A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)
STRAUB Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia
tívuma és sakktábla mintás öntött öwerete alapján a késő avar kor legelejére keltezhető (MADARAS 1981, 38-39). A táp-borbapusztai 9., a komárnoi 128. és a mosonszentjánosi sírok öweretei viszont már sokkal későbbi típusokba tartoznak. A szlovákiai temetkezést publikálója az avar kor későbbi fázisára, SPA II-re keltezi (TRUGLY 1993, 222), a mosonszentjánosi 14. sírt pedig vadkanfejes, bocsi típusú öweretei a késő avar kor egészen kései periódusába sorolják. 66 A késő avar korban a csontlemezes tegezek használatának már csak elvétve — de a korábbi véleménnyel (H. HANNY-HORVÁTH 1995, H5) szemben — van nyoma, ami nem jelenti azt, hogy ekkor már nem használtak volna tegezeket, csupán azok közt már ritkábbak — legalábbis a sírokban — a csontlemezesek. MEGJEGYZÉSEK A SZEGED-FEHERTO-B 12. SIR TEGEZCSONTJAINAK PROBLÉMÁJÁHOZ A Móra Ferenc által 1930-ban feltárt, bolygatott sír nagyszámú tegezcsontjára vonatkozóan jelenleg két magyarázat van. Kürti Béla, egyrészt az ásatás során lefotózott és in situ kiemelt tegez fényképe alapján, 67 valószínűsít egy tegezt — „A" tegez — másrészt a fotón nem látható, de a sírhoz tartozónak tartott tegezcsontok alapján feltételezi egy másik tegez egykori meglétét is — „B" tegez — (KÜRTI 1983, 193-195, 268. j.; KÜRTI 1984, 114-118; KÜRTI é. n., 19-20). Madaras László a két tegez sírba helyezésének lehetőségét teljesen elképzelhetetlennek tartja, s csupán egyetlen, rendkívül ritka, kivételesen szép tegezzel számol. Érvei közt szerepel, hogy a nagyszámú tegezcsont egy tegezen is elhelyezhető, különben párhuzam nélküli esetről lenne szó. 68 Véleménye szerint a két széles tegezcsont nem feltétlenül utal két tegezre, mivel a Jászapáti-Nagyállás 110., 208. sírban sikerült megfigyelnie a tegez torkolatát és alját is szegélyező tegezcsontot (MADARAS 1990, i80). 69 A csonttegezes sírok áttekintése után a szeriáció kitűnő lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgáljuk, valójában hány tegez lehetett a sírban. Ha a csonttegezes sírokat tegezmotívumaik alapján szeriáljuk — és így a 12. sír valamennyi felhasználható motívumát egy leletegyütteshez tartozónak tekintjük — akkor a Szeged-Fehértó-B 12. sír a relatív kronológiai sorban a közép avar sírok közé kerül (1. táblázat). Ez — miután egy leletegyüttest annak legfiatalabb leletei kelteznek, márpedig a 14/b és a 14/c motívumok kétségtelenül közép avar kori típusok — összhangban áll a Szeged-Fehértó-B temető sírjainak keltezésével (MADARAS 1981, 41; MADARAS 1995, 178). Kürti Béla magát a sírt — részletekbe menően nem indokolva — a kora avar korra keltezi 70 (KÜRTI 1971, 22; KÜRTI 1984,121, prim. 41). Figyelembe véve a kora avar kori Kölked-Feketekapu-A 21. sír töredékes tegezcsontjának teljes formai és motívumbeli azonosságát a fehértói sír ugyanilyen, téglalap alakú, szalagfonatos csontjaival, úgy vélem, az utolsó motívumtípus tárgyalásával feloldhatóak a fenti ellentmondások. 3. motívum: A tegezcsontot keretező mély árkon belül szögletesen kialakított szalagfonat (1. kép 4): Kölked-Feketekapu-A 21. sír, Szeged-Fehértó-B 12. sír. Keskeny formája miatt csak peremlemezként jöhetne számításba, ám azok soha nem téglalap alakúak, hanem minden esetben ívelt oldalúak elkeskenyedő Véggel (KOVRIG 1948, 341; MADARAS 1990, 66 Madaras László a vadkanfejben végződő szíjvégek 9. századi datálását (GARAM1981,49) túlzóan késeinek tartja, véleménye szerint ezek az övdíszek a 8. század első harmadára keltezhetőek (MADARAS 1993,16). 67 MFM fotótár: 1226. sz. 68 A hosszú, egyenes csontlapokat Madaras László a kinyitható tegezajtó szélére rekonstruálja (MADARAS 1990,180). Nem számol azonban azzal, hogy a Móra Ferenc által készített fotó alapján (MADARAS 1981, 2. kép; KÜRTI 1984, Ris. 4) ezek hely hiányában már nem helyezhetőek el az „A " tegez elülső oldalán, és az oldalt nyitható tegezek avar kori megléte pedig korántsem elfogadott tény (H. HANNY-HORVÁTH 1995,122). 69 A Jászapáti-Nagyállás 110. sír tegezének alsó részét borító csontlemez szélessége — annak töredékes volta ellenére is — felulnő, tegez alját is díszítő—viszonylag széles és a torkolatlemezétől eltérő motívumú — csontlemez a mosonszentjánosi 51. sírban is található. 70 Miután a sírban talált ezüst függesztőfülű vaskard és ezüst övveretek ma már nem állnak rendelkezésre, így a sír keltezése csak a tegezcsontok alapján lehetséges.
