A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

RÉVÉSZ László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen

7. fce/// Békéscsaba-Erzsébethely, a honfoglalás kori sír lelőhelye Abb. 1: Békéscsaba-Erzsébethely, der Fundort des landnahmezeitlichen Grabes előbbinek, de a nyakrész rövidebb. Nagyobb gombjának fölső része alacsony csonka kúp alakú, alja domborodó, amely ennél a példánynál is rétegesen repedezett. H.: 1,4 cm, gömbös részének átm.: 1,1 cm. Ltsz.: 89.3.3.A.a-b. 5. Sima pántkarperec bronzból (2. kép 2). Végét — a pántot felizzítva és két oldalról való kalapálással — ellapították, ezáltal itt enyhén kiszélesedik, íveléssel zárul, középtengelyében finom gerinc mutatkozik rajta. Nyilvánvalóan ilyen volt a másik hiányzó vége is. A meglevő összefüggő pánt is két darabban került be a múzeumba. Épp a hiányzó végét megelőző rövid részlete tört le.

2 Pánt sz.: 1 cm, illetve az ellapított végén 1,1 cm. Átm.: 6,6 cm. Ltsz.: 89.3.4.A. 6. Tömör, vaskosabb karperec (2. kép 3). Bronzból öntött. Pálcája a belső oldalon lapos, külső oldalán viszont domború és hossztengelyében gerinceit. Mindez csak egy viszonylag jó állagú rövid részletén figyelhető meg, ugyanis a korrodálás során a karperec magva összerepedezett, külső végén felhólyagosodott. Emiatt még az is felmerült a felület vizsgálatakor, hogy hátoldala bütykök sorával volt díszítve, ám ez az épebb részlet alapján kevéssé valószínű. Ráadásul a karperecet a múzeumba kerülés előtt alaposan meghajlítgatták és széttörték. A deformálódott karperecnek mindössze három darabja maradt meg. Szerencsére az egyik vége megvan. Az elkeskenyedő pálca nyakánál egy, a csúcs felé fordított, ék alakú, kiemelkedő gallér (borda) van, majd ezt követően egy szélesebb, ellaposodó levélidommal zárul, melynek mindkét felét rovátkolások fedik mintegy túlevél mintaként borítva be annak felületét. A feljegyzett felületi díszt a tárgy az öntés során nyerte el, vagyis az öntőminta volt ekként kiképezve, a minta utólagos megmunkálásának, finomításának nyomát nem találtuk. Nyilván hasonló lehetett a karperec másik vége is. Szokatlan darab a honfoglalás kori anyagban. A pánt sz.: 0,65 cm, v.: 0,5 cm, átm.: 6,7 cm. Ltsz.: 89.3.5.A. 7. Vaskés vagy ár töredéke (2. kép 5). A nyéltüske fanyomokkal és a vele összefüggő penge rövid töredéke. H.: 6,05 cm. Ltsz.: 89.3.10A. A lótemetkezés leletei 8. Pofaszíjveretek (3. kép 2-4). Bronzból öntöttek, kerek formájúak. A központi dudortól kereszt alakban futó négy egyszerű csíkkal jelzett levéllel díszítettek, széles sávval keretezettek. Töredékesek, a legépebb példány is ragasztott, de ennél jól látható, hogy füle is volt.

4 A nyomokból ítélve 3-3 aklaszeggel voltak felszerelve a pofaszíjra. Az egyetlen épen maradt aklán megmaradt a kiszakadást gátló ellenző lemez is, 3 db. Átm.: 2,6 cm, az akla 6 mm hosszú. Ltsz.: 89.3.6.A.a. 9. A pofaszíj vagy kantár szíjvége (3. kép 1). Címerpajzs alakú, bronzból, kéregöntéssel készült. A gyöngysort utánzó kerettel övezett, mélyebben fekvő belső mezejéből az ún. „ugró kutya" (kuporgó párduc?) motívum domborodik ki. A hátoldalon látható, hogy három aklával volt a szíjra erősítve. H.: 3,3 cm, sz.: 2,4 cm. Ltsz.: 89.3.6.A.b. fO. A szügyelő vagy farhám veretek (3. kép 5-13). Bronzból, kéregöntéssel készültek. Oválisak, felületük domború. Közepükön magasan kiemelkedő dudor látható. Ettől négy húsos, vagyis telt formájú, tömzsi levél ágazik szét kereszt alakban. Széles keret szegi be a véreteket, ebbe a keretsávba — a levelek csúcsánál — egy-egy gömböcske illeszkedik be, ezek egy kicsit a veretek szélein is túlnyúlnak, ezáltal a veretek peremét ritmusosan tagolják. Alsó szélükhöz egy-egy, a sallangok befűzéséhez szolgáló félkörös fül kapcsolódik. Három aklával voltak felszerelve. Hat épebb példány, a további három töredékes. Átm.: 4,45^1,5x3,73,8 cm. Ltsz.: 89.3.6.A.C. 2 Valószínűleg a találás alkalmával csonkították meg, tördelték le a végét, hogy a karperec anyaga felől tájékozódjanak 3 A sírban két év körüli mén koponyáját és lábszárcsontjait találták Az állatcsontokat Vörös István dolgozta fel (VÖRÖS 1997). 4 Akár mindegyiknek lehetett, hiszen a további két példány pereme töredékes.