A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
BODNÁR Mária – D. MATUZ Edit – SZABÓ J. József: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában
Korsók Az értékelhető kevés töredékből eredetileg fényezett felületű, rövid nyakú, kissé gömbölyded hasú kannelúradíszes korsókra következtethetünk (7. kép 2; 9. kép 3), egy példánynak a tagolt szalagfüle maradt meg (10. kép 4). Bögrék Bögréből mindössze három töredék maradt meg (6. kép 1; 7. kép 1, 5), ezek erősen nyomott gömbtestű, kissé a perem fölé emelkedő szalagfüles, díszítetlen típusokból származnak. Fazekak Az ásatás különböző pontjain kerültek elő fazéktöredékek. A fazekak nyújtott S profilúak, simított nyakúak és durvított felületűek. Gyakori a perem benyomkodott vagy bevagdosott díszítése (5. kép 5, 9; 8. kép 2, 6; 9. kép 4, 7; 10. kép 6), a perem alatt elhelyezett benyomkodott díszű borda (10. kép 2; 11. kép 4). Az előkerült darabok között ritka a besimított (12. kép 6) vagy bekarcolt díszítés (11. kép 2). Ugyancsak ritka a plasztikus dísz, egy esetben találtunk szalagfüles töredéket (11. kép 1) és egy esetben fordult elő nagy rátett bütyök (12. kép 8). Amforák Kevés töredék maradt meg ebből az edényfajtából. A rekonstruálható edények nagyméretűek, rövid nyakúak, hasasak, oldalukon bekarcolt zegzugminlával (5. kép 3) vagy a vállon körbefutó, ujjbenyomkodásos bordával díszítve (6. kép 4; 10. kép 1). Különösen szép darab az a nagyméretű, nyújtott S profilú amforatöredék, amelynek rövid nyaka simított, válla és hasa durvított felületű, díszített: vállán benyomkodott díszű, vékony vízszintes borda fut körbe. A borda fölött és alatt függőlegesen besimított, széles zegzugminta fedi az edény testét, amelyet a még jócskán vizes agyagra vittek fel. Egy helyen lapos lencsebütyök gazdagítja a frízt, amelyből szimmetrikusan elhelyezve nyilván több volt az edény hasán (7. kép 6; 12. kép 9). A leletanyag a késő rézkori badeni kultúra korai időszakára keltezhető. A kultúra különböző belső kronológiai felosztásai abban megegyeznek, hogy a kultúra első (vagy korai) szakaszában a bolerázi csoport és az ezzel részben egyidős Cernavodä IIIkultúra is benne foglaltatik. Kalicz Nándor szerint van egy ezt megelőző Protocernavoda III-Protoboleráz (KALICZ 1982a, 9, 30. j.; KALICZ 1985. 33: KALICZ 1989, 122; KALICZ 1992, 314), a Kárpát-medencében csak Protobolerázként elkülönített horizont is (KALICZ 1991, 375, 380). Lelőhelyünk földrajzi fekvése és a korai badeni kultúrára vonatkozó különböző elnevezések teszik indokolttá, hogy ne elégedjünk meg e sommás megállapítással, mely szerint a leletanyag a korai badeni kultúrához köthető. Békés megyéből ugyanis mind bolerázi, mind Cernavodä III leletek ismertek (KALICZ1973. KOREK 1985). Tovább bonyolítja a pontosabb datálás kérdését még az a tény is, hogy ebben a térségben Kalicz Nándor újabb kutatásai alapján kimutatható egy, a bolerázinál korábbi horizont anyaga is, az ún. Protoboleráz 3 (KALICZ 1991; HORVÁTH 1990). Az alábbiakban arra keresünk választ, eldönthető-e erről a leletanyagról, hogy az értékelhető jegyek alapján inkább bolerázi vagy inkább a Cernavodä Ili-kultúrához köthető, esetleg a badeni kultúra kialakuló szakaszának maradványa. A badeni kultúra korai szakaszába sorolt bolerázi csoporttal sokat foglalkozott a hazai és nemzetközi kutatás, jellemzői jól körülhatárolhatóak. Tipológiai rendszerét V Némejcová-Pavúková dolgozta ki, majd finomította több munkájában (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1964; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1979; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1982; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1984; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1991). A korai badeni időszaknak a mai Románia területére eső anyagával, problémáival elsősorban P. Roman foglalkozott több jelentős munkájában (ROMAN 1976; ROMAN 1977; ROMAN-NÉMETI1978; ROMAN 1979; ROMAN 1992). Az egykori Jugoszlávia területéről főként N. Tasié (TASic 1975, TASic 1995) és S. Karmanski (KARMANSKI 1970) közölt bolerázi leleteket. 3 Howáth L. A.: A Kárpát-medence középső-rézkorának történeti és kronológiai kérdései. (A tűzdelt barázdás keramika helyzete az Alföldön.) Kandidátusi disszertáció. Budapest 1993.