A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

KISS Attila: 'In terra nummus' – A kárpát-medence avar kori kereskedelmi külkapcsolatainak vázlata a régészeti és numizmatikai leletek tükrében

előállításakor és a kereskedelemben is használt bizánci mérlegek és mérlegsúlyok avar kori előfordulásai is. Összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy az avar koron belül az Avar Birodalom külkereskedelemének intenzitását irányát időtartamát a numizmatikai és régészeti adatok alapján az 567/568 és a 680-as évek között az avarok kezében levő bizánci eredetű aranyérmek és az ennek következtében kialakult bizánci kapcsolatok determinálták. Ennek a megállapításnak az értékéből semmit sem von le, hogy e korszak vége időben egybeesik a bizánci pénzforgalomban bekövetkezett válsággal (BÓNA 1970,258). AZ AVAR ESPROrOBULGAR EMLEKANYAG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KERESKEDELMI KAPCSOLATOK SZEMPONTJÁBÓL A történelemtudományban a „mi lett volna, ha" jellegű kérdések kívül esnek a kutatás határain, s így fel sem vethetők. Viszont minden történettudományi eredmény csak akkor mond valamit a jelen emberének, ha azt össze lehet vetni egy másik eredménynyel. Ezért az avar állam népességének kereskedelmi külkapcsolatai is csak akkor értékelhetők, ha rendelkezésre áll egy másik terület vagy kultúra, amelynek a külkapcsolataival az avar állam kereskedelmi külkapcsolatai összevethetők. Erre az összehasonlításra elvben egy olyan területet célszerű kiválasztani, amely az avar területekhez hasonlóan a Bizánci Birodalom peremén helyezkedik el, egy olyan — lehetőleg az avarokhoz hasonlóan — betelepedésekor nomád majd félnomád népességgel, mely az avarokhoz hasonlóan egy adott időpontban jelent meg a számára új hazában. Ennek az összehasonlításnak a céljára — véleményem szerint — az avarokhoz hasonló sorsú protobulgárok látszanak alkalmasnak. Annál is inkább, mert a protobulgárok régészeti kutatása intenzitásában az avar kutatással összemérhetőnek látszik, s ennek eredményeként a terület protobulgár (és a terület szláv emlékanyaga) áttekinthetően az összevetés rendelkezésére áll (VAZAROVA 1976; FIEDLER 1992). 567/568-ban a türkök elől menekülő avarok a Kárpát-medencében, 680/68l-ben a kazárok elől menekülő protobulgárok az Aldunától délre levő területeken telepedtek meg. Pannónia ugyanúgy, mint Moesia egykor római provincia volt, s a „barbárok" — avarok és protobulgárok — településterületének a peremén bizánci uralom alatt álló városok helyezkedtek el. Mind az avar állam mind a protobulgár állam létrejötte után hosszabb-rövidebb ideig háborúkat vívott a Bizánci Birodalommal. Ezeknek a történeti körülményeknek az ismeretében azt hiszem nem erőltetett a két — az avar és protobulgár — tárgyi kultúra és külkereskedelmi kapcsolataik egymással való összevetése (1. táblázat). Ha valaki végiglapozza U. Fiedler — elsősorban az aldunai Bulgária protobulgár leleteire koncentráló — táblakötetét (FIEDLER 1992, Taf 10-41, 92-117), és a protobulgár tárgyi kulüíra viszonylag homogén leleteit összeveti a kora avar kori leletanyag heterogenitásával, amely heterogenitás — többek között, vag}' elsősorban —a nagymennyiségű brzánci leletnek köszönhető, vagy összevetve az egyetlen, aranyleleteket tartalmazó protobulgár sír (Madara, III. halom, 5. sír) (MAROSI-FETTICH 1936, Abb. 21. 1-18; FIEDLER 1992, Abb. 113) Összesen 46,4 g (!) aranysúlyát (FIEDLER 1992,322) csak a kora és közép avar kori sírleletek és kincsleletek több ezer g-nyi aranyleletével (KISS 1986, Tabelle 1) vag}' csak azzal, hog}' a 6. század végére - 7. század elejére keltezett szentendrei 2. sírban egyetlen fulbevalópár 35,35+32,9 g=68,25 g súlyú volt,

8 akkor világos a kép: a bizánci aranyadók 4,5-8 milliós solidus mennyisége nélkül az avar tárgyi kultúra is hasonlóan homogén — bizánci és itáliai leletek nélküli — lenne, mint a 7. század végi - 8. századi protobulgár tárgyi kultúra. Egyben — legalábbis elvben, teoretikus formában — választ kapunk arra is, hog}' mi lehet az oka vagy magyarázata a késő avar kori tárgyi kultúra és különösen a fémművesség — a kora avar korihoz viszonyítva — viszonylagos egységességének és a késő avar kori kultúra túlnyomó zömének külső hatásoktól mentes érintetlenségének. Talán az autarkiára valló gazdasági berendezkedés és a kereske8 Arról nem is beszélve, hogy ennek a madarai sírnak a leleteit is a protobulgár bevándorlók Magna Bulgáriából hozott hagyatékának tartják!