A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

RÉVÉSZ László: Honfoglalás kori temető Szentes-Borbásföldön (Szabó János Győző ásatása nyomán)

felkarcsont mellett két Íjmarkolatcsont (7. kép 6-7). 4. A bal fel­kar mellett hat, a bal oldali bordák között egy nyílcsúcs, utóbbit az ásató késként határozta meg (7. kép 9-15). 5. A bal láb mellett lókoponya, a ló lábszárcsontjai az emberi lábak felett helyez­kedtek el. 6. A ló szája mellett csuklós szájvasú vas csikózabla (8. kép 4). 7. A lócsontok felett, egymással párhuzamosan két vaskengyel, mindkettő körte alakú (8. kép 1-2). 8. A kengyelek között vas hevedetvsat (8. kép 3). 9. Két kerek, aranyozott ezüst kantárveret a lókoponya mellett, hátoldalukon szegeccsel, s két ha­sonló alakú, de kisebb nyeregdísz a hátsó ló lábszárcsontok felett, liátoldalukon két-két szeggel (7. képi-4). 10. Nem jegyezték fel a leletekkel együtt tartott vaspánttöredék helyét (7. kép 5). 9. sír: Juv. T.: Ny-K, 30° K felé. M.: 60 cm. 124 cm hosszú, nyújtott helyzetű, bolygatatlan csontváz. Mell.: 1. Haj­karika a jobb halánték mellett (elveszett). 2. A jobb és a bal al­karon négyszög áünetszetű, öntött bronz karperec (9. kép 1-3). 3. A jobb boka körül az előzőekhez hasonló lábperec (9. kép 4). 4. A csontváz felszedése után a szeméremcsontok alatt sza­bálytalan alakú vaslemez került elő (8. kép 12). 5. A bal alkar mellett lókoponya, mögötte a két mellső, majd a két hátsó ló láb­szárcsont. 6. A ló mellső lábszárcsontjai felett csikózabla há­romtagú szájvassal (9. kép 5). 7. A zabla mellett vállába ková­csolt fülű vas kengyelpár (9. kép 7-8). 8. A lókoponya és a láb­szárak között nyolc meghajlított, átfúrt rosszezüst lemez, kan­tárdíszek lehettek (8. kép 5-11 ). 9. Vas heveder(?)csat a jobb szeméremcsont felett (9. kép 6). 10. A sMeírásban nem szerepel a leletekkel együtt tartott gyűrűs végű vastárgy, melynek gyűrű­jébe újabb vaskarika kapcsolódik (8. kép 14). 10. sír Ad. 35^10, nő. T.: NY-K. M.: 75 cm Teljesen feldúlt sír, az emberi és a lócsontok közül egy sem maradt eredeti helyén. Mell.: 1. Nyílhegy vagy vasár tüskéje és töredéke (18. kép 25-26). 2. Vaskengyel töredéke (18. kép 20). 3. Hevedercsat (18. kép 28). 4. Három kerek, középen kör alakban kidomborodó, gyöngyözött díszítésű öntött, rosszezüst veret (18. kép 22-24). 11. sír. T: nem mérhető. M.: 36 cm. Majdnem teljesen el­porladt, valószínűleg néhány hetes csecsemő váza. 12. sír: Ad. 30^10, nő. T.: NY^. M.: 65-72 cm. Háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatatlan váz. A jobb válla erősen felhúzva, rrundkét karját könyökben enyhén behajlították. Mell.: 1. A jobb csecsnyúlvány mellett ezüst hajkarika töredéke (10. kép 1). 2. Rombusz alakú ingnyakdíszek, vékony kéregöntéssel készültek, sarkaikon egy-egy dudor, valamint a közepükön rom­busz alakú mezőben szintén egy dudorral díszítve, a bemélyedő részek aranyozottak. Hátoldalukon két-két szegecs látható. A sír­ban a jobb válltól a jobb oldali utolsó bordákig húzódó, meg­megszakadó sorban helyezkedtek el. Összesen tizennégy került elő (10. kép 3-16, 19. kép 1). 3. Préselt ezüst lemezkorongok, közepük kör alakúan bemélyedő, aranyozott. Ugyancsak ara­nyozott a szegélyükön látható négy félkör alakú bemélyedés is. A hat korong hossztengelyében alul és felül egy-egy lyukat fúr­tak. Kettő közülük a jobb kulcscsont alsó végénél feküdt (egyik a lapján, másik az élén), további kettő a jobb oldali utolsó bordák és a gerincoszlop között helyezkedett el, az előzőekhez hasonló módon, az ötödik alulról a harmadik csigolyán feküdt a lapján, a hatodik síron belüli helyzetét az ásató nem jegyezte fel (10. kép 17-22,19. kép 1). 4. A jobb és a bal alkaron egy-egy díszítetlen felületű, pödrött végű, rosszezüst pántkarperec, a másik kar­perec elveszett (10. kép 26). 5. A jobb lábszár közepénél össze­hajtott ezüstlemezek (10. kép 23-25). 6. A jobb lábszár mentén és a lábfejen kerek és háromszög alakú, öntött, aranyozott ezüst lábbeliveretek. 1 A bal lábujjcsontok a sír bontása közben levál­tak, az ásató innen csak egy veretet említ (11. kép 1 -18, 20. kép 1-2). 7. Öt kerek veret* (11. kép 1-5). 8. Ezüstlemez ismeretlen helyről (10. kép 2). 13. sír: Férfi. T: NY-K. M.: 61-69 cm. Háton fekvő, nyújtott helyzetű, fekvő váz. Hossza 173 cm. Mell.: 1. Csuklós száj vasú csikózabla a jobb térd felett (11. kép 23). 2. Vas heve­dervsat a jobb térd mellett (11. kép 21 ). 3. A bal szemgödörben ezüst lemeztöredék (11. kép 19). 4. A bal medencelapát mellett farostos vastöredékek (11. kép 20,22). 5. A gerincoszlop mellett vaskés (11. kép 24). 6. A két vállnál, a bal lapockán és a kulcs­csontok találkozásáltál bronz fülesgombok (elvesztek). 14. sír: Nő. NY-K, 13° D felé. M.: 56 cm. Háton fekvő, nyújtott helyzetű, 153 cm hosszú váz. Karjait enyhén behajlítot­ták. A szeméremcsontok előtt zsugorított helyzetben fekvő mag­zat vagy csecsemő csontjait figyelték meg, a sírban tehát a ter­hesség utolsó heteiben, vagy szülés közben elhunyt nő nyugo­dott. Mell.: 1. Gömbsorcsüngős fülbevalók, karikájuk huzalból készült, a felső ívre ráhúzott, gömböcskében végződő pecekkel. Az egyik fülbevaló csüngőjét bronzhuzalra ráhúzott négy darab, két félből összeállított üreges ezüstgömb alkotja. E példány a koponya bal oldalán feküdt 9 (12. kép 1, 19. kép 2). 2. Ingnyak­díszek két változatban. Tizenkilenc kerek, öntött, aranyozott ezüstveret, és tizenhárom darab hasonló díszítmény, melynek korong alakú felső tagjához egy-egy füllel szív alakú csüngők csatlakoznak (12. kép 3-34). Mivel a koponya jobb oldalát állat­járás bolygatta, a veretek pontos elhelyezkedése nem hatá­rozható meg. Valószínűleg az ingnyak szegélyének felső részén voltak a kerek veretek, alattuk pedig a csüngő s díszíünények (19. kép 2). 3. A szegycsonton, egymástól 5 cm-re két kerek, préselt ezüstrozetta, WL egyik időközben apró töredékekre hullott (12. kép 2). 4. Mindkét alkaron egy-egy öntött, kiszélesedő és lekerekített végű, díszítetlen, ezüst pántkarperec (12. kép 35­36). Egyiknek a végeit átfúrták. 5. A bal lábfejen két vonalban csizmaveretek, félgömbfejű ezüstszegecsek és három kerek, bemélyedő és aranyozott közepű veret. Rajzolatukat nem sike­7 A meglévő öt darab korong alakú és tizenhárom darab háromszög alakit veretnél jóval több kellett legyen, erről tanúskodik a részletrajz és a sírfotó is. A véreteket in situ kiemelték, de ennek a leletek közt nem találtam nyomát. Részletes leírásukat a későb­biekben adjuk. 8 A dokumentáció ezekről nem tesz említést, elképzelhető, hogy a csizmadíszek közé tartoztak, de azoktól különválasztva cso­magolták el azokat. 9 A másikfülbevaló csüngője már a feltárás idején sem volt meg, azóta a karikája is elveszett, előkerülési helyét sem jegyeztékfel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom