A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

gált területen csak a Gáva-kultúra megjelenésétől népesítik be, azonban ennek a népnek a telepei is a hátságot átszelő, biztosabb vízellátású erek partjain sorakoznak. E jelenségnek több magyarázata is lehet: lehetséges, hogy a kora vaskortól kezdődő klimatikus változások teszik lehetővé a megtelepedést a területen; de az is elképzelhető, hogy egyfajta sajátos életmód kényszeríti ki a Gáva-kultúra megjelenését a hátság területein. Amennyiben a telepeken előkerülő marhacsontok arányából következtetéseket vonhatunk le (BÖKÖNYI 1974, 383),

107 a kultúra népességének marhatartása igen komoly méreteket öltött, s talán ez magyarázza azt, hogy a lelőhelyeik alapján a korábbi időszakokénál nagyobb lélekszámú népesség a dúsabb ártéri legelőkről kikényszerül a bizonytaAz eddig megismert leletanyag alapján egyelőre csak meglehetősen nagy vonalakban tudjuk felvázolni a késő bronzkor BD-HA-HB periódusainak történetét. A Körös-Maros köze nem válik el a Kelet-Közép-Európa tájain ekkor tapasztalható fejlődéstől. Úgy tűnik, hogy ez a fejlődés, amelynek alapja a bronzművesség rohamos növekedése, ahhoz a technikai-technológiai robbanáshoz hasonlítható, amihez hasonló az újkőkor és a rézkor folyamán zajlott le. Legfontosabb eredménye az volt, hogy a késő bronzkor végére olyan mértékben növekedett meg a bronztermelés, hogy minden paraszti háztartásba bekerülhettek a kor csúcstechnikáját jelentő bronzeszközök. Erre utalnak a vizsgált térség központi és periférikus területein egyaránt megjelenő bronzeszközleletek is, pl. Szentes-Nagyhegy, Hódmezővásárhely-Fehér-tó. Az új eszközöknek köszönhetően az alföldi fölaművelő-állattartó közösségek a korábbinál sokoldalúbban használhatták ki környezetüket, lanabb vízellátású löszpuszta rétekre, homoki legelőkre, hogy a kibővült állatállományát fenntarthassa. A kérdést természetesen csak a mikrorégiók alapos kutatása, a Gáva-kultúra lelőhelyeinek föltérképezése, illetve megismerése fogja tisztázni. A probléma megoldásához közelebb visz az a tény. hogy a hátságot birtokba vevő Gáva-kultúra idején egy nagyobb kulturális egység képe bontakozik ki a Kárpát-medence keleti felében, amely nagy területeket átfogó, talán nem csak kulturálisan, hanem gazdaságilag és politikailag is viszonylag egységes alakulatra utal. Ezzel is lehetne magyarázni azt, hogy a települések kihúzódnak az ártér védett, mocsaras labirintusából a kevésbé tagolt, nehezebben védhető Körös-Maros közti síksági területekre. aminek eredményeképp településterületük is bővülhetett. Az ezzel párhuzamosan bekövetkező demográfiai növekedés és az egyre nagyobb területeket átölelő bronzkereskedelem homogenizáló hatásának következménye lett Kelet-Európa térségeinek rokon kerámiaelemeket hordozó kultúráinak kialakulása, így a Gáva-kultúra megjelenése területünkön nem vándorlások, hanem sokkal inkább e fellendülő fejlődés eredménye. Kialakulásának nehezen megfogható ideje valamikor a HA1 időszakban a dunántúli kora - fiatal Umamezős-kultúra átalakulással párhuzamosan lehetett. A területi és időrendi csoportokra egyelőre nem bontható klasszikus Gáva-kultúra leletanyaga a Száraz-ér, illetve a Maros vonaláig biztosan jelen van. A szőregi és kiszombori leletekkel fémjelzett, Marostól délre eső térséget a kultúra határterületén fekvő, déli hatásokkal átitatott kontakt zónájának tekinthetjük.

108 107 A tárgyalt időszakban más kultúráknál is megfigyelhető a szarvasmarhatartás hasonló jelentősége (Kyjatice; MATUZ 1994, 31; Grőnicefti: LÁSZLÓ 1994, 196; Urnamezős-kultúra: VADÁSZ 1992, 215, 5.J.). 108 A bemutatott leletek feldolgozásában nyújtott segítségért a következő személyeknek tartozom köszönettel: Molnárné Balázs Zsuzsanna, Bende Lívia, Farkas Csilla, Lőrinczy Gábor, Simon Emiiné, Szalontai Csaba, Szigethy Zsolt, Dr. Trogmayer Ottó, Dr Vörös Gabriella. Kemenczei Tibornak lektori véleményéért tartozom köszönettel. Külön köszönet illeti B. Nagy Katalint, amiért önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta saját ásatásainak anyagait és dokumentációit. A 2. kép térképét, a 31. kép 1-2, a 43. kép 4, és a 45. kép l, 4. rajzait Koncz Margit, a többit a szerző készítette.