A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)
V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján
magas, partos rész. Feltételezhető, hogy a település nem egyenletesen töltötte ki a területet: erre utal, hogy pl. a Diószegi-tanyán és a Diószegi-földekről előkerült leletegyütteseket nagyobb, leletmentes mederrész, lapos választotta el. Hasonló települési foltra utal, hogy az egykori solt-paléi Égető-tanyától 200 Hire, egy leletmentes rész után, szórványos késő bronzkori anyag gyűjthető a felszínen. A lelőhely környékén kisebb települési nyomokat nem ismerünk, pedig ez a terület igen intenzíven kutatott volt. A Tére mentén keletre 1 km-re található szórványos anyag a Bodzás-parton és a Kotac-parton. 93 A szakáiháti településtől keletre kb. 2-3 km-re, az egykori Kenyere-ér torkolatánál, illetve az ér mentén a Gáva-kultLira telepeinek kisebb hálózatát ismerjük Galántha Márta és Vályi Katalin terepbejárásaiból . Ott, ahol az egykori ér szélesen szétterülve beletorkollott a Tisza árterületébe, a torkolat magasabbik, bal oldali partján kb. 1,5 km-es szakaszon, egymástól néhány száz méterre öt, kb. 100x50 m kiterjedésű telepnyom figyelhető meg. Mindegyik viszonylag gazdag késő bronzkori felszíni leletanyagban: síkozott peremek, kannelúrázott oldaltöredékek, széles, lapos fogóbütykös, ujjbenyomkodásos oldaltöredékek, öt és háromszögletű átmetszetű fiilek töredékei, bekarcolt vonalkötegekkel díszített oldaltöredékek és jellegzetes kétszínű oldaltöredékek borítják a felszínt. A telepfoltok szorosan az ér magaspartján találhatók, kivéve a 47-es számút, ami kb. 50-100 m-rel beljebb húzódik, szintén egy magaslaton. 94 Innét mintegy 1,5 km-rel K-re továbbhaladva két kisebb, néhány cserép által jelölt, a Gáva-kultúrához tartozó telepnyom található egymással szemben, az ér ellentétes partjain 95 Ettől kb. 2 km-rel távolabb, ismét egymással szemben elhelyezkedő kisebb településnyomok észlelhetők az érparton. 96 ÉK-felé az ér mentén, már a löszhátság területén, az előbbitől 3 km-re. a bal parton találkozunk legközelebb néhány kétszínű és kannelúrás cserépdarab által kijelölt kisebb telephellyel 97 Ettől mintegy 800 méterre ismét két kisebb, egymással szemben helyezkedő lelőhely található a parton. 98 Innen kb. 1,5 kmre északra—kissé eltávolodva az értől — már a Kék-tó laposának partján található az általunk bemutatott rárósi leletmentés lelőhelye. A felszínen nagyon kevés anyag utal a Gáva-kultórára, csak néhány kétszínű és durva sárga kerámiával soványított oldaltöredékből következtethetünk itteni megtelepedésükre 99 Hasonló környezetben, a löszhátságról az ártérre behúzódó nagyobb ér, a Téglás-ér mentén talált Vályi Katalin két kisebb, a felszíni leletek alapján nem túlságosan intenzív, a Gáva-lmltúrálioz tartozó település nyomaira. Ez a két telepnyom egymástól kb. 200 méterre helyezkedik el, s 100-200 méter kiterjedésű. 100 Ugyanilyen szórványos megtelepedésre utalnak a város északkeleti részét keresztülszelő Kakasszéki-ér mentén található lelőhelyek. Az ér mentén és tőle távolabb 800-1000 méterre a kultúra két nagyobb és két kisebb településnyomát ismerjük. 101 Makó határának északi részén, nagyrészt a löszhátság szárazabb, egykor bizonytalanabb vízjárású felszínén 1972-ben Horváth Ferenc négy nagyobb és négy kisebb méretű gávai település nyomaira bukkant terepbejárásai során. A nagyobbak itt is — a vásárhelyi Kenyere-torkolatiakhoz hasonlóan — több kisebb alapterületű, sűrű leletanyagú, egymástól pár száz méteres leletmentes felszínek által elválasztott magból álltak, és kivétel nélkül olyan nagyobb vízfolyások — pl. Királyhegyesi-ér — magaspartjaihoz 93 Saját terepbejárást megfigyeléseim. A régi szegedi út mindkét oldalát végigásta Banner János a 30-as években, a jobb oldali rizsföldek tereprendezésénél pedig Gazdapusztai Gyula kutatott, így a terület feltárása viszonylag alaposnak mondható. 94 Galántha M.: Hódmezővásárhely északnyugati részének régészeti topográfiája és településtörténete. Szakdolgozat. JATE BTK, Szeged 1977. 47-51. lelőhely 95 Uo. 44., 53. lelőhely 96 Uo. 57. lelőhely. 97 Vályi K: Hc'xlmezövásáriiely északkeleti határának régészeti topográfiája. Szakdolgozat. JATE BTK, Szeged 1977. 10. lelőhely. 98 Uo. 2., 11. lelőhely. 99 Uo. 46. lelőhely. too Uo. 45., 47. lelőhely. 101 Pávai E.: Hódmezővásárhely északkeleti határának régészeti topográfiája. SzaMolgozat: JATE BTK, Szeged 1989. 11., 22., 54., 56. lelőhely.
