A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

SZATMÁRI Imre: Árpád-kori templom Gyula és Szabadkígyós határvonalán

Kétegyháza is, melyek szintén templomos helyeknek számítottak (4. kép 1). A 12 település közül hat falu (Fövenyes, Györké, Szentbenedek, Boldogfalva, Apáti s a Gyula 144. sz. lelőhely) templomhelyén folyt már ez ideig ásatás, de a templom alaprajza, s építéstechnikája csak négy esetben vált ismertté. Apátin és Boldogfalván csak sírok kerültek elő. Az eddigi ásatási eredmények azt mutatják, hogy habár az egyes templomok egyaránt Árpád-kori, 11-12. századi építésüek voltak, azok alaprajza és alapozástechnikája igen-igen változatos. A fövenyesi templom Árpád-kori első két periódusa döngölt agyag alapozású rotunda volt; agyörkei templom első periódusának alapozása agyagrétegek és téglasorok váltakozásával, szögletes szentélyzáródással készült; a szentbenedeki a györkcihez hasonló alapozással, de patkóíves szentéllyel épült; a Gyula 144. lelőhely templomának alapozását pedig helyben oltott mésszel kötött kövekből készítették, s szentélye ugyanakkor félkörívesen záródott. A Békés megyében az utóbbi években kiásott, a Keresztes-halomhoz közelebb és távolabb eső, ugyancsak Árpád-korra keltezhető falusi templomok alapozási és alaprajzi megoldásai a különböző variációknak és megoldásoknak még ennél is szélesebb skáláját vonultatják fel, természetesen nem egyszer egyes részletek egybeesésével.

15 A Keresztes-halmon föltárt templom alap raj zához hasonló, félköríves szentélyzáródású templomot legközelebb Békéscsaba északi szélénél, a 78. sz. topográfiai lelőhelyen tártunk fel, hasonló alapozású pedig Gyula szeregyházi határrészén került elő (MRT s. a., 2/78. sz. lelőhely; SZATMÁRI s. a). A Keresztes-halom környékén feltérképezett és fentebb felsorolt 12 templomos hely közül három nem érte meg a 14. századot: Rotyma és a két névtelen település, az Újkígyós 228. lelőhely illetve a Gyula 144. lelőhely. A többi kilenc, a késő középkorban végig fennálló falu közül kettőnek a területén nem találtuk meg egyelőre a település egykori templomának pontos helyét. Kígyós temploma valószínűleg a mai Szabadkígyós beépített területére esik, Kerekegyháza első templomhely-azonosítását pedig az ismételt terepbejárások nem erősítettek meg. A falvak helye, azok fekvése azonban minden kétséget kizáróan megállapítható. A Keresztes-halom és a mellette elhelyezkedő település helye pedig az itt vizsgált 8-10 kilométer sugarú körnek éppen a közepén található. Annál érdekesebb tehát az, hogy míg ez még az Árpád-korban elnéptelenedett, addig a szintén Árpád-kon eredetű szomszédai kivétel nélkül túlélték őt. Napjainkra pedig a Keresztes-halom a 1617. század folyamán ugyancsak végérvényesen elpusztult falvak határain osztozó mai Gyula és Szabadkígyós határvonalára került. Egyenesen adódik tehát a kérdés, hogy van-e vajon összefüggés a középkori és a mai települések határvonalai között, s hogyan alakulhatott a középkori határ kiterjedése az egyes települések között. Másképpen fogalmazva: mit lehet kezdeni egy olyan, még az Árpád-korban elpusztult templommal, amelyik egy későbbi határvonalon emelkedő őskori halmon állt, s amely halomnak a neve Keresztes-halom. A halom körüli mikrorégió — a Gyula, Csaba, Kígyós és Kétegyháza által határolt terület — az ott feltérképezett középkori faluhelyekkel talán alkalmas e kérdés vizsgálatára. A halom névadásának időpontja ismeretlen, s nevének eredete is bizonytalan. Az elnevezés középkori oklevelekben nem fordul elő. A névadás azonban mindenképpen összefüggésben lehet a halmon létezett templommal, illetve temetővel. A hasonló elnevezések magyarázatára már több elképzelés is született. Kiss Lajos szerint e névadás vagy a Szent Kereszt tiszteletérc épült templomra, vagy a keresztes lovagok templomára utalhat. Takács Lajos ugyanakkor — sok hasonló példát említve az egész ország területéről — elképzelhetőnek tartja, hogy az efféle elnevezések a határ megjelölésének céljából a halom tetején felállított keresztre, esetleg egy kereszttel megjelölt határfára utalhatnak. Lehetséges azonban szerinte az is — s talán ez a lehetőségek közül a mához vö. még: MRT

s. a., 2/154. lelőhely is 2/1 (Csabacsüd), 3/6. sz. lelőhely (MRT 8,100-103); 1/67 (Hidas), 2/78 (Megyer), 6/27, 6/120,10/25 (Murvny), 12/8 flXétsopron) sz. lelőhely (MKTs, a.); Peterd (RégFüz40 (1987) 92; RégFüz 42 (1991) 57); Szerbet?, Fövenyes, Szentbenedek, Györké, Boldogfalva (SZATMÁRI s. a); Felső-Doboz (KOVALOVSZKI1989, 140-144; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993, 17-20); valamint Örménykút 14. sz. (Bercsényegyháza), Örménykút 3. sz. (Décse), Nagyszénás 1. sz. (Szénásegyháza?), Sarkadkeresztúr 5. sz. lelőhely: Szatmári Imre ásatásai, 1992, 1993, 1994, 1995.