A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

LŐRINCZY Gábor: Kora avar kori sír Szentes-Borbásföldről

A ránk maradt, leletekben szegény, magányos temetkezés értékelését megnehezíti, hogy az idők során többször is megbolygatták. Először a 10. században, amikor a 3. sír ásása során, a 4. sírban eltemetett részleges állattemetkezések egy részét tették tönkre. Minden bizonnyal ekkor semmisült meg a — már a feltárás során hiányolt és később, az előkerült lábcsontok alapján feltételezett (LIPTÁK 1983, 128) — lókoponya és a részleges lótemetkezés egyes lábcsontjai, vdamint a Vörös István által meghatározott négy juh (VÖRÖS 1996) koponyája, négy mellső és öt hátulsó láb vége. Majd, ha ezután egyáltalán maradt a sírnak ezen részében még valami, a 3. sír kirablása idején azt is tönkretehették, mivel azt annyira kirabolták, hogy a feltárás során még a koponyát sem találták meg (RÉVÉSZ 1996), amely eredetileg a 10. századi sírnak a kora avar kori temetkezést vágó végében feküdt. Végül az 50-es években történt homokbányászással a sír északkeleti felét semmisítették meg. Nagyrészt az előbbiek miatt a sír értékelésével kapcsolatban sok a feltételezés és kevés a ténymegállapítás. 2. kép: Szentes-Borbásföld 4. sír Abb. 2:1-2: Szentes-Borbásföld, Grab 4 A TÁJOLÁS A temetkezésre vonatkozóan az egyik biztos adat a fokra pontosan ismert tájolása. A Ny-K tájolású 3. sír alatt előkerült temetkezés ÉÉK-DDNy-i tájolása ismeretlen volt a 10. századi Kárpát-medencében. A hasonlóan tájolt temetkezések

6 a kom avar időszakra keltezhetők, és gyakoriak a Tiszántúlon. Az eddig számba vett K-Ny, illetve ÉK-DNy-i tájolású sírokat tartalmazó temetőket (LŐRINCZY 1992, 164-165) az alábbiakkal bővíthetjük. 1. Aradac-Mecka (Yu) (NADJ 1959) 2. Békéssámson-Móricz Zs. u. 12. (RégFüz 41 (1988) 49)

7 3. Deszk-M (MFM RégAd, leltározaÜan) 4. Deszk-N (LÖRINCZY 1992a, 115) 5. Deszk-R (LÖRINCZY 1992a, 115) 6. Deszk-S (MFM RégAd, leltározatlan) 7. Deszk-Sz/Ajnbrus (LÖRINCZY 1992a, 113; LÖRINCZY 1994,320) 8. Dombegyháza-homokbánya (MFM RégAd 60-75, SK 715/1962,727/1962)

8 6 Felvethető, hogy az ÉÉK-4DDNy-i tájolású borbásföldi sírt miért az ÉK-, illetve a K-i irányítású sírokkal együtt tárgyalom, és miért nem az E-D-i irányítású temetkezésekkel. Sokszor jelent problémát a régi feltárásokon megfigyelt és feljegyzett tájolások értékelése. Ami egyértelműnek tűnik, hogy viszonylag nagy biztonsággal határozták meg a Ny-K és a K-Ny-i tájolást. Ezzel szemben azE4D-i, illetve azEK-DNy-i tájolás közötti különbségre nem mindig figyeltek kellőképen. AzE-D-i tájolású temetkezések az EK-DNy és a K-Ny-i tájolású csoporttól — részbeni hasonlóságuk mellett — a tájoláson kívül egyéb vonatkozásokban is különböznek Ez indokolja a borbásföldi temetkezésnek a K-Ny-i tájolású sírokkal való összekapcsolását. A 6-7. századi, E-D-i temetkezések döntő többsége — melyek száma ma már szintén bővíthető — a Tiszántúlon található (LŐRINCZY 1992, 164). 7 Köszönetet mondok Nikolin Editnek, hogy az általa feltárt temetkezés feldolgozásának lehetőségét átengedte. 8 A területen 1962-ben Trogmayer Ottó helyszínelt egy kora avar kori lovassírt. A temetkezés feldolgozásának lehetőségéért neki mondok köszönetet. A békéssámsoni és a dombegyházi temetkezés feldolgozása folyamatban van.