A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

STRAUB Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia

MFMÉ - StudArch III (1997) 117-151 AVAR KORI TEGEZDISZITO CSONTLEMEZEK. MOTÍVUMTIPOLÓGIA ÉS KRONOLÓGIA STRAUB Péter BEVEZETÉS A mára már több mint ötvenezer avar kori sírból ismert temetkezési szokások és tárgytípusok részletes feldolgozása — az utóbbi évtizedekben publikált leletanyag, pl. a csontlemezes tegezek közlése következtében is — egyre aktuálisabbá válik. A kora avar koron belül az utóbbi esetében az aprólékos tipológiai és kronológiai értékelés néhány tárgytípus kapcsán már megszületett, illetve megkezdődött az elmúlt években: pl. a maszkos öweretek (SOMOGYI 1987), a kardok (SIMON 1991), a granulált díszű arany fülbevalók (ORMÁNDY 1995), a kerámia

1 és a gyöngyök (PÁSZTOR 1996) esetében. Ezek a munkák még csak a kezdetet jelentik, hiszen számos olyan lelettípus van, melynek áttekintése fontos eredményeket hozhat kronológiai, történeti és esetleg etnikai kérdésekben is.

2 Jelen dolgozattal e kört egy újabb összefoglalással bővítem, mégpedig a faragott csontlemezekkel díszített avar kori tegezekről

3 rendelkezésre álló ismeretek számbavételével. Ennek keretében, a tegezcsontokon található motívumok tipológiai csoportjait elkülönítve, a szeriáció segítségével vizsgálom azok — illetve a sírban szereplő leletegyüttesek alapján a csonttegezes sírok — relatív kronológiáját. Az ázsiai eredetű, Európában a 6. század közepén avar néven feltűnő népesség kárpát-medencei régészeti hagyatékának egyik karakterisztikus részét képezik a csontból készült tárgyak, melyek egyes darabjai rendkívül erősen utalnak használóik keleti hazájára.

4 Ide tartoznak a steppei nomádok körében népszerű, a nyílvesszők tárolására szolgáló csontlemezes tegezek is, melyek különböző szempontú értelmezésére már több próbálkozás született.

5 Hogy szükséges e tárgytípus újabb feldolgozása és a korábbi elképzelések ismételt átgondolása, illetve néhány ponton átértékelése, azt az alábbiak indokolják.

6 a/A legutóbbi összefoglalás (MADARAS 1990) 35 lelőhely 65 tegezcsontja alapján történt

7 — mely azonban megalapozatlanul keveset, mindössze tízet keltezett a kora avar korra! —, és Kiss Attila sem törekedett teljes körű leletgyűjtésre, ezért ő is hasonló adatmennyiséggel dolgozott. Ám ma már, a 1 Vida T.: A kora és közép avar kori sírkerámia, Kandidátusi értekezés. Budapest 1995. Kézirat. 2 A 6-7. század régészeti problémáinak megoldásához minél több tárgytípus és díszítőelem tipoh-onológiai feldolgozására, ezáltal részletes elemzésen alapuló összefoglalására van szükség (BÁLINT 1995, 294). 3 E tegeztípus az avar korból ismert változatos szerelékű tegezek (KÜRTI é. »., 20-21; MADARAS 1990, 175-176) leggyakoribb fajtája. A csengelei 1. sír (CSALLÁNY 1939,5. kép) és a solymár-dinnyehegyi 20. sír (TÖRÖK 1994, Taf. LX) tegezcsontjaival nem foglalkozom, mivel azok másfajta — nem motívumdíszes — csontlemezekkel díszített tegeztípust képviselnek 4 Bálint Csanád azonban joggal figyelmeztet arra, hogy „ a steppe jellegzetes örökségeként " számontartott csonttárgyak egy része egyelőre nem tekinthető ázsiai, de még csak kelet-európai eredetűnek sem (BÁLINT 1995,268). 5 A lelettípus feldolgozása során jutott hidomásomra, hogy legújabban Kiss Attila is foglalkozott a témakörrel, és kéziratát, melynek megjelenése azArchÉrt következő számában várható (KlSSs. a.), 1996 májusában zárta le. Miután a szerző szíves tájékoztatásából—melyet ezúton is köszönök—ismerem tanulmánya lényegét, úgy vélem, hogy munkám a téma részletes feldolgozása miatt korántsem haszontalan. 6 A munkámban alább idézendő csonttegezes sírok pontos bibliográfiai adatait a dolgozat végén található Adattárban adom, 7 Kéziratát azonban már 1985. január 31-én lezárta.