A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

MFMÉ — StudArch II (1996) 403-554 TÖRTÉNETI ES RÉGÉSZETI ADATOK EGY KÖZEP-ALFÖLDI FALU FEUDÁLIS KORI TÖRTÉNETÉHEZ HORVÁTH László András-K SIMON Katalin ELÖLJÁRÓBAN 1979-ben öt hónapon át tartó ásatás folyt CsongrádBokros, Jováki-parton, egy elpusztult késő középkori falu területén. A településre vonatkozóan a régészeti leletek mellett írott forrásokat is szép számmal találtunk. Ezáltal lehetségessé vált e falu történetének megvilágítása a történeti és régészeti adatok együttes figyelembevételével. E két megközelítésből származó eredményeket két egymástól független munkában dolgoztuk fel, melyeket most együtt kívánunk bemutatni.

1 Reményeink szerint a mi eredményeink is bizonyítják, hogy csak a történeti és régészeti források együttes alkalmazásával nyerhetünk lehetőség szerint komplex képet egy történeti kor egykori életéről. Kísérletet tettünk egy másik tudományág, a zoológia bevonására is, de ennek eredményeire még várni kell. GYOJA KÖZÉPKORI FALU TÖRTENETE AZ ÍRÓIT FORRÁSOKBAN Bevezetés Az 1979. évi ásatás során feltárt lelőhely a Csongrád melletti Bokros-pusztát átszelő Rekettyés-ér magaspartján, annak délkeleti sarkában található, a Jováki-partnak nevezett szakaszon. Csongrád város külterületének északi részén a török kor végéig három település határa osztozott: Gyója, Máma és Elles falvaké. Emléküket a 18. századi határrészek neve őrzi. Ezek közül legészakabbra Gyója feküdt és egyben — mint ma is — itt húzódott a megye északi határa.

2 A faluásatás eredményeit hasznosnak látszott összeverni tehát az írásos dokumentumok tanúságával. Ehhez először a település topográfiai helyzetének tisztázására volt szükség. A falut érintő középkon határjárásról eddig nem került elő írásos adat, s a későbbi íratok sem utalnak a falu földrajzi helyzetére, így ezirányú vizsgálódásainkat teljes egészében a térképekre kellett alapoznunk. A még élő, lakott Gyója faluról térkép nem készült, vagy legalábbis nem maradt fenn. Legkorábbi ábrázolása 1730-ból egy, a Jászságról és a Kunságról készült térképről ismert. Ez az ábrázolás már az 1979-es ásatás helyével megegyező helyen, egy falu ideogrammájával (ház és templom) jelzi az egykori település helyét

3 Korban ezt követi Mikoviny Sámuel 1750-ből származó térképe, amely ugyanezen a helyen jelöli Gyóját.

4 Gyója, pusztaként, szerepel a LipszkyJelen munka második nagy egységének alapjául H. Simon Katalin 1994-ben megvédett doktori értekezése szolgált. Az ismétlődések elkerülése érdekében ebből elhagytuk a topográfiai és történeti értékelő részt, mivel azokat az első fö fejezetben most részletesebben tárgyaljuk. Az ásatáson résztvevő kollégáknak ezúton is köszönjük közreműködésüket. Külön köszönetünket fejezzük ki Dr. Tfvgmayer Ottónak, a Csongrád Megyei Múzeumok igazgatójának, hogy munkánkat a feltárásoktól kezdődően a dolgozatok elkészüléséig figyelemmel kísérte, végül azok közléséhez lehetőséget biztosított. A középkor során Csongrád megye nagyobb volt, mint ma, a megye korai határához Alpár és Újfalu is hozzátartozott, RNy-on pedig Köröst is ideszámították (GYÖRFFY1963, 883-897; KR1STÓ, 1988, 441; PESTY1882, 202-203). Egy későbbi módosulás során ez a határ délebbre került. Fényes Elek 1847-ben megjelent müvében mára következőket találjuk Csongrád megyéről: ,,A Tisza csaknem két egyenlő részre osztja a megyét, a gyójai pusztától kezdve a horgosi határszélig" (FÉNYES 1847, 417). Mappa Partis Regni Hung., qua lazyges Cumani maiores et minores. Hadtörténeti Intézet Térképtára, Budapest, B LXa 624.