A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

STRAUB Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia

ket egyben az átlagosnál nagyobb számú fegyveres sír is jellemzi. E tegezek használati idejének és területi elterjedésének összefüggésében az általa kora avar korinak tartott tíz példány területi elhelyezkedésében nem látott rendszert, a többségében 670 utánra keltezett leletek elterjedését pedig kapcsolatba hozta a Tótipuszta-Igar-kör településterületével. A faragványok egységes ornamentikája — nagy vonalakban — három részre bontható. A kora avar kori csontlemezeket geometrikus, végtelenül tovagyűrűző indák, a közép avar koriakat pedig palmetta minták díszítik, a köztük való átmenetet néhány darab (Csóka 45^7. sír és Szebény II. 7., 9. sírok) félpalmettaszerű motívuma jelenti. A csontlemezek mintakincsét egyben kapcsolatba hozta a griffes-indás kultúra öntött véreiéinek — növényi — ábrázolásával. Öt pontba szedve cáfolta, hogy a Szeged-Fehértó-B temető 12. sírjában két tegez lett volna, sokkal inkább egy, a korszakban ritkán előforduló, kivételesen szépen díszített darabbal számol. Madaras László — azon túl, hogy számos, akkor még publikálatlan leletet is felhasznált — bár nem támaszkodott minden, akkor már közölt darabra,

16 a lelőhelyek részletes számbavételével jelentős előrelépést tett.

17 Ám az ezekből levont kronológiai következtetéseivel — Apatin-Szikes 2. sír, BágyogGyűrhegy 2. sír, Jutás 130. sír, Martonvásár 6. sír, Mokrin, Szebény II. 7., 9. sírok, valamint JászapátiNagyállás és Szeged-Fehértó-B temetők néhány sírja esetén — nem érthetünk egyet maradéktalanul.

18 A kunbábonyi sír aranyszereiékes tegezének elemzése során H. Tóth Elvira kísérelte meg a csontlemezes tegezeket tartalmazó síregyüttesek keltezését, azon belül is a kísérőleletek — különösen a tegezöv rozettás veretei — alapján azok belső kronológiájának felállítását. Véleménye szerint e tegezek legkorábban csak a 7. század középső harmadától, illetve közepétől keltezhetőek, s közel egy időben tűnnek fel a fémveretes tegezekkel (H. TÓTH-HORVÁTH 1992,157-160). Legújabban Kiss Attila foglalkozott a témával, aki elsőként különítette el a kora és közép avar kori tegezcsontokat, — a minden bizonnyal — a tegezekhez tartozó csont szíjvégeket és a bizonytalan rendeltetésű, csontból faragott apró állatfejeket (Kiss s. a). A Kölked-Feketekapu-A temető feldolgozása során (Kiss 1996)

19 felfigyelt arra, hogy a temető két (21. és 107.) sírjából előkerült, korai leletekkel keltezett — a szeriáció alapján, véleményem szerint, legkorábbi motívumú — tegezcsontok időrendi helyzete ellentmond a fent vázolt kronológiai megállapításoknak, megjelenés alatt álló dolgozatában elsőként kísérel meg relatív kronológiai tagolást, melyben, megközelítőleg hasonló eredményekre jutottunk. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK Az 50 lelőhely 101 sírjából ismert tegezdíszítő csontlemezek közül az esetek felében (49 sírban) maradt meg — az általában három csontlemez közül — legalább két tegezcsont a sírokban, ami azért sajnálatos, mert a torkolat- és peremdíszek motívumai szinte mindig különbözőek, s így a motívumok sze20 riációja során ezek hiánya adatveszteséget jelent. 16 Az avar társadalom fegyveres rétegével foglalkozva Szentpéteri József kiegészítette a csonttegezes lelőhelyek listáját, ám e sírok keltezésében nagyrészt a korábbi szakirodalomra hagyatkozott (SZENTPÉTERI1993, Tab. 5, 7, 9-10,12,14-15). 17 Madaras László és Szentpéteri József gyűjtésében is szerepelnek olyan, nagyrészt publikálatlan sírok melyekben valójában nem található semmiféle csontlemez—Mosonszentjános 38. sír (MNMltsz: 3,1927.192-194.), 53. sír (MNMltsz: 3,1927.271-276.) —, vagy a leletegyüttesben lévő csontlemez nem tekinthető tegezdísznek — Győr-Téglavető 755. sír (BÖRZSÖNYI 1906, 320), Mélykút-Sáncdűlő 45. sír (TIM tsz: 75.17.253.), Mosonszentjános 63. sír (MNM tsz: 3,1927. 330-336.), Tatárszentgyöigy 2. Sír (KOVRIG 1989, Taf. 2). 18 Olyan sírokról van ugyanis szó, melyek a tegezcsontokon kívül is nagy biztonsággal keltezhetőek további leletanyaguk alapján. Kora avar koriak: Apatin-Szikes 2. sír (VINSKI1958,14), Bágyog-Gyűrhegy 2. sír (TOMKA 1996,141), Mokrin (KÜRTI 1983,187; LŐRINCZY1994,324). Közép avar koriak: Martonvásár 6. sír (H. TÓTH-HORVÁTH 1992,159), Szebény II. 7., 9. sírok (H. TÓTH-HORVÁTH 1992,159, Anm. 536). 19 A monográfiában a korábbi tegezszáj és tegeznyak meghatározás helyett — ti. a száj és a nyak terminus fogalmi zavart okoz, hiszen a tegez "szájlemeze" valójában a "nyak" alatt van! —, mely így éppoly paradoxon, mint a fibulák emberi testrészek szerint való megnevezése (BÓNA 1993,145), az egyértelműbb torkolat- és peremlemez terminusokat vezeti be (KISS 1996, 236-238), mely fogalmak használatát a továbbiakban magam is átveszem. 20 A gyakorta hiányzó tegezcsontok magyarázata minden bizonnyal az, hogy tulajdonosuk már életében elveszíthette