A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BENDE Lívia: A pitvarosi késő avar kori temető 51. sírja. (Adatok a késő avar kori lószerszámok díszítéséhez)

A PITVAROSI KÉSŐ AVAR KORI TEMETŐ 51. SÍRJA (ADATOK A KÉSŐ AVAR KORI LÓSZERSZÁMOK DÍSZÍTÉSÉHEZ) BENDE Lívia Pitvarostól (Csongrád megye) DK-re, kb. 1,5 km-re mintegy 35 hektár nagyságú víztározó építését kezdték meg 1993-ban. A természetes tó (egykori folyómeder) Ny-i partján, a dombvonulat lehumuszolásakor és a töltés építésekor kerültek elő a késő avar kori temető sírjai. 1993 őszén 56 sírt tártunk fel, majd 1994-ben, az öt hónapon át folytatott leletmentés során 164 temetkezés — közöttük hét fülkesír

1 — került elő a közel 5000 m

2-nyi feltárt területen. 1996-ban, a töltés külső oldalán kimélyített szivárgóárok falában további 7 sír foltját figyeltük meg, melyek közül csak ötöt tárhattunk fel, mert félő volt, hogy az árok szélére, a töltés mellé halmozott föld beszakad. Összesen tehát a temető 225 sírját tártuk fel. A temető északi, déli és keleti szélét sikerült megtalálni (keleten a vízfolyás képezte természetes határát), nyugati irányban a sírsorok a víztározó földmunkáival érintett területen kívül is folytatódnak. A temetkezések közül most az 51., fülkesírral foglalkozom, mely külön is érdemes a bemutatásra. A SIR LEÍRÁSA 51. sír (2-3. kép): T.: ÉNy-DK, 320-140°. Az akna elszíneződése határozott, sötét foltként jelentkezett a sárga, agyagos altalajban, mintegy 40 cm mélységben," DK-i vége azonban rosszul látszott, ebben az irányban a folt folytatódott, de bizonytalan körvonalakkal.

3 A nyújtott téglalap alakú akna hosszúsága 227 cm, szélessége 94 cm, a jelentkezési szinttől mért mélysége 78 cm volt. A fülke szája felé enyhén lejtős kialakítású aknában egy alig két éves mén csikó (VÖRÖS 1998) fordított tájolású csontváza került elő. A ló a hasára rogyasztva feküdt, hátsó lábai a medence két oldalán, z alakban helyezkedtek el, mellkasa a bal felén nyugodott, s így a bal láb csontjai a bordák alatt kerültek elő. A csikó feje természetellenesen kicsavarodott, orra a bal lapockához, tarkója a sírgödör K-i sarkához, a fülke száját elzáró — feltételezhetően — falaphoz nyomódott. A hátsó lábvégeket valószínűleg rágcsálók bolygatták meg. A lócsontváz mellkasi része és a koponya alatt 10-15 cm vastag volt a betöltés, tehát a fülkéből kitermelt agyag egy része az akna alján maradt. Az akna DK-i falában, annak teljes szélességében kirajzolódott a fülke szájának mintegy 85-90 cm magasságú, fekete színű foltja, benne a nagyobb, sárgás színű agyagrög a fülke boltozatának beszakadására utalt. A fülke szája előtt keresztben egy 12-22 cm széles és 15-20 cm mély, trapéz keresztmetszetű vájat húzódott. Az akna lejtésének megfelelően folytatódó fülke hossza 297 cm, szélessége 85-87 cm volt, vége K felé enyhén ferdült és 60 cm szélességűre szűkült, az akna jelentkezési szintjéhez viszonyított mélysége az indulásánál 126 cm, a fülke végénél 208 cm volt. A fülke oldalfalai a boltozat indulásáig közel párhuzamosak voltak, ugyancsak közel függőlegesen futó végfala mintegy 80 cm magasságig követhető volt. A fülke alja enyhén domború kialakítású volt, oldalfalai mellett két, 16-23 cm széles és 8-13 cm mély vájat húzódott. 1 Lőrinczy Gábornak a folyamatban lévő ásatás idején megjelent, afülkesíros temetkezéseket tartalmazó katalógusában még csak öt sír szerepel (LŐRINCZY 1994,326). 2 A sírok mélységét nem minden esetben lehetett pontosan meghatározni, mivel a feltárás megkezdése előtt már földmunka folyt a teríileten. 3 Mindez a fiilke meglétét jelezte, melynek beomlásakor megsüllyedt a talaj, így keletkezhetett a bizonytalan kön'onalú folt a fülke fölött, a bolygatatlan altalajban (vö. LŐRINCZY'1995, 400).