A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

VÖRÖS Gabriella: Temetkezési szokások és viselet egy dél-alföldi szarmata temetőben (Szeged-Tápé)

1 ) bontottunk ki, egyik lapján U formájú, körben haladó be­nyomkodott mintasorral. Aim.: 3,7 cm, ma.: 1,3 cm. 4. Az alsó lábszárközéptől a bokáig kb. 20 cm-es sávban, kb. 30 cm szélc­sen gyöngyhímzést (27. kép 5) bontottunk ki. Sajnos a feltárás körülményei nem engedték, hogy részletesen dokumentáljuk, csupán azt figyelhettük meg, hogy a gyöngysorok sűrűn egymás fölé voltak felvarrva, és helyzetük alapján szoknyát viselt az el­hunyt. A gyöngyök kivétel nélkül üvegből készültek. Hatszög­metszetű hasáb alakú zöld, kettőskúpos fehér (3 db) és gömb­szelet fonnájú (1 db), ezek a nagyobb méretű típusok, a gyön­gyök zöme azonban piros, fehér, kék és zöld színű apró gyöngy, nagyon sokféle formában, van közöttük szegletes és kicsit le­gömbölyített sarkú, apró kis hólyagocskákkal tagolt, csepp for­mához közelítő, dc legtöbbjük egészen amorf. Csupán töredé­küket sikerült megmentenünk, nagyobb részük egyszerűen szét­mállott, sem dokumentálni, sem felszedni nem sikerült őket. 22. sír: Felnőtt férfi. T.: DDNy-ÉÉK, 202-22° FF: 280 cm, sz.: 85 cm. Szabályos téglalap formájú, lekerekített sarkú, nagyméretű sírgödörben erősen bolygatott váz részeit bontottuk ki. 1 'redeti helyzetben csupán a bal lábfej és a jobbnak néhány ujjperce maradt. A csontok nag}' része egy csomóban a sír D-i felében volt, különböző magasságokban (28. kép 2). A nyesési szinten már itt is észlelhető volt a rablás ténye: a D-i felén jól elkülönült a sza­bálytalan vonalú beásás, amely a sírgödör vonalán nem terjedt túl (28. kép 1). Mell: 1. Egyenletes vastagságú vaspáca, mindkét végén törött, vasár (27. kép 7) darabja. II.: 3,4 cm 2. ívelt háta egyenes élű vaskés (27. kép 8), középső nyélállású. FF: 9,8 cm, sz.: 1,8 cm. 3. Erősen megégett 1-3. századi római érem (27. kép 4). 4. ívelt hátú, egyenes élű, középső nyélállású vaskés (31. kép 6) három darabban, hiányos. Mérhető h: (kb.) 14 cm, sz.: 1,8 cm. 5. Kiinkás végű vascsiholó (27. kép 6), a vége törött. Mérhető h.: 5,2 cm. 6. Vashuzalból hajlított karperec (31. kép 3) három töredéke. Ki­szerkeszthető átm.: 6,7 cm. 7. Fehér üveggyöngy (27. kép 2) szét­mállott darabja. Legalább 1,1 cm lyukmélységü, nyomott gömb alakú. Átm.: 3,4 cm. 23. sír: T.: DDNy-ÉÉK, 198-18°. Ll: 260 cm, sz.: 100 cm. Szabályos téglalap fonnájú sírgödör, erősen lekerekített sarkok­kal. A sírban felnőtt háton fekvő, nyújtott helyzetű váza. A koponya és a mellkas a közepéig bolygatott volt, a csontok a rablóaknában különböző magasságokban kerültek elő. A rablás nyoma már a nyesési szinten jól látszott. A sírt egy keskeny árokkal keresték meg, amely aztán egy 50x60 cm-es, enyhén ovális, fekete folttá szélesedett a sír DNy-i sarkában (29. kép 1­2). A rabló-kutató árok végét átvágta a közvetlenül mellette található 17. sír. Mell: 1. A jobb felkarcsont végénél, másod­lagos helyzetben vasßhulat (31. kép 4) bontottunk ki. Kéttagú, alsó hurkolású, oldalt lehajlított lábú, kengyele a rugórész felé szélesedik. II.: 5,9 cm. 2. Nagyon rossz állapotban levő (égett?) Marcus Aurclius (138-161 ) dénár (31. kép 2) került elő köz­vetlenül a harmadik csigolya mellett. Előlap: ...TONI... Hátlap: olvashatatlan, álló alak. Jól látszott, hogy a csigolyasor enyhén kimozdult, valószínű, hogy a pénz eredetileg a csigolyán volt. 3. A pénz alatt háromnegyed kör formájú vascs ai(31. kép 9). Átm.: 3x3,5 cm. 4. A medencecsúcsnál egy, az előbbinél kisebb, D formájúyascsat (31. kép 8). Átm.: 2,5x2,5 cm, metszete rom­busz formájú. 5. A bal combcsonton átlósan, egyenes élű, erősen ívelt hátú, alsó nyélállású vaskés (31. kép 5) feküdt. A nyélcsú­cson jól látszanak a farostok lenyomatai. IL: 11,7 cm, sz.: 1,7 cm. 6. A bal combcsont belső oldalánál edénytöredéket (31. kép 7) leltünk. A darab duzzadt peremű, ívelt oldalú tálhoz tartozott. Mindkét oldalán halváiy téglaszínű, tompa fényű máz található. Átm.: 5x4 cm. 7. Sötétszürke, gyorskorongolt, matt felületű, váza &lükÚ£dény (32. kép 1 ) feküdt oldalára billenve a két lábfej között. Nyaka ívelten kihajlik, pereme legömbölyített, vállát bemélyített vonal tagolja. Hasa gömbölyű, alacsony korong­talpon áll. A perein és a váll között függőleges irímyú bcsimítás nyomai láthatók. A perem és a váll alig észlelhető kidudorodása alapján nagyon valószínű, hogy eredetileg volt egy füle. Ma.: 13 cm, pá.: 7,7 cm, fá: 5,5 cm. 8. A jobb bokánál apró vastöiedék került elő, felszedésnél szétmállott, nem tudtuk értelmezni. H: kb. 2,5 cm. 24. sír: T: DDNy-ÉÉK, 194-14°. H: 250 cm, sz.: 80 cm. Szabályos téglalap formájú sírgödör, az oldalfalak enyhén íveltek, a sarkok lekerekítettek. A sír D-i felében, a fej-mellkas­nak megfelelő részen a nyesés szintjén fekete elszíneződésként jelentkezett a rablás nyoma. Bontásnál kiderült, hogy a nyújtott helyzetű lábakon és a bal alkaron kívül minden csontot ki­mozdítottak a helyéről, a vázrészek egy csomóban voltak a visszatemetődött, erősen kevert földben (30. kép 1 ). Mell.: 1. Az eredeti helyzetében maradt bal csukló helyén nyomott gömb alakú, nagyméretű, fekete gyöngyszemet (32. kép 4) bontottunk ki. Átm: 1,7 cm. 2. A jobb combcsont belső oldalánál áüós hely­zetben apró_yaskés (32. kép 6) került elő. A hegye felé egyen­letesen keskenyedő penge utolsó harmada ívelten meghajlik. Középső nyélállású volt, a szép formájú, arányos nyéltüskén a lányéi lenyomatai látszanak. H: 10,4 cm, sz.: 1 cm. 3. A kés alatt hengeres, huzalszen'í vastárgy. Mindkét végén törött yusár.(32. kép 7) lehetett. H: 2,5 cm. 4. Traianus erősen kopott pénzét (32. kép 2) leltük a kés és az ár alatt, közvetlenül a combcsont göm­bölyű végénél. 5. A két boka között oldalára billent csésze. (32. kép 5) feküdt. Szürke, gyorskorongolt, rövid peremű, gömbös hasú, kicsi korongtalpon áll. Ma.: 6,8 cm, pá.: 5,7 cm, fá.: 3,5 cm. 6. Az edényben egy apró, gömbszelet fonnájú, fehérJiyeg­gyöngy (32. kép 3) volt. 25. sír: T: D-É, 172-352°. IL: 300 cm, sz.: 75 cm. Téglalap formájú, lekerekített sarkú, hosszú sírgödörben teljesen feldúlt váz részeit és néhány leletet bontottunk ki. A csontok és tárgyak egy-egy csoportban nagyjából a sír két részében, külön­böző magasságokban kerültek elő. D-i végében egy szabálytalan fonnájú mélyedést bontottunk ki, elképzelhető, hogy állatjárás volt (30. kép 2). Mell.: 1. A sír D-i végében, a felsőtestnek meg­felelő helyen bronz számszeríjfibulát (32. kép 9) találtunk. Lába apró gömbben végződik, kengyele háromszög metszetű, magas tűtartójában a vastü kis darabjával, a kengyel végén kis gombbal. H: 3,8 cm. 2. Ugyanezen a részen feltehetően nyaklánc (32. kép 12) szétpergett és megmaradt darabjai: négy, sokszögű karneol és egy hordó alakú mészkőgyöngy. 3. A sír két végébe) 1 kikerült kettős — az egyik vastagabb — vashuzal, valószínűleg két de­formálódott karperec darabjai. Kis felületen textillenyomat figyelhető meg. Átm.: kb. 6,5 cm. A sír láb felőli végéből szár­mazik egy vékony vashuzal (32. kép 8) enyhén ívelt két töredéke, a vékonyabb karperec darabjai. II: 3,8 cm. 4. Alak­talan apró kis yastörvdék. LL: 1 cm. 5. A láb felőli részről szár­mazik két gyöngy (32. kép 10), egy sokszögű karneol és egy barna üveggyöngy töredéke. 6. Bontás közben további két sok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom