A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

NAGY Margit: Szentes és környéke az 1-6. században. Történeti vázlat és régészeti lelőhelykataszter

tok, fésűtöredékek, bronz csüngődíszek és edények kerültek a MNM-ba (16. kép 2) (PULSZKY 1881; FARKAS 1889, 255; CSALLÁNY 1961, 40-43, 374). MNM ltsz.: 75/1881.1-17, 26-46, 62.50.1.; MFM ltsz.: 197/1885. A bökénymindszenti ötgombos, indadíszes fibulát — MNM ltsz.: 75/1881.7. — CSALLÁNY 1961,203. t. 7 ismeretlen lelőhellyel közölte.

73 3. Szentes-Gógányp art Farkas Sándortól 1903-ban a MNM-ba került leletek: edények, bronzcsatok, fésűtöredékek, nyílhegyek, lándzsák, fibula töredéke, orsógomb, vascsatok, tűzkövek. Csallány Dezső valószínűnek tartja, hogy a leletek a kissé délebbre fekvő berekháti temető sírjaiból kerültek ki (CSALLÁNY 1961,103-104, 376). MNM ltsz.: 3/1903.2-36, 38. 4. Szentes-Kántorhalom Korongolt, bordázott oldalú edény (CSALLÁNY 1961, 67,103. t. 7). KJM ltsz.: 55.68.1. 5. Szentes-Kossuth utca 3.

74 A Molnár festéküzlet pincéjében 1949-ben előkerült sír (CSALLÁNY i96i, 66,22.1.1-3,5, 18). KJM ltsz.: 55.64.1-5. 6. Szentes-Kossuth tér A Központi gyógyszertár előtti csatornaépítés árkából, mintegy 3 m mélységből három sír került elő. A sírokból edényt, fésűtöredékeket, bronzcsatot és koporsókapcsokat gyűjtöttek be.

75 KJM ltsz.: 64.1.1-6. 7. Szentes, Kossuth tér - Petőfi utca 1975-ben a „régi patika pincéjében" öt sír került elő, besimított edénnyel, bronzveretes tőrrel (10. kép 3).

76 KJM ltsz.: 89.20.1-13. 8. Szentes-Kökényzug Molnár Ignác és a Molnár örökösök földje. A temető első leletei 1908-1909-ben kerültek elő, majd 1932-1934 között Csallány Gábor végzett ásatást. A lelőhelyről 74 sír és három szórvány edény ismert (CSALLÁNY 1961, 24-29, 376) (18. kép 1-3; 19. kép 1-3; 20. kép 1-2; 22. kép 4). KJM ltsz.: 55.16.177, 55.19.1, 55.82.1-313, 72.80.1-72.98.3. 9. Szentes-Nagyhegy a/ Borsos Szabó Antal földjéről, a gepida temető feltárt részétől északra, sírból származó leletek (CSALLÁNY 1961,66,47.1.15). KJM ltsz.: 61.9.448-^149. b/ Gálfy Lajos szőlőjéből, a gepida temetőtől keletre előkerült kétélű vaskard (CSALLÁNY 1961,66, 46. t. 6). c/ Somogyi Lajos, Busi Kálmán és Musa János 98, 98a és 99. számú szőlőjében, 1930-1941 között Csallány Gábor által feltárt 79 sírós temető (19. kép 4; 20. kép 3-5; 21. kép 1-3; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép 2, 4). A temetőtől északra, a Veker partján telepnyomok figyelhetők meg. (CSALLÁNY 1961,44-65, 376; a terület helyszínrajza PÁRDUCZ 1956,1. kép). KJM ltsz.: 55.15.1-76, 55.17.1-3, 57.8.1-371.; MFM ltsz.: 53.55.1-33. 10. Szentes-Rákóczi utca 153. Braun Imrének a Rákóczi utca - Szálai utca sarkán lévő telkéről előkerült aranyozott ezüstfibula (CSALLÁNY 1961, 66, 11. 1.10). KJM ltsz.: 55.63.1. 11. Szentes-Sárgapart Besimított díszű edény (CSALLÁNY 1961, 44,103. t. 6). KJM ltsz.: 61.18.1568. Bordás díszű edény. KJM ltsz.: 61.18.1564. 12. Szentes-Szentilona Besimított díszű edény (CSALLÁNY 1961, 104). MNM ltsz.: 311/1876.8. 13. Szentes környéke 1882-ben a „IV. tiszai gátszakasz" építésénél előkerült bronzcsat (CSALLÁNY 1961, 43, 203. t. 14). MNM ltsz.: 140/1882.129. Sugaras díszű bronztükör. MNM ltsz.: 140/1882.110. 1892-ben a Farkas Sándortól vásárolt érmek közt I. Iustinianus érme került a MNM-ba (ArchÉrt 13 (1893) 181). 73 Nem tartoznak a bökénymindszenti leletekhez a CSALLÁNY 1961,109. t. 3, 6-7. tárgyak—hétgombos fibula és csatok MNM ltsz.: 10/1940.6, 8-9 —, melyeknek valódi lelőhelye Törökszentmiklós. A Bóna által (BÓNA 1971b, 267) Csákvár határára azonosított CSALLÁNY 1961,109. t. 4. fibulatöredék — MNM ltsz.: 62.50.2 — valóban nem a bökénymindszenti leletek közé tartozik hanem minden valószínűség szerint egy Oszőny vidéki fibula — 43/1881.8 — lábának töredéke. Az ószőnyi fejés kengyeltöredék: KISS 1981, 206-207, 7. kép 1. 74 Az 5-7. számú lelőhelyek sírjai egy temetőhöz tartoznak 75 Csalog József leletmentése, KJM II. leltárkönyv 176. 76 Hegedűs Katalin leletmentése, KJM Ad 151-84/1.