A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

KISS Attila: 'In terra nummus' – A kárpát-medence avar kori kereskedelmi külkapcsolatainak vázlata a régészeti és numizmatikai leletek tükrében

Avarok Protobolgárok A honfoglalás időpontja 567/568 680/681 A bizánci adók mennyisége 552-626: 4,5-8 millió solidus 681-687/88: ?, 716-: évi 30 font Pénzforgalom + — Bizánci leletek + — Aranyleletek 567/568-700: 6615,5 g 680/681-: 46,4 g Aranyérmek (2. lista) 1 Ezüstérmek (4. lista) 1 Rézérmek (5. lista) 2 /. táblázat: A kora avar és a dunai protobolgár kultúra összehasonlítása Tabelle I : Vergleich der frühawarischen und der donauländischen protobulgarischen Kultur delmi külkapcsolatok hiánya lehet ennek az oka és egyben magyarázata. Ennek viszont alapvető oka az lehet, hogy a 8. században 'Avaria' nem rendelkezett amelyekkel vagy Közép-Európa és Itália germánjai felé, vagy Bizánc és Itália még meglevő ipari termékeinek megfelelő ellenértékkel kereskedhetett volna. Ez a következtetés/megállapítás látszólag ellentmondásban van a Suda-lexicon adatával, hogy ti. az avarok a késő avar korban kupeckedtek volna (POIIL 1988,198), de meg kell állapítani, hogy ezt az adatot a régészeti megfigyelések nem támasztják alá. FÜGGELÉK ÁTTEKINTÉS AZ AVAR KORI PENZEKROL/ERMEKROL Az avar kori Kárpát-medencében a következő típusú érmek fordulnak elő: a/ római érmek (1. lista), b/ bizánci aranyérmek (2. lista), cl bizánci érmek és utánzataik (3. lista), d/ bizánci ezüstérmek (4. lista), e/ bizánci bronzérmek (5. lista), f/ blanc arany halotti obulusok (6. lista), gl arab aranydinárok (7. lista). Az érem leletek legnagyobb része vagy „zárt" sírleletekből és/vagy feltehetően ugyancsak azokból kikerült szórványokból származik.

9 Csak kivételként figyelhető meg egy-egy kincslelet (aranyérmek: Bácsmonostor/Backi Monostor, Bernecebaráti, Firtosváralja/Firtosu/Firtosch; ezüstérmek: Zemiansky Vrbovok/Nemesvarbók; bronzérmek: Dunaújváros). Az 567 és 626 közötti — beleértve a korszak elején idekerült Justinianus (527-565) érmeket

10 is — bizánci aranyérmek solidus (2. lista) része biztosan az 9 Az obulus-adás (BÓNA 1980, 74-91) kérdésére nem térek ki. 10 Gyűjteményembe felvettem Justinianus aranyait is, mert: a/ Az érmek verés i időpontja és a barbároknak (pl. gepidáknak, langobardoknak, avaroknak) adó jbrmájáhan való kijizetési időpontja, valamint esetleges joldbekerülése (temetés, kincs formájában való elrejtés) közötti időbeni különbség nem határozható meg, így az avarok 558 után, még Justinianus életében részesedtek érmeiből (POHL 1988, 502). b/ Azt sem lehet kizárni, hogy az 565 utáni emelkedő összegű bizánci adó/subsidium fizetésekben Justinianus aranyai ne vettek volna részt. (N. b. Tudomásom szerint egyetlen Justinianus érem sem került elő sem langobard, sem gepida temetkezésből, de ennek ellenkezője sem változtatna az elvi állásfoglaláson.) c/ Végül számolni kell azzal is, hogy a gepidák 567-es legyőzésekor a Bizáncba menekített gepida kincstárral (SCHMIDT 1941, 542; POHL 1980, 300) a Justinianus-korban a gepidák és bizánciak közötti hadiállapot miatt csak időnként kifizetett Justinianus-aranyak (LAKATOS 1973, 74, 82) egy része is visszakerült Bizáncba.