cm. KJM ltsz.: 88.16.1. (12-13. század.) 2. Csillámos homokkal soványított, kézikorongon készült, kívül barna, szürke, illetve drapp, belül szürke színű jellegzetes „hármas törésű" fazekak díszítetlen oldal­töredékei. KJM ltsz.: 88.16.2. (12-13. század.) 3. Durva szemű homokkal soványított anyagú, gyorskorongon for­mált, jól égetett, barnásfehér színű, külső oldalán korom­foltos, szürke fazék profilait peremtöredéke (3. kép 51 fedőtartó horonnyal. Szá.: 21,7 cm. KJM ltsz.: 88.16.3. (15-16. század.) 4. Finom szemű, csillámos homokkal so­ványított anyagú, gyorskorongon formált, jól kiégett fazék peremtöredéke (3. kép 1). A kihajló perem alatt, annak külső oldalán enyhén kiemelkedő borda fut végig. Szá.: 15,2 cm. KJM ltsz.: 88.16.3. (15-16. század.) 5. Finom szemű, csillámos homokkal soványított anyagú, gyorskorongon for­mált, jól égetett, barnásvörös színű, kívül fekete foltos fazék peremtöredéke (3. kép 3). A kihajló perem külső oldalát körbefutó borda tagolja. Szá.: 17,9 cm. KJM ltsz.: 88.16.3. (15-16. század.) 6. Finom szemcsés, csillámos homokkal soványított, gyorskorongon formált, közepesen égetett, barnásvörös színű, kívül és pereme belső oldalán koromfol­tos fazék, jellegzetes „hármas törésű" peremtöredéke (3. kép 2). A kihajló peremet külső oldalán sekély árok tagolja. Szá.: 15,9 cm. KJM ltsz.: 88.16.3. (15-16. század.) 7. Durva szemcsés homokkal soványított anyagú, gyorskorongon for­mált, jól égetett, belül világosszürke, kívül sárgásfehér szí­nű, a fazék vállából származó oldaltöredék (4. kép 3). Külső oldalán világosbarna színű, egymásból kiágazó sávokból álló festés látszik. Ltsz.: 88.16.4. 13 (15-16. század.) 8. Fi­nom homokkal soványított, jól égetett, narancsvörös színű és hasonló törésű korsó fültöredéke (4. kép 2). Az enyhén ívelt szalagfül külső oldalán, hosszirányban, enyhén aszim­metrikus helyzetben éles bevágás fut végig. Sz.: 3,4 cm. KJM ltsz.: 88.16.5. (15-16. század.) 9. Csillámos homokkal soványított, gyorskorongon formált, közepesen égetett, be­lül narancsvörös, kívül barna, fekete foltos fazék oldal- és fenéktöredéke (3. kép 6). Törésfelülete jellegzetesen hár­mas színű. Talpának külső vonalán agyagkitüremkedés fut körbe. Fá.: 10,4 cm. KJM ltsz.: 88.16.8. (13-14. század.) 10. Csillámos homokkal soványított anyagú, lassú korongon készült, közepesen égetett, belül sárgásbarna, kívül fekete foltos fazék „hármas törésű" fenéktöredéke (4. kép 1) töre­dék. A fazék fenekének enyhén homorú felületébe, annak égetés előtti, képlékeny állapotában, szögletes tárgy (léc?) nyomódott. Fá.: 13,3 cm. 15 10 KJMRégAd 322-85; KJM ltsz: 88.12.1. III. Béla (1172-1196) rézpénz, C98, H72. Nagy Ádám (MFM) meghatározása, melyet itt is megköszönök A múzeum semmi más információt a lelettel kapcsolatban nem őriz. 1996-ban Liska András régész és e sorok írója azonosította a pénz feltételezett lelőhelyét. A házszámok 1985. óta bekövetkezett eltolódása miatt a telek ma már nem az 5. számot viseli, hanem a mai ötöstől néhány telekkel keletebbre, a Kurca közelében található. Új tulajdonosai innen származó leleteh-ől nem. tudtak felvilágosítást adni. 11 KTMltsz.: 88.16.1-8. 12 A KJM Régészeti Gyűjteményében ezen a leltári számon összesen 5 db középkori, eredetileg nem egy edényhez tartozó töredék található, melyek közíd most négyet ismertetek Az ötödik, igen apró töredék kidolgozásában és korban az előbbiekkel megegyezik 13 E leltári számon található még 9 db, nem egy edényből származó, a fentivel megegyező kidolgozású és koríi cserép, melyeket töredékes voltuk illetve igen kis méretük miatt nem mutatok be. 14 Ugyané leltári számon szerepel még egy 14-15. századi, gyorskorongon készült fazék darabja is, melyet töredékes volta miatt most nem mutatok be. 15 A többi, járásbírósági anyaggal együtt tartott töredéken leltári szám nem található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom