A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

SZATMÁRI Imre: Árpád-kori templom Gyula és Szabadkígyós határvonalán

HORVÁTH-SZATMÁRI 1989 Horváth E.-Szatmári I. : Középkori temetők és szerves maradványaik Gyula határában. Békési Élet 1989:3,378-393. HUSZÁR 1822 Huszár, M.: Hydrographia ... regionis ... Crisiorum.... 1822. Országos Levéltár S 86 II. No. 39. HUSZÁR 1979 Huszár, L.: Münzkatalog Ungarn. Budapest 1979. JANKOVICH 1991 Jankovich B.D.: A magyar honfoglalástól a török kiűzéséig. In: Békéscsaba története. Első kötet. A kezdetektől 1848-ig. Szerk.: Jankovich B. DErdmannGy. Békéscsaba 1991,147-206. JUHÁSZ 1957 Juhász K: Az aradi hiteleshely különös tekintettel Békés megyére. Körös Népe II. Békéscsaba 1957, 15-24. KARÁCSONYI 1896 Karácsonyi J.: Békés vármegye története I-III. Gyula 1896. KISS 1988 Kiss L.: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Budapest 1988. KOVALOVSZKI 1989 Kovalovszki J.: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. Szerk.: Réthy Zs. BMMK 14 (1989) 115-147. KRISTÓ 1981 Kristó Gy.: Békés megye a honfoglalástól a törökvilágvégéig. Békéscsaba 1981. KRISTÓ 1995 Kristó Gy.: A honfoglaló magyarok életmódjáról. — On the life of the Magyars around the conquest. Századok 1995:1,3-62. MADA Y 1960 Maday P. : Békés megye története. Békéscsaba 1960. MAKSAY 1 971 Maksay F.: A magyar falu középkori településrendje. Budapest 1971. MONUMENTA 1885 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. I. Budapest 1885. MRT 6 Ecsedy I.-Kovács L.-Maráz B.-Torma L: Magyarország régészeti topográfiája 6. Békés megye régészeti topográfiája IV/1. A szeghalmi járás. Szerk.: Torma I. Budapest 1982. MRT 8 Jankovich B. D.-Makkay J.-Szőke B. M.: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája W/2. A szarvasi járás. Szerk.: Makkay J. Budapest 1989. MRT s. a Jankovich B. D.-Medgyesi P.-Nikolin E.Szatmári I.-Torma L: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája W/3. Békés, Békéscsaba és városkörnyékeik Szerk.: Jankovich B. D. s. a. RETHY1899 Réthy L. : Corpus Nummorum Hungáriáé I. Arpádházi király ok kora. Budapest 1899. SZABÓ 1938 Szabó K.: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. — Kulturgeschichtliche Denkmäler der Ungarischen Tiefebene. Bibliotheca Humamtatis Historica 3. Budapest 1938. SZABÓ 1966 Szabó !.. A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század). Budapest 1966. SZABÓ 1969 Szabó L: A középkori magyar falu. Budapest 1969. SZATMÁRI s. a. Szatmári I.: Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyida határában, s. a. SZATMÁRI s. a.a Szatmári I.: Árpád-kori templomok Kamuion, s. a. SZATMÁRI-VÁGÓ 1993 Szatmári I.-Vágó Cs.: Medgyesegyháza területének településtörténete az őskortól a törökvilágvégéig. In: Medgyesegyháza 1893-1993. Tanulmányok a nagyközséggé alakulás centenáriuma tiszteletére. Szerk.: Szabó F. Medgyesegyháza 1993, 8-66. TAKÁCS 1987 Takács L.: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest 1987. TARI 1991 Tari E.: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I. — Árpád Age Churches in the Surroundings of Cegléd I. StudCom22 (1991) 389-432. VERESS 1938 Veress E.: Gyula város oklevéltára (13131800). Budapest 1938. ÁRPÁDENZEITLICHE KIRCHE ANDER GRENZE DER ORTSCHAFTEN GYULA UND SZABADKÍGYÓS Imre SZATMÁRI Im Jahre 1991 wurde der Hügel, den man auf den haiidschrilüichen Karten seit dem Ende des 18. Jahrhunderts als KeresztesHügel (Keresztes-halom) bezeichnete, im Laufe einer Geländebegehung entdeckt. Auf der Oberfläche des Hügels lagen Ziegel-, Stein- und Mörtelbruchstücke, ferner übermäßig viele ausgeackerte Menschenknochen, die auf eine mittelalterliche Kirche hinwiesen (Gyula, Fundort 144, Magyarország régészeti topográfiája IV/4. A régi gyulai és sarkadi járás. Hrg.: Szatmári, I. in Vorbereitung) (Abb. 1, 1, Abb. 4, 2-Abb. 7,2). Das keine spätmittelalterlichen Scherben unter den in der Umgebung des Hügels gesammelten Keramikstücken vorkamen, wurde es zur Gewißheit, daß die Funktion der Kirche als solche und die Belegung des Gräberfeldes noch in der Árpádenzeit vor dem 14. Jahrhundert aufhörten (Abb. 8, 1-12, Abb. 9,1-9). Ein Jahr später führten wir eine zweiwöchige Ausgrabung auf dem Hügelrücken durch, um die Grundmauern der Kirche freizulegen (RégFüz 46 (1994) 70). Das einschiffige Gebäude hatte eine halbkreisförmige Apsis und ein Steinfundament, das aber mit den Ziegeln der Mauern zusammen in den, der Zerstörung folgenden Jahrhunderten von den Umwohnern weggeschleppt wurde (Abb. 1,2, Abb. 2, Abb. 10, 2-4, Abb. 11, 1-5, Abb. 12, 1-3, 5). Neben der Kirche wurden zehn Gräber erschlossen. In einem Grab kam eine Münze aus dem 12. Jahrhundert zum Vor-