A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

durvított felületű (28. kép 5). Ltsz.: 205/30. 4. Sárga, síkozott peremek töredékei (28. kép 1, 3). Ltsz.: 201/30. 5. Szürke, behúzott peremű tál tömdéke (28. kép 6). Ltsz.: 57/30. Hódmezővásárhely-Batida Banner János az előbbi két lelőhely közelében, a középkori batidai templom helyétől 500 méterre található Szabó I - és Molnár I.-tanyák területén kutatott. Ásatási jelentésében gödröket említ, de az innen beleltározott leletanyag nincsen objektumokhoz kötve (BANNER 1934,46-47; BANNER 1934a, 252). 1. Szürke, ívelten kihajló peremű, magas nyakú, éles válltörésű edény töredéke (28. kép 8). TJM ltsz.: 146/30. 2. Sárga, síkozott, kihajló peremtöredékek. Ltsz.: 130, 217130. 3. Szürkésfekete oldaltöredék, vállvonalán felfelé álló, hegyes bütyökkel (28. kép 2). Ltsz.: 113/30. 4. Szürke, fényes, háromszög keresztmetszetű szalagfül töredéke (28. kép 9). Ltsz.: 120/30. 5. Sötétszürke, fényes, ívelt nyakú, kiszélesedő, nyomott hasú, homorúan ívelt csonka kúpos alsórészű urna töredékei. Hasát függőleges, széles árkolás díszíti, vállvonalát felfelé álló, hegyes bütyök tagolja (28. kép 10). Ltsz.: 118, 126, 136-137, 142/36. Hódmezővásárhely-Bodzáspart, Banga-tanya és Bakay-föld Banner János ásatásán a Badem-kultúra telepjelenségei között került elő egy szórvány bronzkés (BANNER 1945, 31, X. t. 6). Az ásatás folyamán késő bronzkon objektumokat nem találtak, csak néhány szórvány edénytöredék utal arra, hogy e korszak népességének megtelepedésével is számolni kell a területen. 1. Barnásfekete, behúzott, ferdén árkolt peremű tál töredéke (26. kép 9). TJM ltsz.: 1219/34. 2. Sárga, behúzott peremű, ferdén árkolt hasú tál töredéke (26. kép 10). Ltsz.: 1264/34. 3. Sárgásvörös, behúzott peremű tálak töredékei (26. kép 7. 11). Ltsz.: 1286, 1291/34. 4. Szürkéssárga, behúzott peremű tál töredéke (26. kép 8). Ltsz.: 1293/34. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Cukormajor vagy Keletitanya. Az ismert neolit teli területén álló — mára már lebontott — állami gazdasági központ udvarán, 1953ban, gödörásás közben két bronzeszköz került elő, állítólag cserépedényből.

16 Tompa Gabriella (1952) és Zalotay Elemér (1953) leletmentései után — ezek során késő bronzkori leletanyag nem került elő —, 1955-56-ban Gazdapusztai Gyula előbb leletmentéseket, majd 1957-ben és 1963-ban ásatásokat végzett a területen (GAZDAPUSZTAI 1963, 21-24).

17 Az ásatások során számos késő bronzkori kerámiatöredék is előkerült, szórványként, objektumhoz nem kötiietően. Az ásató megfigyelései szerint a hallstatti anyag az újabbkori bolygatásokkal és beásásokkal kevert felső 80 cm-ből, szarmata, kora és középső bronzkori kerámiaanyaggal került elő (GAZDAPUSZTAI 1963,21-22).

18 1980-tól Horváth Ferenc kezdett új ásatást, az újkőkori település kutatását tűzve ki célul. Az általa irányított feltárás során folyamatosan kerültek elő késő bronzkori és kora vaskori emlékek a teli 3. rétegéből (HORVÁTH 1982, 201-202; SZABÓ 1988, 86). Több esetben meg tudtak figyelni késő bronzkori objektumokat is.

19 Az anyag jelentős része azonban itt is szórvány, aminek a neolit rétegek fölötti felületek jelenkori bolygatottsága az oka. Bronzdepot: 1. Tokoskalapács (23. kép 1). A kalapácsrész átmetszete hatszögletű, amelyet ovális metszetű, kisebb tokrész egészít ki. A tok pereméből kis darab letörött. Az öntés minősége igen rossz, a tárgy felületén sok kis lyukacska, egyenetlenség figyelhető meg. A kalapácsfelület szétvertsége hosszabb, intenzív használatra utal. H: 9,5 cm. TJM ltsz.: 55.6.1. 2. Tokosvéső (23. kép 2). Az ovális átmetszeni tokrészen egymással szemben két kerek áttörés. H: 12,8 cm. Ltsz.: 55.6.2. Gazdapusztai Gyula ásatásainak leletanyaga. 1. Fekete-sárga, turbántekercses, behúzott perem töredéke (23. kép 13). TJM ltsz.: 57.1.183. 2. Sárga-fekete, behúzott, síkozott perem töredéke (23. kép 14) Ltsz.: 57.1.943. 3. Sárgafekete, turbántekercses, behúzott perem töredéke (23. kép 12). Ltsz.: 68.14.55. 4. Fényes fekete, vízszintes árkolással díszített peremtöredék (23. kép 7). Ltsz.: 57.1.47. 5. Fekete-sárga, vízszintesen árkolt oldaltöredék (23. kép 10). Ltsz.: 58.12.22. 6. Fekete-sárga, ferdén árkolt vállú edény töredéke (23. kép 11). Ltsz.: 58.5.68. 7. Sárga-szürke, árkolt bütykös oldaltöredék (23. kép 9). Ltsz.: 57.1.830. 8. Fekete-sárga, síkozott peremtöredék (23. kép 8). Ltsz.: 68.14.56. 9. Fekete-sárga, hasán ívelt, vállán 16 A TJM leltárkönyvének bejegyzése és Gazdapusztai Gyula 1955. évi helyszíni szemléjéről írott jelentése tudósít a leletről (TJM leliározatlan jelentés). 17 A TJM adattáránakjelentései az 1955-57. és az 1963. évi feltárásokról: 62. és 72. egység. 18 Gazdapusztai Gyida késő bronzkoriként tárgyalja a valójában kora bronzkori 9. sírt (GAZDAPUSZTAI 1959,17-23,1. kép). 19 Az általa feltártfelületek nagyobb mennyiségű késő bronzkori leletanyaga feldolgozás előtt áll. Horváth Ferenc szóbeli közlése.