A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

LŐRINCZY Gábor – TROGMAYER Ottó: Birituális vatyai temető Csanytelek-Palén

MFMÉ — StudArch I (1995) 49-90 BIRITUÁLIS VA TYAÍ TEMETŐ CSANYTELEK-PALÉN LORINCZY Gábor-TROGMAYER Ottó In memóriám STANCZIKILONA 1943-1991 A Csongrád megyei Csanytelek község Tiszával határos keleti részén, a belterülethez tartozó szántóföldön a helyi tsz az 1960-as évek közepétől, illegálisan homokbányát működtetett. Az elmúlt 25 év alatt hozzávetőlegesen 22 000 m

2-nyi felületet bányásztak el. Az évek során leletbejelentés nem történt, az előkerült régészeti leletek nagyrésze elkallódott.

1 A lelőhely a szabályozás előtti élő Tisza magaspartján, az észak-déli partvonulatból mintegy 2 méterre kiemelkedő 300 méter hosszú domb közepén helyezkedik el (1. kép 1). Az első alkalommal, 1988. április 25. és 29. között a homokbányászással közvetlenül veszélyeztetett északi bányafal melletti sávot tártuk fel. A munka megkezdése előtt, mintegy 500 m

2-nyi felületről egy munkagép 35-40 cm vastag humuszréteget már leszedett. Ekkor a vatyai temető 40 sírja mellett különböző korú — kora és késő bronzkori, szarmata és Árpád-kori — telepobjektumokat bontottimk ki. Még ugyanebben az évben — 1988. június 27. és július 4. között — az előző felülethez északról csatlakozva egy 11x15 méteres területet tártunk fel. A 165 m

2-nyi felületen újabb 32 középső bronzkori temetkezés került elő. Ekkor a bánya déli oldalában látható nagyméretű beásásra is rábontottunk, ahol egy kelta ház részlete került elő (A. PÁL 1994). A bánya déli fala menti sávon, 1990. április 18. és 28. között 275 m

2-nyi felületet tártunk fel, ahol újabb 20 temetkezésre bukkantunk (2. kép).

2 Az ásatást megelőzően, a lelőhelyről — az eddigi ismereteink szerint — az alábbi edények kerültek a helybéli gyűjtők birtokába. A Volentér Jánosnál található edények: 1. Világosbarna színű, hengeres nyakú, öblös vállú és elszűkülő aljú urna, pereme hiányzik (2. kép 8). A válltövön lapos szalagfül csonkja látható. Ma.: 31 cm, fá.: 9,5 cm. 2. Szürkés/ Az előkerült leletek közül Volentér János kanonok gyűjteményébe került néhány középső bronzkori, ép edény. Rózsa Gábor mérnök-muzeológus figyelt fel ezekre a leletekre és hívta fel figyelmünketa terület veszélyeztetettségére. Ezt követően került sor, három ásatási idényben, a bányát szegélyező part leletmentő ásatásam. Mint az ásatás során kiderült, Volentér János mellett Szántai József helybeli lakos is megmentett néhányat a területen előkerült leletek közül. 2 Az első két alkalommal a leletmentő ásatást a szerzők, az 1990. évi leletmentést A. Pál Gabriella és Lörinczy Gábor vezette. A három alkalommal történt leletmentésünket nagyban segítették a szegedi József Attila Tudományegyetem régészhallgatói: Anders Alexandra, Acs Csilla, Barna Judit, Bende Lívia, Bozsik Katalin, Cseh Julianna, Fischl Klára, Gáspár Judit, Kovács Tibor, Ormándy János, Pávai Eva, Polgár Zoltán, Pölös Andrea, Pusztai Tamás, Scheffer Krisztina és Szalontai Csaba. Segítségüket itt is megköszönjük. A feltárt terület nagysága (800 m

2

) és az előkerült temetkezések száma alapján (92) aföldmunkák során feltehetően 1000-1500 sírt semmisítettek meg. A csanyteleki temető egyes sírjait és leleteit eddig két rövid közleményben és egy katalógusban ismertettük (RégFüzSer. 1. No. 42.1991, 9; ArchÉrt 118(1991) 119; LÖRINCZY-TROGMAYER 1991; LÖRINCZY-TROGMA YER1992; TROGMA YER-VŐRŐS1994, 19-20). 3 Itt mondunk köszönetet Volentér Jánosnak és Szántai Józsefnek, hogy gyűjteményeik e lelőhelyről származó edényeinek publikálásához hozzájárultak.