A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

VÁLYI Katalin: Árpád-kori harangöntő gödör és bronzolvasztó kemencék a szeri monostor udvarán

A FEMANYAG ELEMZÉSE Az önlőgöclör betöltésének tetején, mint említettem, viszonylag nagy mennyiségben találtunk bronzrögöket, illetve több-kevesebb fémet is tartalmazó salakmaradványokat. Ezek részben az öntés után kiemelt harang végső tisztítása során, az öntőforma apró repedései miatt a harang felületén keletkezett öntvénybordák, kisebb egyenetlenségek eltávolítása, lecsiszolása által keletkeztek, részben pedig az önlőgödör környezetében feltárt olvasztókemencék elpusztult, majd az öntőgödörbe hordott maradványaiból is származhattak. A rendelkezésre álló anyagból hat bronztartalmúnak látszó töredéket választottam ki a fémösszetétel megvizsgálására. Az elemzésbe bevontam egy 7,8x7,5 cm-es harangtöredéket is, amely a templom feltárása során, még az 1970-es években került elő (TROGMAYER 1992, 93). A háromszög alakú, 1 cm vastag töredék felületén igen erős égésnyomok látszanak, helyenként szinte újra megolvadt a fém a nagy hőtől (12. kép 22). Az épen maradt felületen azonban jól megfigyelhető, hogy az eredeti felület sem volt teljesen sima, ami a faggyúból készített álharang kiolvasztása után öntött harangokra jellemző.

13 Az erős égésnyomok arra utalnak, hogy egy nagy tűzvész alkalmával, a leégett templomtoronyból lezuhant és összetörött harang darabja került elő. A vizsgálat eredményeit (koncentráció súly %-ban) az 1. táblázat mutatja.

14 A táblázat adataiból világosan kitűnik, hogy sem a salakszerűnek bizonyult töredékek (1-6. sz. Minta Cu (réz) Sn (ón) Pb (ólom) Fe (vas) Ag (ezüst) Megjegyzés 1. 36,7 15,0 2,3 1,3 0,06 salakszerű 2. 25,3 9,9 2,6 2,1 0,05 salakszerű 3. 30,1 11,1 2,3 1,3 0,05 salakszerű 4. 23,8 9,0 2,4 1,7 0,03 salakszerű 5. 22,8 12,6 1,5 0,2 0,12 salakszerű 6. 34,5 10,4 2,4 0,6 0,05 salakszerű 6/féml 76,1 20,4 3,1 0,3 0,07 fémdarab 6/fém2 78,9 17,7 2,9 0,4 0,08 fémdarab 7/fém 72,4 23,9 3,3 0,2 0,05 tisztított harangtöredék 7/1 58,3 39,1 0,9 0,3 0,07 korrodált harang 7/2 64,9 31,2 2,1 0,2 0,06 korrodált harang 7/3 50,6 47,0 1,9 0,3 0,13 korrodált harang 1. táblázat: A szeri fémmaradványok összetétele Tab. 1: Der Zusammensetzung der Mettallreste von Szer 13 Az utóbbi megfigyeléseket, számos egyéb hasznos észrevétellel együtt Máthé István szobrászművésznek és Makk József kohász üzemmérnöknek köszönhetem. 14 A vizsgálatot Debrecenben az Atommag Kutató Intézetben Kis-Varga Miklós végezte el, akinek ezúton is köszönöm munkáját. A vizsgálat módszerét és következtetéseit így foglalta össze: „ 6 db salakszerű tárgyat és egy fémes tárgy töredékét vizsgáltam meg röntgenfluoreszcens analízissel. Mivel a salakszerű anyagok szemmel láthatóan inhomogének voltak ezért valamennyit golyós malomban porítottam. Az 1-5. számúak teljes anyaga finompoirá aprítódott, a 6. sz. mintában azonban fémrögök is maradtak, amelyek jele a táblázatban 6/féml és 6/fém2. A por alakú részt, hasonlóan az 1-5. sz. mintákhoz, tablettává préseltem és azokon végeztem el a méréseket. A 7. sz. fémtöredék vékony korróziós rétegében az ón bedúsult (lásd 7/1-7/3. eredmények), ezért egy kis felületen üvegszemcse-szórásos technikával megtisztítottam, s az így láthatóvá vált tiszta tömbanyag összetételét a 7/fém sor tartalmazza. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az 1-6. sz. salakszerű anyagok összetétele lényegesen nem. tér el egymástól. A 6. sz. anyagban talált fémdarabok összetétele nagyon hasonlít a harangtöredék tiszta tömb anyagának (7/fém) összetételéhez, ezért nem. zárható ki, hogy a tárgy öntése a 6. sz. töredékek lelőhelyén történt".