A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

kodással tagolt bordájú oldaltöredék (44. kép 4). Ltsz.: 1875/37. 4. Vörösessárga, széles, lapos íögóbütykös fazék oldaltöredéke (44. kép 3). Ltsz.: 1876/37. 14. gödör: 1. Fekete-sárga, vízszintesen árkolt, ívelt oldaltöredék (39. kép 8). Ltsz.: 442/37. 2. Sárga, függőlegesen bekarcolt vonalköteggel díszített oldaltöredék (39. kép 6). Ltsz.: 444/37. 3. Fekete-sárga, vízszintes kannelúrával díszített oldaltöredék (39. kép 7). Ltsz.: 443/37. Mártély Két darab szürkéssárga, rendszertelenül bekarcolt hullámvonalkötegekkel díszített oldaltöredék (48. kép 4-5) került az 1890-es végén a Magyar Nemzeti Múzeumba. Mártély környéki Tisza-parti építkezésekről (KEMENCZEI 1984,158). Ltsz.: 24/1892. Szeged-Gyálarét Az itt található kora neolit településen folytatott leletmentő ásatás során egy, a Gáva-laútúra kerámiaanyagát tartalmazó gödör is előkerült (RégFüz 18(1965) 9). 10. gödör: 1. Fényes fekete-sárga, erősen ívelt oldalú, széles, ferde árkolással díszített edény oldaltöredéke (47. kép 1 ). MFM ltsz.: 66.3.292. 2. Fekete-sárga, vízszintesen árkolt oldaltöredék (48. kép 2). Ltsz.: 66.3.291. 3. Vörösesbarna, egyenes oldalú, megvastagodó peremű, külső oldalán vízszintes ujjbehúzkodásokkal tagolt, durvított felületű edény oldaltöredéke (47. kép 4). Ltsz.: 66.3.295. 4. Sárgásbarna, enyhén ívelt oldalú, becsipkedéssel tagolt, rátett bordával díszített edény oldaltöredéke (47. kép 5). Ltsz.: 66.3.295. 5. Fényes sötétbarna, gömbös testű, perem fölé húzott fülű csésze töredéke (47. kép 2). Ltsz.: 66.3.297. A lül perem fölötti része szögletes kiképzésű. 6. Barnássárga, perem fölé húzott fülű csésze töredéke (48. kép 1 ). Ltsz.: 66.3.298. 7. Fekete-sárga, ívelten kihajló peremű edény töredéke (48. kép 1). Ltsz.: 66.3.293. 8. Két darab, durvább felületű, vörösesbarna, kerámiával soványított oldaltöredék. Ltsz,.: 66.3.294. Szentes-Belsőecser 1989-ben, a belsőecseri határban, a Veker-éri főcsatorna oldalában, az 1985-ben feltárt lelőhelytől (PÁVAI 1992) É-ra 700-800 méterre Székely Sándor két alkalommal cserepeket gyűjtött. Helyszíni szemléje során Vörös Gabriella már nem tudott objektumokat megfigyelni a Székely S. által megjelölt területen. A lelőhely környékén késő bronzkori kerámiatöredékeket gyűjtött a felszínről.

28 A Székely Sándor által gyűjtött leletanyag. 1. Barna, fényes, széles, ferde árkolással díszített, ívelt hasú edény töredéke (9. kép 7). KJM ltsz.: 89.24.1. 2. Sárga, nagyobb edény sűrű, vékony, vízszintes árkolással díszített oldaltöredéke (10. kép 4). Ltsz.: 89.24.2. 3. Fényes fekete, éles vállvonalú, kis csésze töredéke (10. kép 8). Ltsz.: 89.24.3. 4. Fényes, fekete, széles szalagfülü edény oldaltöredéke (10. kép 11). A fül alól vékony, árkolt dísz indul. Ltsz.: 89.24.18. 5. Sárgásbarna, nagy edény ujjbenyomkodásokkal tagolt bordás oldaltöredéke (10. kép 12). Ltsz.: 89.24.8. 6. Sárgásbarna, kihajló peremű, hengeres nyakú edény töredéke, gömbölyded hasát sűrű, függőleges árkolás borítja (10. kép 10). Ltsz.: 89.24.19. 7. Szürkésfekete, ezüstösen csillogó felületű, kihajló peremű, éles vállvonalú, omphaloszos aljú csésze, pereme fölé húzott füle letörött (10. kép 6). Ma.: 3,5 cm, pá.: 8,5 cm. Ltsz.: 89.24.10. 8. Hasonló csésze fülcsonkkal (10. kép 1). Ma.: 5 cm, pá.: 10,3 cm. Ltsz.: 89.24.14. 9. Flasonló csészék három töredéke (10. kép 37). Ltsz.: 89.24.11-13. 10. A fenti csészékhez hasonló anyagú, háromszög átmetszeni ívelt/w/ (10. kép 5). Ltsz.: 89.24.17. 11. Flasonló anyagú, síkozott felületűfül (10. kép 2). Ltsz.: 89.24.16. 12. Fényes fekete, kihajló peremű, éles vállvonalú, perem fölé húzott fülű edény töredéke (10. kép 9). A váll vonala fölött vízszintes irányú, kettős árkolás húzódik. Ltsz.: 89.24.18. A helyszíni szemle során egy fekete-sárga, ívelt kannelúrával díszített oldaltöredéket (10. kép 13) és nagyobb számú, díszítetlen, fekete-sárga oldaltöredéket gyűjtöttek. Szentes-Nagyhegy A város ÉK-i részén elterülő dombhát Szentes egyik legismertebb régészeti lelőhelye. Számos szórványként, ajándékként a múzeumba jutott késő bronzkori bronzeszköz mellett

29 1 8 92-ben (HAMPEL 1892, 372-374; HAMPEL 1896, Taf. CXCIII; KEMENCZEI 1984, 183-184, b-c, Taf. CCVI), 1932-ben (CSALLÁNY 1939, 58; KEMENCZEI 1984, 184, d; MOZSOLICS 1985, 193, Taf. 222-223) és 1938-ban (CSALLÁNY 1939, 58-65; KEMENCZEI 1984, 184, e) jelentős bronz raktárleletek kerültek be innen a helyi, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumba. A területen a Halomsíros-kultúra temetőjét és őskori településobjektumokat tárt fel Csallány Gábor 1929-31 között. 1930-ban a Múzsa János-féle birtokon az avar sírok között 5, 193 l-ben az előbbi szomszédságában a Somogyi-Bucsi-féle földön a gepida sírok között ismét 5 csontvázas, fémmellékletei alapján a BB2-BC periódusba sorolható, a Halomsíros-kultúra népéhez tartozó temetkezést találtak.

30 Az utóbbi telken, a germán temető szélén, egymástól 5-6 méter távolságban, 140 cm mélyen 28 A KJM leltárkönyvének bejegyzései alapján. 29 Legutóbb Somodi László telkeiül egy tokosbalta került a szentesi múzeumba. Ltsz.: 90.15.1. 30 A sírok leírását adja ZALOTAY1932, 85-86. Kerámia- és fémanyaguk közöletlen.