A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

Előszó – Vorwort – Foreword

magyarországi múzeumok évkönyvei szinte gomba módra születtek 1956-tól, közöttük a szegedi Móra Ferenc Múzeum Evkönyve is, mely bevallatlanul, vagy bevallottan, egy közép-európai szempontból is fontos régió, a Kárpát-medence centrális részének régészeti, néprajzi, helytörténeti és biológiai témájú múzeumi tanulmányait tette közzé. Akkoriban egy-egy decentrum, nagy hagyományokkal rendelkező múzeum adta a nevet, melyet később törvényerejű rendelet legalizált, hiszen ezek a vegyes tartalmú évkönyvek regionális jelentőségűek voltak, s azok is maradtak. Ilyenképpen Csongrád megye múzeumi tanulmányait tettük közzé, ám hozzá kell kapcsolnunk a szegedi egyetem patinás régészeti intézetének hagyományait is, hiszen az elmúlt évtizedekben a háború előtti évekkel ellentétben, az oktatást is a múzeum vállalta magára. Közel 40 esztendő múltán beláttuk, hogy a korszerűsödő múzeum kinőtte tudományos közleményeinek eddigi kereteit. Terjedelemben, tartalomban, technikában és eladhatóságban is, hiszen be kell vallanunk, évkönyvünk egyik célja, az a nemzetközi cserekereskedelem, mellyel könyvtárunkat, s ezzel naprakész információinkat gyarapítani szándékozunk. Úgy döntöttünk tehát, hogy évkönyvünket öt szekcióra bontjuk, melyekből most a régészet szaktudományának szakszerű művelőinek ajánljuk figyelmébe tanulmányaink sorozatát. Úgy tervezzük, hogy nem évente, hanem olyan periodikaként jelenünk meg, amelyben újabb fontos eredményeinket büszkén tárhatjuk a szaktudomány világa elé, nem az eredmények, hanem a gazdasági lehetőségek függvényében. Tanulmányaink az őskőkortól a kora újkorig ölelik fel azt az időintervallumot, melynek tárgyi hagyatéka forrásként szolgál hazánk, és annál sokkal szélesebb régió számára is. Tanulmányainkat elméleti és gyakorlati régészként működő kollegáink figyelmébe ajánljuk. TROGMAYER Ottó Seit 1956 vermehrten sich die Jahrbücher der ungarischen Museen rasant. Darunter wurde auch das Jahrbuch des Móra-Ferenc-Museums von Szeged (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve) aufgelegt, in welchem — eingestandenermaßen oder nicht — die archäologischen, ethnographischen, lokalgeschichtlichen und biologischen Studien der in den Museen arbeitenden Forscher einer, auch in mitteleuropäischer Hinsicht wichtigen Region, nämlich des zentralen Teiles des Karpatenbeckens veröffentlicht wurden. Damals war je ein Dezentrum, d.h. je ein Museum mit großen Traditionen der Namengeber, Das wurde später durch eine Verordnung mit Gesetzeskraft legalisiert, da diese Jahrbücher mit verschiedenen Themen von regionaler Bedeutung waren und blieben. Dementsprechend wurden die Studien der Forscher der Museen des Komitates Csongrád veröffentlicht. Aber hinzu kommen die Traditionen des altehrwürdigen archäologischen Institutes der Universität zu Szeged, da das Museum — im Gegensatz zu den Jahren vor dem Krieg — auch den Unterricht übernahm. Nach fast vierzig Jahren sahen wir ein, daß das immer modemer werdende Museum dem bisherigen Rahmen seiner wissenschaftlichen Erscheinungsformen entwuchs. Das gilt sowohl für Ausmaß, Inhalt, Technik als auch fur die Verkäuflichkeit, weil man eingestehen muß, daß einer der Zwecke unseres Jahrbuches der internationale Tauschhandel ist, wodurch unsere Bibliothek, d.h. unsere tagfertigen Informationen vermehrt werden können. Es wurde also die Entscheidung getroffen, daß unser