A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)
HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez
megjelenésével. A kancsók a korsóknál magasabbak, rövidebb cs szélesebb nyakúak, szélesebb szájúak, kerek tcstűek (FELD 1987, 265). A fehér, sárgásfehér, barna, sőt fekete színű kancsók kissé tölcséres szájúak, a perem alatt, illetve a nyakon bordázottak (13. képó; 19. kép6 = 57.kép2; 19. kép7;26.kép 11; 30. kép 1,3; 37. kép 2 = 61. kép 2; 38. kép 11; 39. kép 11; 40. kép 5; 48. kép 4, 7; 60. kép 1; 61. kép 3, 7; 65. kép 3-4; 66. kép 3; 67. kép 4; 71. kép 1,4; 72. kép 42). Az edénytest alapján a kancsók közé soroltuk a nagyméretű, gömbös testű edényekből származó, általában a letört ful darabjával rendelkező oldaltöredékeket (13. kép 6; 26. kép 11; 38. kép 1; 67. kép 4), valamint egy díszített fültöredékct (66. kép 3). Leleteuikhez a váci leletmentés 15-16. századi leletei közül említhetünk közelálló, de nem egészen pontos analógiákat (MIKLÓS 1991, 34, 38). Korhatározásukat a peremképzés mellett díszítésükre alapozzuk. A kancsók díszítése. Plasztikus és bemélyített díszítéssel általában a barna anyagszínű kancsókon találkozunk. Mint a korsóknál, c csoportban is a perem alatt, illetve a nyakon alkalmazott vízszintes bordákat tekintjük plasztikus díszítésnek. A bemélyített díszeket a kancsófüleken mutatkozó bevagdalt szakaszok képviselik (48. kép 7). Egy esetben regisztráltunk kombinált díszítést: a szélesebb és keskenyebb részből egymásra applikált összeállítású szalagful vörös festett díszítése mellett a ful mindkét részének két oldalán beszurkált pontsor halad (66. kép 3). Az edénytesten bemélyített mintát a fogaskerékdíszjelent, szintén egy esetben lép fel (24. kép 7). 180 Szintén a korsókra hivatkozunk, amikor megállapítjuk, hogy a kancsók esetében is a világos anyagszínű edényeket látták el vörös, vörösesbarna festett hullámos vagy vízszintes vonallal, sávokkal, illetve néhány esetben virágszirom- vagy lángnyelvmintával (30. kép 1, 3; 19. kép 6 = 57. kép 2; 67. kép 4; 69. kép 6, 71. kép 5). Néhány nagyméretű edény oldaltöredékét csak a felsorolt jellemzők alapján sorolhatjuk a kancsók közé (57. kép 6; 60. kép 2-5; 61. kép 3—4, 7; 62. kép 1-2, 4-5; 67. kép 1, 3; 71. kép 2-3, 5). Hasonló kancsótöredékek származnak Nyársapátról a 17. századra keltezett 18. ház leletanyagából (BENKÖ 1980,40.1.1920). Megjegyzendő, hogy egyes darabokon (60. kép 2, 5) a vörös sávos festést piros pontsor is kísén, mely archaikus jellegű es a 13-14. század mintakincsére Utal (HOLL 1963, 340; WOLF 1986,154,4. kép 1 ). Jellemzőnek mondható, hogy a világos (fehér, sárgásfehér) színű kancsók belső oldalán alkalmazták a mázat (40. kép 5 ; 65. kép 4), míg ez a külső oldalon csak ritkán jelenik meg (65. kép 3; 71. kép 1). Színe sárga, világosbarna, zöld, sárgászöld. Festéssel kombinálva a 60. kép 1; 69. kép 6; 71. kép 1,4. edényeken fordul elő. Egy, táblán nem közölt kancsótöredéken a kívül foltokbanjelentkező máz részben takarja a festést. Mivel a máz alkalmazása a 15. század utolsó harmadától terjedt el országosan (FELD 1987, 270), mázas kancsótöredékeinket nem datálhatjuk a 15. század végénél korábbra. Korsó- és kancsófidek Sok esetben nem dönthető el, hogy a kettő közül melyik edénytípushoz tartoznak a fúltöredékek, ezért ezeket együtt tárgyaljuk. Megkülönböztetünk díszítetlen és bemélyített, illetve festett dísszel ellátott fültöredékeket. A díszítetlen szalagfúl-töredékek barna és szürkésbarna színű edényekről származnak (5. kép 8; 13. kép 8; 17. kép 14; 33. kép 8-9; 72. kép 43). Abba a két darabba, melyek az edényfalhoz való felső csatlakozás közelében törtek le, a csatlakozás közelében lyukat mélyítettek (33. kép 8-9). Bemélyített díszeket barna, vörösesbarna és téglavörös szalagfüleken találunk. Rajtuk rövid, nem túl mély pontok vagy szakaszok, illetve hosszú, mély egyenes vagy ferde szakaszok képezik a díszítést a fül hossztengelyében (1. kép 10; 2. kép 2, 9; 3. kép 6; 5. kép 10, 12; 6. kép 2,4; 14. kép 12, 14, 19; 17. kép 16; 25. t. 9; 30. kép 9; 32. kép 8; 35. kép 4; 41. kép 6; 42. kép 2; 72. kép 44-47). A 41. kép 14. szalagfülön kombinált díszítés látható: a fület hosszában két bemélyített egyenes osztja három részre. A középső mezőben rövid, egyenes bemélyített szakaszokat alkalmaztak, a fül felső csatlakozásának közelében pedig ezt a díszítést felváltják a két hosszanti vonalhoz ferdén kapcsolódó bemélyített rövid egyenesek. A 43. kép 2. rajzon ábrázolt szalagfultörcdékcn a bcszurkált pontsorok a ful két szélén haladnak és ez a 180 Mint a fazekak díszítésénél láttuk, ez a késő középkorban is létező díszítésfajta.