A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

vei később találkozunk legközelebb a forrásokban. Az 1629 júliusára keltezett összeírás szerint a falu Márnával és , Julys "-sel együtt a ,, deserti Pagii "ként és ,, inarendati ' ' szerepel.

79 Úgy tűnik tehát, hogy míg Gyója a 16. század nagy hadjáratait szerencsésen átvészelte, a tizenötéves háborúban ezt a falut is elérte az alföldi falvak sorsa. A falu felhagyásának pontos idejét, a pusztulás mértékét valószínűleg sohasem tudjuk meg pontosan. Annyi bizonyos, hogy az 1629. évi említésekor már nem első évben puszta, mert öt évvel később, 1634ben a váci egyházmegye dézsmajegyzékében egyhelyütt ,,popidosa"-nak másutt ,,kis falu "-nak titulálják.

80 Az 1640-cs évektől kezdve jelentős változás áll be a hódoltsági területek és a török által meg nem szállt országrészek viszonyában. A tizenötéves háború bebizonyította, hogy a fegyverek erejével egyik fél sem képes a másik fölött győzelmet arámi. Az ország nagyon remélt felszabadulása a távoli jövőbe került, ezért a vármegyék, amelyeknek más szempontból is megnövekedett a szerepük, megpróbálkoztak hatalmuk visszaállításával.

81 Csongrád megyében, amely még messzebb feküdt a királyi Magyarország központi területeitől, valamelyest más helyzet alakult ki, mert különböző, tőle északabbra fekvő megyékhez csatolták közigazgatásilag.

82 Volt idő — 1648 után — amikor Borsod és Heves megye egyszerre is magáénak tartotta, habár a megyét, mint Heves egyik járását, Pápay János szolgabíró alá rendelték (SZFJREMLEI1900-1911,129). Az adófizetők pénzéért folytatott harcban a királyi Magyarország elsőrendű ellenfele a 17. században egyre nagyobb politikai-katonai jelentőségre szert tevő Erdélyi Fejedelemség, amely főként a 15 éves háború után fokozatosan kiterjesztette hatalmát a török hódoltság tiszántúli részére, sőt ha tehette, annál még nyugatabbra is (SZAKÁLY 1981,350 skk.; térkép a 355. oldalon). A korabeli forrásokból kiderül, hogy Csanád, Arad, Torontál és Békés megyén kívül Csongrád is az erdélyiek adóztatásának zónájába került. Bár konkrét bizonyítékunk nincs rá, mégsem zárható ki, hogy ezzel a Csongrád város környékén fekvő falvakat is elérte a hármas adóztatás. A hatalmi harc közepette szüntelenül folyik a portyázás, a sarcoltatás, a jobbágyság adózásra kényszerítése (SZAKÁLY 1981, 369 skk.). Se vége, se hossza a kölcsönös pusztításnak, rablásnak, súlyos visszaéléseknek. Minden bizonnyal ezek a tényezők is közrejátszottak abban, hogy 1640-ben még mindig csak ,, lassan növekvőben" lévő faluként említik Gyóját, amely csupán annyi dézsmát fizet, amennyire képes {,,ad prüsendandum axendet, deci ma, quanti poierit")^ A falu tehát mmden pusztítás ellenére él és gyarapszik. Erre látszik utalni, hogy a falu lakói kérik, hogy az egyházi dézsma megfizetésével kapcsolatban újra a korábbi állapot szerint járjanak el. A dézsma összegeként 10 Ft-ot szabtak meg, ami nagyjából azonos a 16. században fizetett összegekkel.

84 Bár a 17. század negyvenes éveiben továbbra is viszonylag magas azoknak a forrásoknak a száma, melyek, ha indirekt módon is, de mégiscsak említik a hódoltsági településeket, az iratok igen szűkszavúak. Az 1647-ben beszedett portális adó összeírásából például csak annyit tudhatunk meg Gy ójáról, hogy lakott falu („possessio") és hogy fél porta után adózik 85 Ugyanebben az évben a Körösök vidékét jelentős katonai támadás is érte. I. Rákóczi György saját fennhatósága alá tartozónak mondta a vidéket, mire a magyar királyi csapatok egészen Szentesig törtek 79 OL-E 156-UetC 62-33. fal. 16. 80 PmL Vác 3, Dec. 1634, illetve 1634/3. 81 Ebbe a tendenciába illik bele az a tény is, hogy az adószedés joga és gyakorlata fokozatosan a végváraktól a vármegyékhez került át. Ekkor sikeríilt Pest-Pilis-Solt vármegyének először behatolnia a hódoltságba. 1650 körül már egészen Kalocsa környékéig helyreállt a magyar közigazgatás (VASS 1980, 54). 82 Csongrád 1647-ig Pest megyéhez, később Heveshez, majd Borsodhoz tartozott (ZSILINSZKY 1893, 220-222; SZAKÁLY 1981, 228; KOVÁCS 1929, 4). 83 OL-E 156-UetC 62-63. fal 44, 1643; illetve SZAIiKA 1940, további irodalommal. Hasonló összeírást ismerünk egy évvel korábbról is: PmL Vác 3, Dec. 1642. 84 PmL Vác 3, Dec. 1643. 85 OL-E 158. Tom. LXI1, 168. cím. fol. 596. Filmtán dobozszám; 1673; 1647-ben 1 kapu 4 telkes jobbágynak felelt meg (SZAKÁLY 1981, 222, 14. térkép).