A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BENDE Lívia: A pitvarosi késő avar kori temető 51. sírja. (Adatok a késő avar kori lószerszámok díszítéséhez)

A fülke lejtésének megfelelően, szabályos rendben, két sorban előkerülő koporsőkapcsok és a 250 cm hosszú és 65-70 cm széles sárgásbarna elszíneződés jelezte a ko­porsó egykori meglétét. A koporsóláda magassága a lábak­kal együtt kb. 70 cm lehetett. A koporsóban egy 49-58 éves férfi 4 eredetileg ha­nyatt fektetve, nyújtott testhelyzetben eltemetett csontváza nyugodott. A fülke lejtős alján azonban a váz a koporsó végébe csúszott, a felsőtest csontjai és a medencecsontok a combcsontok között kerültek elő. Az emberi koponya mö­gött mintegy 15-20 cm-re, a fülke alján keresztben, egyvo­nalban elhelyezkedő öweretek jelezték, hol lehetett az elhunyt eredeti fektetési helye. A lótemetkezés mellett előkerült leletek 1. A ló tarkója mögött, a fülke szája előtt, élén állva egy bronzlemezből kivágott, korong alakú faléra (6. kép) került elő. Átm.: 13,4 cm, ma.: 1,7 cm, v.: 0,6 mm. Felületén négy, sodrást utánzó szalag fut körbe, amelyek két díszített és közöttük egy sima sávot kereteznek. Négy, x alakba rende­zett ovális dudorből álló minta ismétlődése alkotja a két díszített sávot. Középen 3 mm átmérőjű lyuk üti át, mely a faléra 2,8 cm átmérőjű, bronzlemezbő! préselt, áttört díszű dudorának felerősítési helye. A gomb belsejét tenaxszerű anyag (BORBÍRÓ 1997) töltötte ki és merevítette. A faléra felerősítésére két, szimmetrikusan elhelyezett, félgömbfejű szegecs szolgált a lemez peremén; végeik letörtek, amikor a ló nyaka kicsavarodott, feje a sír sarkához szorult, és a faléra leszakadt a pofaszíjról. 2. A lő koponya bal felén, a szemgödrön szétnyomődva egy az előzővel megegyező má­sik faléra (7. kép) volt, töredékes állapotban. 3-6. A jobb oldalán fekvő lókoponyán, halántéktájon, illetve az orr és a homlok környékén négy kisebb, korong alakú, bronzle­mezből kivágott faléra (9. kép 1-4) került elő. Gombjaik megegyeznek a nagyfalerák díszeivel. Átm.: 4-4,2 cm, ma.: 1,6 cm, v.: 0,5 mm. Felerősítésükre a gombokat is rögzítő félgömbfejű tűszegecsek szolgáltak, végükön kis, téglalap alakú alátétlemezzel. 7-22. A lókoponyán és alatta, vala­mint a homlok előtt és a tarkó mögött 16 db, a falerák gombjaival megegyező, bronzlemezből préselt, gömbszelet alakú, áttört kantárdísz (8. kép 1-16) került elő, a fentiek­hez hasonlóan tenaxos kitöltéssel, közepükön egy-egy fél­gömbfejű tűszeggel rögzítve. Átm.: 2,8 cm, ma.: 1,6 cm. 23. Az orrhát előtt, talpával fölfelé egy bronzlemezből hajlított, gazdagon aranyozott, poncolt díszű csótár (4. kép 4) volt. H.: 7,3 cm, legnagyobb sz.: 3,9 cm, ma.: 2,7 cm, v.: 0,4 mm. Az elől egymásra hajló lemez külső szélét poncsor díszíti. Talpát körben hat szegecs rögzítette a homlokszíjhoz, ol­dalt a nyakon és a perem közelében két szegecs rögzítette a beléje tűzött (toll?)bokrétát. 24-25. A jobb felén fekvő koponya orrháti része alatt két, bronzlemezből kivágott, három helyen szimmetrikusan, vese alakban áttört, gazda­gon aranyozott felületű, kerek ondísz (4. kép 2-3) feküdt egymás mellett, hátoldalával fölfelé. A díszeken három-há­rom szegecs található. Átm.: 3 cm, v.: 0,4 mm. 26. A fenti díszek mellett, elkeskenyedő végével a ló orrának irányába mutatva egy bronzlemezből kivágott, öt helyen vese és négyszög alakban áttört, vastagon aranyozott ondísz (4. kép 1) került elő, négy szegeccsel, hátoldalával fölfelé. H.: 5,9 cm, sz.: 4,5 cm, v.: 0,4 mm. 27-38. A csótár és az orrháton futó szíj áttört díszeinek környékén és hozzájuk kapcsolódóan tíz ép és két töredékes, bronzlemezből pré­selt, két félből álló, belsejében vasdarabot rejtő csörgő (5. kép 1-12) volt. Sz.: 2,5-2,7 cm, ma.: 2,7-2,9 cm. A csörgőknek mindig csak egyik felét aranyozták, de csak a kidudorodó hasat, a peremrészt és a füleket nem. A félkör­íves kialakítású fülek minden esetben az aranyozott felületű fél felé ferdülnek, ez a tény, valamint sírbeli helyzetük is arra utal, hogy a csörgőket mereven rögzítették az orrdí­szekhez és a csótárhoz (15. kép 2). 39-42. Az orrdíszek környékén előkerültek az ezek rögzítésére szolgáló, v alakú, bronz alátétlemezek. (5. kép 13-16), száraik végein egy-egy szegeccsel, összesen négy darab. Átm.: 2,9 cm, sz.: 0,7 cm, v.: 0,4 mm. 43-44. A jobb oldali állkapocs szögletében és az orrhát előtt két, téglalap alakú, négy szegeccsel átütött bronzlemez (9. kép 6-7) feküdt. H.: 3,8 cm, sz.: 2,4 cm, v.: 0,5 mm. 45. A lókoponya orra előtt egy kisebb, szögletes, töredékes bronzlemez egyik sarka (9. kép 8) került elő egy szegeccsel és egy másik helyével. 46. A lókoponya bal oldalán, az orr közelében egy szögletes bronzlemez (9. kép 14) töredékei feküdtek, két szegeccsel. 47. A lókoponya bal oldalán, a zabla pofarúdjának közelében, a fogakon volt egy szétroncsolódott, feltételezhetően szíj vég formájú bronzle­mez (9. kép 15). 48. A lókoponya közelében, de már a fülke betöltéséből, állatjáratból került elő egy szíjvég formájú bronzlemez (9. kép 5) egyenes oldala mellett két szegeccsel. H.: 4,2 cm, sz.: 2,8 cm, v.: 0,6 mm. 49. A lókoponya körül négy további bronzszegecs (9. kép 10-13) volt, melyek a fenti töredékes díszekhez tartozhattak. 50. Az 5. nyaki csigolya és az állkapocs között egy kisebb, igen töredékes bronzlemez (9. kép 9) került elő, két, az előzőeknél kisebb fejű szegeccsel. 51. A jobb oldali állkapocs alatt, az áttört, kerek kantárdíszek között, tehát az előzővel kb. szimmetri­kus helyen egy ahhoz hasonló bronzlemez apró töredékei feküdtek. 52. A ló szájában kígyót mintázó pofarudas, aszimmetrikus szárú vaszabla (10. kép 1) került elő. A jobb oldali pofaszár h: 6,5 cm, a bal oldali h.: 8 cm, a jobb oldali pofarúd h.: 17,5 cm, a bal oldalié 16 cm. 53. A bal lapocka külső oldalán sima, vastagon aranyozott felületű, gömbsze­let alakú bronz lószerszámdísz (9. kép 16) volt, hátoldalával 4 Marcsik Antónia és Molnár Erika (JA TE Embertani Tanszék ) meghatározása, munkájukat ezúton is köszönöm. A késő avar kori liliomos öweretek összegyűjtése kapcsán Szalontai Csaba már említette a sír egyes leleteit, illetve aféifi életkorát (40 év) (SZALONTAI 1995, 1-4. táblázat), azóta az ann-opológasok pontosították a kormeghatározást. A temető teljes embertani anyagának patológiai szempontú feldolgozását Molnár Erika végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom