A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

P. FISCHL Klára: Középső bronzkori leletek Szelevényről. Adatok a Tiszazug középső bronzkorának kronológiai és terminológiai kérdéseihez

Ilii KECSKEMÉT \ AsZELEVÉNy \ °\ 1 ^KISKUNrELEGYHAZA^ Ç <\ ^*"'CSONGRAD^J ^SZENTES l^___Jkm \ J 1. kép — Abb. 1: Szelevény-Menyasszonypart újabb bronzkori csontvázas sírokat figyelt meg a területen. A leletmentő munkálatokat ő is fontos­nak tartotta. Erre 1951. június 6-8. és 14-én került sor a vasútvonal 451 25 és 475 25 szelvénye közötti két kutatóárokban, ahonnan a vasútépítés folyamán már előkerült két csontvázas sír. A leletmentés so­rán további „6, nagyjából E-D-i irányú sír nyomát lehetett megfigyelni. A sírok egymástól 2-3 méterre voltak, A sírokat borító hamus réteg olyan alacsony volt (25-30 cm), hogy már az első ásónyom alkalmá­val előkerültek cserepek és apróbb csontok, melyek közt emberi és állati csontok vegyesen fordultak elő. A cserepek túlnyomó részt vonalas és rovátkolt díszű bronzkorra jellemzőek voltak, A 6 sír egyikében sem volt már a csontok helyzete megfigyelhető. Leletanyag nem került elő belőlük néhány cserépen kívül " 7 A leírtak alapján, mint azt Kalicz Nándor is feltételezte (KALICZ 1957,65), valószínűleg két külön­álló temetőről van szó. Számos adatunk van arra nézve — sajnos ezek közül elég kevés a modern ásatásból származó információ —, hogy egy tellte­lepet több kisebb közösség temetője vesz körbe, 8 különösen, ha a rétegsor alapján több kultúra meg­telepedésével is számolhatunk az adott településen. Míg Zalotay feljegyzéseiből hamvasztásos és csont­vázas temetkezésre egyaránt van adatunk, addig Mé­rey csak csontvázas sírokról tesz említést. Ez sajnos nem jelenti azt — a dokumentumanyag igen csekély volta miatt —, hogy eme feltételezett második te­metőben kizárólagosan csontvázas rítusú sírok let­tek volna. És noha Mérey csontok előkerüléséről ír, a leírás alapján hamvasztásos temetkezésekkel, illet­ve azokkal is számolnunk kell. Mindezek mellett valószínű, hogy a teilen kívüli telepbe, telepekbe is beleástak a vasútépítés munkálatai során. Erre utal a több korszakból származó leletanyag és a jelen­tésekben szereplő telepjelenségek leírása is. A leletanyag beleltározása főleg a típusok alapján történt, további elemzésére így csak tipoló­giai alapon vállalkozhatunk. A LELETANYAG LEÍRÁSA 1. Kézzel formált, homokkal és cserépzúzalékkal sová­nyított, barna színű, enyhén fényezett felületű fedő (10. kép 14). Alsó része cilindrikus, gömbszelet formájú felső része peremes kiképzéssel csatlakozik hozzá, melyet négy helyen a felfüggesztésre szolgáló lyukkal láttak el. Ltsz.: 54.154.2. 2. Kézzel formált, homokkal soványított, barna színű bögre (2. kép 4). Valamikori fényezett felülete erősen megkopott. Fülének csak a csonkja maradt meg, a képen látható fül kiegészítés. Pereme kihajló, nyaka cilindrikus, teste nyomott gömbös, rajta hat ferde borda található. Alja enyhén omphaloszos. Ma.: 6 cm, pá.: 6 cm, fá.: 3 cm. Ltsz.: 54.154.3. 3. Kézzel formált, homokkal és cserépzúzalékkal so­ványított, barna-szürke foltos bögre (2. kép 7). Pereme enyhén kihajlik, nyaka cilindrikus, a füllel ellentétes oldalon kissé magasabbra húzott. Teste nyomott gömbös kiképzé­sű, felső felén turbántekercs díszítéssel. Alja omphaloszos. Füle a peremből indult, csonkja a hasvonalon található. Ma.: 5,8 cm, pá.: 5,5 cm, fá.: 2,5. Ltsz.: 54.154.4. 4. Kézzel formált, homokkal és cserépzúzalékkal sová­nyított, barna színű, hiányos bögre (2. kép 2). Pereme kihajlik, nyaka cilindrikus, teste nyomott gömbös. Alja omphaloszos. Vállvonalát kannelúra hangsúlyozza, amely alatt fülének csonkja van. Ma.: 6 cm, fá.: 2,5 cm. Ltsz.: 54.154.6. 7 MNMAd 413. Sz. VIII. 8 Tárnoki J.:A Hatvani-kultúra telepe és temetője Aszódon. ELTE, szakdolgozat. Budapest 1981.

Next

/
Oldalképek
Tartalom