A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

VÖRÖS István: A szentes -borbásföldi honfoglalás kori temető lovai

vízszintes helyzetben. A postcranialis csontok közül hiányzik az os ph. II—IJJ. sin. ant. Lómaradványok. A koponya (4. kép 2) töredékes, könnyű, vékony falú. A széles rövid koponya lapos. Az agykoponya tág, boltozatos. A nyakszirti régió enyhén hátrahajló. A homlokcsont linea temporalisa domború. A profil-vonal egyenes, a széles homlok orálisan homorú — aboralisan domború. A magas, keskeny orrhát egyenes. A tág orbiták hosszoválisak. A sut. nyitottak. Fogazat: di

1-3 — di

3 még nem kopott; perforált C alv.; kicsi, gombostűfej méretű farkasfog — dens lupinus, P ; dp

2

"*; M' — M

2 hasad. A mandibula corpus rövid, alacsony. Fogazat: hiányos, dp^, M] — sorba nőtt, rágófelület kopik; M2 hasad. Pathologia: a jobb oldali mandibula lat. oldalán a P

2 és az M2 gyökérvégei perforálták a corpus falát. Postcranialis csontok. Mellső lábvég: mc, mc

2+

4, ph. I. sin. et dext., ph. JLT—

III. dext. Hátulsó lábvég: mt sin. et dext, mt2 sin., mt.2+4 dext, ph. 1-41III. sin et dext, sesamoideum dist. 1 farokcsigolya — v. caud, az alsó régióból. (Ltsz.: 59.18.90-99.) A ló neme: — a koponya alakja, a peforált C alv, valamint a metapodiumok és az ujjpercek tonnája és skulpturája alapján — mén. A ló életkora: — fogazat statusa, a rágólapok kopási stádiuma alapján — 1 V

2-l % éves csikó. A ló marmagassága, testalkata: a négy metapodium (mc/mt) hosszméretéből számított (VITT 1952) marmagasság 142,3 cm, közepes testmagasságú. A metapodiumok és az első ujjpercek (ph. I.) hosszúak, a diaphysisek karcsúak. A mc-ok karcsúsági index-értéke 13,6 (dext.) és 13,7 (sin.). A mc/mt hosszúsági méretarány 0,844. A paták (ph. III.) kicsik, lekerekítettek. A ló mortalitása őszi - tél eleji (okt-jan.) időszak. 21. sír: Férfi. Recens bolygatással feldúlt és megsemmisített sír. Ló részleges csontváza. Szentes-Borbásföldön homokbányászás során nyitott első, ún. akna kitermelésekor megsemmisített sírban két íj vég-csontlemezen kívül „lókoponya" és „néhány lólábcsont" is előkerült. A leleteket visszatemették. A SÍROKBÓL ELŐKERÜLT EGYÉB ALLATCSONTOK Ételadomány A 19, női sírban, a bal váll mellett, a fejtől ca. 80 cm-re „állatcsont'' került elő. Elveszett. A honfoglaló magyar sírokban az ételadományokat leggyakrabban a bal oldali váll/fej közelébe helyzeték el. Az ételadomány fajtái, gyakorisági sorrendben: lapockarész (hum) —juh, szarvasmarha, sertés, kecske; combrész (fem) — szarvasmarha, juh, ló. , ,AUatcsonttöredékek A 11, csecsemősír földjéből cserépedény kíséretében előkerült „állatcsonttöredékek" — ha valóban állatcsontok voltak — egyaránt származhattak ételadomány (juh, szarvasmarha stb.) vagy ragadozó (nyest, borz, róka stb.) teljes vagy részleges csontvázának maradványaiból. Elveszett. ,, Szárnyacsontok ' ' A3, női (?) sírban, az emberváz lábfejénél „szárnyascsontok" előfordulásáról tudósít az ásatási jelentés. A leletek elvesztek.. A honfoglalás kori magyar temetkezéseknél rendkívül ritka szokás a baromfiak, vagy a víziszárnyasok bizonyos testrészeinek a sírba helyezése. A 89. századi szláv/avar etnikumnál ismert hasonló temetkezési szokás. Hitvilágbeli szerepük ma sem feltárt kellő mértékben. Néprajzi, történeti analógiák ismeretében a „szárnyasok" áldozati, bajelhárító, óvó-védő vagy egyszerűen „csak" ételadományt adó állatoknak egyaránt értelmezhetők. Lófog-amulett A 19, női sírban, a lábfejtől ca 50 cm-re lófog került elő. Az elsősorban női és gyermek sírokban előforduló „magányos" állatfogak (ló/szarvasmarha/ sertés/farkas/ kutya/róka stb.) általában a népi hiedelemmel hozhatók kapcsolatba. Az állatok attribútuma baj elhárító, óvó-védő funkciót tölthettek be. A tárgy elveszett. Csonteszköz-részek Fegyverzet. íj csont-lemezek kerültek elő a 6. sírban, íjmarkolat a 1, 8, 15, 17, 20, íjvég 20-21, tegez borító csontlemez a 20. sírban. „Csont-lemez". A 20. sírban, a férfi váz mellkasa fölött, bal oldalt „három hegyes lócsont" feküdt. Ezek közül kettő valószínűleg — a sír K-i végéből előre csúszott — ló pseudometapodium (mp2/4); a harmadik pedig egy lapos csontlemez. A TEMETŐ TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYÉB ÁLLATCSONTLELETEK Az ásatási dokumentáció szerint a 4. szelvény K-i oldalán — a 8. és 9. síroktól K-re ca. 3,5^4 m-re ún. „szórvány" „lóláb" töredék volt. Elveszett. Az állatcsont előkerülési szintje megegyezett az ugyanebben a szelvényben levő sírok (8-9.) lómaradványainak mélységeivel. Továbbá a 9. szelvény K-i oldalának közepén, illetve D-i sarkában bronz szíj vég és szív alakú veretek társaságában „állatcsonttöredé-