A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)
PÁSZTOR Adrien: A magyarországi kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata
sötétvörös hasáb és egy világoszöld színű, szarmata korból jól ismert, rövid henger alakú gyöngy elemi összetételére sikerült fényt deríteni. Kérdéseim a következők voltak: 1. Mi a leletek anyaga'/ Valóban üvegek-e? 2. A rendelkezésre álló eszközökkel összehasonlíthatók-e (objektív, számszerűsíthető adatokkal) a látszólag különböző anyagú gyöngyleletek? 3. Nyerhetők-e technológiai információk, amelyek a tipizálást elősegítlietik? 4. Milyen színező anyagokat alkalmaztak a gyöngyök gyártási folyamata során? 5. Milyen állagúak (mállottság) a vizsgálatra kiválasztott minták? A kérdések megválaszolására kétféle, egymást kiegészítő vizsgálati módszert alkalmaztak: Alapvető vizsgálati módszerként röntgen pordiffrakciós szerkezetvizsgálatot végeztek, amely perdöntő volt az üvegalapanyag meghatározásában, illetve a mállási folyamat fázisának eldöntésében. Az elemanalitikai adatok előállítására az eletronmikroszondás vizsgálatok voltak a legcélravezetőbbek. 25 A kiválasztott minták röntgen pordiffrakciós vizsgálati eredményei BkDp. 703. sír 88.: Fehér színű, lapított gömb alakú gyöngy (1.04.1/00). Fö tömege üveg, mellette néhány százaléknyi kristályos fázis határozható meg: CaSi0 3 , bassanit (CaS0 4 , H 2 0), ZnO, kalcit (CaCo 3 ), cerusszit (PbC0 3 ). A jelenlétük alapján megállapítható, hogy a felület korrocleálL a 2-3. mállási állapot tennékei mutathatók ki. BkDp. 703. sír 64.: Sárga színű kölesgyöngy (porló, rossz megtartású, belsejében fehér maggal) (1.07.1/00). A mintában üvegfázis nem mutatható ki. Sárga rész fázisösszetétele: cerusszit (PbC0 3 ), plattnerit (Pb0 2 ), CaSi0 3 , kvarc (Si0 2 ), whewellit (Ca-oxalát). Erősen mállott üveg, 2-3. mállási állapot, tulajdonképpen az egész gyöngyanyagra kiterjedően. A fehér mag fázisösszetételének fő tömegét a sír talajanyaga képezi, nem sikerült tisztán elválasztani a porló sárga gyöngyanyagtól. BkDp. 404. sír 1.: vörösbarna szmü, lecsapott sarkú hasáb alakú gyöngy (X.01.1/00). A minta fő tömege amorf (üveg), mellette nyomokban azonosítható fázisok: cerusszit. Pb, Cu. A réz és ólom jelenléte nehezen értelmezhető jelenség: feltételezhető, hogy rézrubmnal színezett, míniummal homályosított és redukált szilikátüveg, felszínén néhány tized milliméteres mállási kéreg. BkDp. 404. sír 3.: Türkizzöld színű, lapított gömb alakú gyöngy (1.01.1/00). A minta fő tömege amorf (üveg). Nyomokban kimutatható kristályos fázisok: CaSi0 3 , kalcit, cerusszit, kvarc, Cu^Sns. Feltehetően Cu, Sn, Pb színező, illetve homályosító anyagot alkalmaztak. A felület kevéssé mállott, hasonlóan a 404.1. mintához. BkDp 792. sír 7.: Lapított gömb alakú szemes és hurokfolyatásos díszű gyöngy (1.04.1/01.05/04.05) 26 . A sárga bevonat (a gyöngytesten szétterülő hurokfolyatott dísz) fázisösszetétele: amorf (üveg), plattnerit, CaSi0 3 , kassziterit (Sn0 2 ), whewellit, kvarc(?). Fehér gyöngyrész (szemes betétek) összetétele: amorf (üveg), kassziterit (S11O2), cerusszit. A sötétvörös test: amorf (üveg), CaSi0 3 , kassziterit. A sárga és a fehér gyöngyrészek mállottabbak, mint a sötétvörös test. A sötétvörös gyöngytest fő tömege üveg, kristályai a mállás 2-3. fázisaként azonosíthatók. Kristályosodott mállási termékek: S11O2 (ónoxid) = az Sn-t fehérítő, „homályosító" és redukáló anyagként adták az alapmasszához; PbC0 3 (ólomkarbonát) = az eredeti vörös színt adó Pb 3 Û4 (minium) átalakulási „terméke"; Cu (réz) = fém (Cu)ként meglepő a jelenléte, mivel az eredeti cél a vörös árnyalat kialakítása: a CuO (rézrubin = vörös szín); Ca 2 C0 3 (kalciumkarbonát) = tipikus (olvadás, hűtés során ) üveghibaként van jelen, magas hőmérsékletű módosulatként. Az EMS felvételen jól látható, hogy a vörös test és a fehér szem kapcsolata inhomogén. A kihűlő test anyagába alig mélyül be a szemes, illetve a háttérben húzódó, sárga hurokfolyatású dísz. A díszek és az alaptest között nem látszik az átmeneti zóna, amely az anyagok összekapcsolódását mutatná (6. kép 1). Ilyen esetben fordul elő, hogy a díszek könnyebben kieshetnek, kikophatnak a felületről. BkDp. 792. sír 3.: lapított gömb alakú, pávaszemes, hurokfolyatásos díszű gyöngy (I.04.1/02.04/04.04). 27 A fehér-kékes pávaszem gyenge kötéssel kapcsolódik a fehér huroklblyatásos díszítéshez (6. kép 2). Ugyanakkor a fehér és a vörös rész közötti átmenet kevésbé éles, mint amilyet a BkDp 792. sír 7. sz. 25 Az elemösszetételt energiadiszperzív analízissel (EMS = elektronmikrvszonda), a szöveti jellemzőket visszaszórt elektronképekkel (BEI), az elemeloszlást a karakterisztikus röntgensugárzás detektálásával határozták meg. E vizsgálatok egy részét az F 4623 sz. 1992-1993. évi OTKA-pályázat támogatásá\>al végeztettem el. Tóth Mária geofizikus (MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma) az üveggyöngyökről írandó, tervezett dolgozatának jegyzeteit — tanulmányozás és felhasználás céljából — átadta nekem. Munkájában az üvegekre (különös tekintettel az üveggyöngyökre) vonatkozóan a színek kémiai alkotóelemeit, vegyületi összetevőit, valamint korróziós tulajdonságait foglalta össze és jellemezte azokat (ld. 24. j.). 26 Hasonló típust láthatunk a Szegvár-Sápoldal 5. sir 4. számú gyöngyben (2. kép). 27 Hasonló típusváltozatot láthatunk a Szegvár-Sápoldal 5. sír 1. vagy a 7. sír 3. gyöngyöknél, de ezek szemes díszeinek száma 3, illetve 5 db (2. kép).
