A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

SZATMÁRI Imre: Árpád-kori templom Gyula és Szabadkígyós határvonalán

Korábbi a 3. és a 4. sírnál, mivel azok alatti szinten került elő. Sírfoltja nem látszott. 3. sír: T..: DNy 48,5', m.: 118 cm. Gyermek. Mindössze felsőtestének erősen megbolygatott csontjai maradtak meg, a többi részét a földút gyalulásakor elpusztították. Mell: Az eredeti helyéről kimozdult állkapocs mellett nagyon rossz megtartású, 12. századra keltezhető ezüstpénz (10. kép la-b) került elő.

10 A csontok alatt és fölött igen sok faszéndarabkát találtunk. A sír későbbi a 2. sírnál, mert az részben ez alatt volt. Sírfoltja nem látszott. 4. sír: T.: ÉNy 45', m.: 123 cm. Koponyája a halom oldalába vágott földút nyugati rézsűje alá esett. Jobb felkarcsontja a test mellett, bal kézcsontjai pedig a bal oldali medencecsont mellett voltak. Jobb alkarcsontjait, bal karját és lábcsontjait a földút gyalulásakor elpusztították. Későbbi a 2. sírnál, mert részben a fölött került elő. A 3. sírhoz való időrendi viszonya bizonytalan. Sírfoltja nem látszott. 5. sír: T.: Ny 48', m.: 79 cm. Gyermek. Koponyája összetört, karok a test mellett, könyékben kissé behajlítva. Jobb lábcsontjai hiányoznak, bal lábszárcsontja kimozdult. Sírfoltja nem látszott. 6. sír T.: ÉNy 46', m.: 105 cm. Gyermek. Koponyája kissé balra fordulva, karok a test mellett nyújtva. A jobb oldali medencecsont belső oldalán vörös földfestékrög került elő,

11 a csontok fölött és alatt pedig mindenütt faszéndarabkákat találtunk. Sírgödrének nyugati vége erősen, keleti vége viszont ennél kisebb mértékben volt lekerekítve. A sírgödör északkeleti sarkát egy későbbi beásás eltüntette. 7. sír T.: ÉNy 47,5', m.: 99 cm. Koponyája a bal váll felé fordult, karok a test mellett nyújtva. A jobb lábcsonton kicsi gyermek csontváza (8. sir) feküdt, talán egyszerre temették el őket. A sírfolt csak a váz bal oldalán és a koponyánál látszott, a gödör vége itt lekerekített volt. 8. sír: T.: ÉNy 47', m.: 79 cm. Kisgyermek. Koponyája balra fordulva, jobb karja nyújtva. Bal karcsontjai, bal oldali bordái és lábszárcsontjai hiányoznak. A 7. sír csontvázának jobb lába és jobb keze fölött feküdt, talán egyszerre temették el őket 9. sír: T.: DNy 51', m.: 81 cm. Az állkapocs kimozdulva, a bal kar a test mellett nyújtva, a jobb kéz pedig a medencén keresztben. Lábcsontjait a halom keleti lejtőjébe vágott földút gyalulásakor elpusztították, ezek helyén összedobált embercsontok kerültek elő, köztük egy koponya is. Későbbi a 10. sírnál, mert közveüenül a fölött került elő. Sírfoltja nem látszott. 10. sír: T.: ÉNy 46', m.: 97 cm. Koponyája kimozdult, bal felkarcsontja a test mellett. Medencétől lefelé a 9. sír alatt, annál tehát korábbi, de a csontváznak ezt a részét már nem volt időnk kibontani. Sírfoltja nem látszott. A fentiekből kitűnik, hogy az ásatás során nem sok olyan lelet került elő, amely segítségünkre lehetne az Árpád-kon település, illetve a templom és temető pontosabb keltezésében. A már említett köveken, téglákon és habarcsdarabokon, valamint a 3. sírból származó 12. századi érmen kívül mindössze három darab, szögletes átmetszetű, T-fejű koporsószeg jelenti az egész leletanyagot (9. kép 10-12). Az utóbbiak mindegyike szórványként, másodlagos helyről került elő.

12 Az egyetlen pontosabban keltezhető lelet a 12. századi érem, s ez kétségkívül megerősíti a felszíni leletek alapján tett kormeghatározást, amelyet kiegészít több, a templom alaprajzáról, alapozástechnikájáról és a temetkezési szokásokról tett megállapítás. E szerint az Árpád-kori település keletkezésének nem lehet pontosan meghatározni az idejét, de az igen valószínű, hogy ha a 11. században még nem is, de a 12. században — valószínűleg inkább a század első felében — már bizonyosan felépült a településen a templom, s ezzel egyidejűleg megnyitották a templom körüli temetőt is. Az ásatáson nem került elő a templomnál bizonyíthatóan korábbi sír, s a feltárt terület nagysága is elegendő talán ahhoz, hogy a templom és temető egyidejűségét feltételezzük. Ebben az esetben pedig csupán két — viszont annál lényegesebb kérdéseket fölvető — lehetőséggel kell számolnunk. Az egyik, hogy a templom felépítése előtt is volt ezen a területen település a korai Árpád-korban, a 10-11. században, s az abból a korból származó temetőnek máshol kell lennie. A templomot tehát ez esetben egy régebb óta fennálló, korábban nyilvánvalóan pogány temetőt használó településen építették fel, mintegy a kereszténységre való áttérés folyamataként. A régió Árpád-kori lelőhelyein gyűjtött edénytöredékek alapján — hacsak nincs egykét tipikusan korainak minősíthető edényforma a leletanyagban — ma még sajnos nem lehet az Árpád-kor négy évszázadán belül pontosabb keltezést adni. Ilyen, tipikusan a 10-11. századra keltezhető töredékek (pl. bordásnyakú edényekből való peremdarabok) a Keresztes-halom körüli lelőhelyen nem kerültek eddig elő. A templom és temető egyidejűségét feltételezve az említett másik lehetőség az, hogy a település is egyidős a templommal, vagyis a település nem korai, 10 EFM ltsz.: 93.1.6 (RÉTHY1899, No. 167; HUSZÁR 1979, No. 186). n EFM ltsz.: 93.1.7. 12 EFM ltsz.: 93.1.3-93.1.5.