A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor: A szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető

Nyakperec A temető nagy sírszáma ellenére csupán egyetlen temetkezésből került elő nyakperec. Az 519. sírban, 4-5 éves gyermek egyetlen ránk maradt melléklete volt a bronzhuzalból hajlított, kettős kampós zá­ródású nyakperec. A nyakperecek között is ritká­nak számító típus készítését, használatát és sírba kerülését a 10. század utolsó harmadától a 11. század második feléig keltezték (SZŐKE 1962, 93). Azóta ezt a megállapítást annyiban finomították, hogy az egyetlen huzalból hajlított nyakperecek készítésének kezdetét a 10. század közepére, har­madik negyedére, használatának/divatjának végét a 11. század elejére helyezték, mivel a síranyagban a század közepétől nem mutatható ki (SZABÓ 1980, 54. 19. j., 62). A szegvári temetőtől alig 2-3 km-re, Mindszen­ten, a Korom M. földjén feltárt 6. sírból került elő egy huzalból hajlított nyakperec 37 (SZÉLL 1942,130). Gyöngyök A szegvári temető 21 sírjából került elő gyöngy (64, 207, 223, 232, 246, 249, 283, 289, 321, 378, 410, 426, 487, 495, 499, 598, 618, 652, 804, 807, 839. sír). Az említett sírokban egy férfit (207.) és egy idős nőt (378.) kivéve általában fiatal nők, illetve kisgyer­mekek nyugodtak. A gyöngyök anyaga zömében üveg, csak egy sírban került elő fluorit: hasáb alakú és szemesgyöngyök társaságában a nyakban (246.); és két sírban fém(ólom)gyöngy: vegyes típusú üveggyöngyökkel együtt, valószínűleg a haj dí­szeként (289.), illetve a mellkason (249.). Az üveggyöngyöknek számos változata fordult elő a sírokban: bordázott hosszúkás henger alakúak (321, 499, 652.); cubooctaeder alakúak (378.); fóli­ás gyöngyök — henger, hordó, lapított gömb alakú­ak és gerezdéit díszítésűek (64, 207, 223, 249, 289, 378, 426, 598, 618, 804.) —; gömb alakú, díszítet­lenek (249, 378.); hasáb alakúak (246, 618.); hen­geresek (807.); hordó alakúak (410, 807.); hullám­vonalas díszítésű, gömb alakúak (378, 410.); kása­gyöngyök (249, 283, 289, 487.); kettős kúposak sárga folyatással díszítve (289.); egy kettős csonka kúp alakú (249.); kockásra vagdalt felületűek (289.); lapított gömb alakúak (249, 378, 839.); szabályta­lan alakúak (410, 495, 618, 807.); szemesek (232, 246, 249, 289, 495.) és többtagúak (223, 249, 289, 495, 618.). A gyöngysorok általában a nyakban, mellkason fordultak elő, a 249. és a 289. sírban, fiatal nők temetkezéseiben a hajfonat ágai közé fonták a ve­gyes — több száz kásagyöngy, fóliás gyöngyök na­gyobb számban és néhány más típus egy-egy darabja — gyöngysorokat, az előbbiben a gyöngysort egy helyütt körbetekerték a hajfonaton (6. kép 1), az utóbbi sírban a kockásra vagdalt felületű gyöngyök körülfogták a hajfonatot hátul, a tarkó fölött, kb. 6 cm átmérőjű kört alkotva (10. kép). A hajfonatba font gyöngyök azonban mindig a koponya alatt és közvetlen környékén kerültek elő, amely talán rövid varkocs viseletére utal (SZŐKE-VÁNDOR 1987,67). A 249. sírban a gyöngyökön kívül egy csörgőt is fűztek az arany- és ezüstfóliás szemekből álló gyöngysorba. Egy-két szem gyöngy csak férfi- és gyermeksírból került elő, a biztosan nőnek meghatározott (ide értve az egyetlen idős nőt is), illetve a feltételezhetően női sírokban mindig nagyobb számban kerültek elő gyön­gyök. Az egyedileg, illetve esetleg másodmagukkal előkerülő gyöngyök típusai (bordázott henger alakú, lapított gömb alakú, fóliás) azonban csak részben (fóliás gyöngyök) egyeznek meg az egynemű gyöngy­sorok típusaival (szemes, kása, fóliás). A 804, gyer­meksírban előkerült hengeres fóliás gyöngy pontosan megegyező formai változatú párhuzama azonban csak a 207, férfisírból került elő, másodmagával. További három gyereksírból (és csak ezekből) bordázott hen­ger alakú gyöngyök kerültek elő, magányosan. A 839. sírból előkerült magányos, lapított gömb alakú, vörös színű gyöngyszemnek sem akadt párhuzama a te­metőben. Mindezek alapján korántsem elképzelhetet­len, hogy az egy-két gyöngyszemmel eltemetett gyer­mekek kisfiúk voltak, a hosszabb gyöngysorokat viselő gyermekek pedig talán kislányok. A leggyakrabban (de nem legnagyobb szám­ban) előforduló gyöngytípus a fóliás, formai változa­tai — különböző típusú hengeres, hordó és kettős csonka kúp alakú, gerezdéit — 11 sírból kerültek elő, nők, férfiak, és gyermekek temetkezéseiből egy­aránt, magányosan, egyedileg gyöngysort alkotva és más típusokkal vegyesen is. Öt-öt sírból kerültek elő szemes-, illetve többtagú gyöngyök és négyből kása­gyöngyök, mindig nagy mennyiségben. E legjellem­zőbb gyöngytípusok — mint azt a szeriációs táblá­37 A Körös-torok környékéről igen nagy számban, 29 különböző, 10-11. századi temető 37 sírjából került elő különböző kialakítású, típusú nyakperec, melyek tematikus feldolgozása a jövő kutatásának feladata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom