A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

LŐRINCZY Bábor – SZALONTAI Csaba: Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6-11. századi településtörténetéhez II.

MFMÉ — StudArch II (1996) 268-298 ÚJABB RÉGÉSZETI ADATOK CSONGRÁD MEGYE TERÜLETÉNEK 6-11. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ IL LŐRINCZY Gábor-SZALONTAI Csaba Dolgozatunk második részében folytatjuk a megye területén előkerült és eddig publikálatlan 6-11. századi leletek és lelőhelyek ismertetését, 17 lelőhelyről 82 sírt, illetve szórvány leletanyagot teszünk közzé. Az első rész megírása és megjelenése óta (LŐRINCZY-SZALONTAI 1993) eltelt 3 év alatt az alábbi Csongrád megyei leleteket, illetve sírokat és temetőrészleteket ismerhettük meg: A megye avar kori lelőhelyeiből az alábbi temetők leleteit tették közzé a teljesség igényével: az avar kon lelőhelyeket megjelentető 'Avar Corpus'-sorozat megszűnte után, a régóta elkészült kéziratokat — egy új sorozat keretében —jelenteti meg a sorozatszerkesztő Madaras László. így jelenhetett meg 1995ben — a már korábban előzetes közleményből ismert — Szeged-Fehértó „A" és „B" temetők (MADARAS 1995), illetve Szeged-Makkoserdő, Szeged-Kundomb és Csengele-Feketehalom nevű, nagy temetők teljes anyaga (SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995; SALAMON 1995; TÖRÖK 1995). Ezek megjelenésével nagy lépést tett a Csongrád megyei kutatás az avar kori lelőhelyek publikálásában. A megye talán legkevésbé feldolgozott területe Szentes és környéke. Ezen a helyzeten némileg javít, hogy a mindszenti avar kori lelőhelyek — a temetők és a terepbejárások eredményei is — mindenki számára hozzáférhetők (SZALONTAI 1995) lettek. A további feldolgozásokat illetően meg kell említeni, hogy előzetes közlemény keretében három, eltérő típusú, akna, fülke és padmalyos temetkezést, négy, különböző kialakítású fulkesírt, valamint az addig feltárt temetőrészlet főbb jellemzőit tette közé a szegvár-oromdűlői kora avar kori temető feltárója (LŐRINCZY 1992; LÖRINCZY 1995). Előzetes jelentésből ismerhettük meg az 534 sírós, teljesen feltárt székkutas-kápolnadűlői 7-9. századi temető néhány síregyüttesét (B. NAGY 1993), illetve a 9. sír vas koporsókeresztjét (B. NAGY 1993a). A régebbi és újabb lelőhelyek publikálása mellett számos olyan elemző tanulmány jelent meg, amelyben — addig még nem, vagy kevésbé ismert — újabb és újabb leleteket mutattak be a szerzők. A 6-9. századi ékszerek közül a granulációdíszes arany fülbevalók tipologizálása során megemlítették a DeszkAmbrus 3., a Deszk-H 12. és a szegvár-oromdűlői 730., 866. sírból, illetve az újabban Csengeléről a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került fülbevalót, valamint közölték a Csongrád-Felgyő 120. és a Szegvár-Szőlőkalja 104. sír leleteit (ORMÁNDY 1995). A mellboglárok áttekintéséből megismerhettük a tápéi és a szegvár-szőlőkaljai példányokat (KÜRTIWICKER 1991,19, Abb. 2.4,6). A férfisírok leletei közül Simon László dolgozta fel és értékelte a Kürti Béla által 1988-ban, TápéKerekgyöpön feltárt temetőrészlet 11. sírjából előkerült ezüstszereiékes, egyélű kardot (SIMON 1992), Bálint Csanád pedig a martinovkai típusú veretek tipológiai és kronológiai tárgyalása során fotótáblán közölte a Klárafalva-B temető 60. sírjának öwereteit és szíjvégeit (BÁLINT 1992, 407, Taf. 56. 1-11; BÁLINT 1995,186, 56. kép l-ll). Ezen kívül a Csongrád-Hunyadi téren előkerült, egyedi típusú griffes nagyszíjvég részletes közlése és értékelése is megtörtént (SZALONTAI 1994). A csücskös, illetve négyszögletes szájú edények értékelése során Vida Tivadar a katalógusban és az illusztrációs táblákon az alábbi Csongrád megyei temetők edényeit közölte: Kiszombor-B 210., SzegedFehértó A 107., 248., és 270. sír, Szeged-Fehértó B 11. sír, Szeged-Kundomb 43. sír, Szegvár-Szőlőkalja 74, 86, 87, 89, 90. és a 108. sír (VLDA1992). A kora avar időszak belső időrendjének szempontjából jelentős, hogy a fülkesírokból előkerült bizánci érmek értékelése során újraközölték a DeszkG 30. sír, a Kiszombor-0 2. sír, a Szeged-Makkoserdő 24. sír, és a Szegvár-Sápoldal 1. sírjának érméit,