A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - JUHÁSZ Irén: Fülkesíros temetkezések Békés megyében

fiak nemesebb fémből készített övdíszei között is előfordul, hogy a csatot vasból készítették. Amikor a kés a vascsat környékén volt, és két csatot találtunk, akkor az egyik minden bizonnyal a késtok felfogató szíjához tartozott. Amikor a medencében van kél csat, akkor az egyik a nadrágszíj, a másik köpenyszerű felsőruha szíjának tartozéka lehetett. Ha a medencében, egymással párhuzamosan, egymás felett helyezkedtek el a csatok — pl. a 184, 189, 224, 405. sírokban —, elképzelhető egy széles, tüszőszerű öv is. A tarsolyok is viseleti tárgyként foghatók fel. A szarvasi fiilkesírok közül kettőben találtunk. A leletek között több sírban volt 1-3 cm hosszúságú, ácskapocs formájú, kis vaskapocs. A koponyatetőnél és annak környékén, feltehetőleg valamilyen sapka, bőrből készült fejfedő összefogására szolgált. A 290. számú, fülkesírban a lószerszámok között került elő hasonló darab a hevedercsat töredékei között, feltehetően valamelyik lószerszám szíjazatához tartozott. A 408. sírban valószínűen a bal medencetájékon lehetett valamilyen tarsolyszerűség, melynek összefogására szolgálhatott a kis kapocs. Ennek zárógombja, dísze, vagy tartalma az a nagyméretű, lapos, fehér gyöngy, mely a bolygatás miatt a lábcsontok között volt. Az elősírban levő, in situ állatcsontok alatt is volt egy kis vaskapocs, amely feltehetően az állat vezeték kötélzetéhez tartozott. Fegyverek Tőrkések. A temető egészében mindössze Zsírban volt 20-30 cm hosszúságú tőrkés. A fülkesírok között háromban találtunk, mindháromban övveret maradványok is voltak. Nyílhegy. A 324. sírban íjlemezeken és tegezborításon kívül háromélű nyílhegy töredéke is előkerült. Fokos. A 189. sírban fekvő férfi jobb bokacsontjába vágva egy ellentett élű, háromszög alakú, vasékkel ellátott fokos volt. íjlemezek. A szarvasi temető két íülkesírjában, a 200. és 324. sírban voltak íjmerevítő csonüemezek. Ezek a keskeny végű típushoz tartoznak, az íjkarok 21,5 mm, illetve 20 mm szélesek. Mindkét sír íjlemezei a kora avar kor jellegzetes íjaira utalnak, ezt erősítik a sírok más leletei is. Tegezborítás. A teljesen feldúlt 324. sírban tegezborítás keskeny csontlemezei kerültek elő. Díszítésük hasonló a Szebény II. 7. és 9. síréhoz (GARAM 1975, 75), a Zsámbokról származó darabéhoz (FETTICH 1951, XL VIA. L 3), a Győr II. 324. sír (HAMPEL 1905, m. Taf. 490) és a káptalantóti 21. sír (BAKAY 1973,48) tárgyainak díszítéséhez. Fettich Nándor — a kísérő leletek alapján — a csontborítást 7. század véginek határozta meg (FETTICH 1951,70). Lószerszámok A 15 jelképes lovas temetkezést tartalmazó sír közül 12-ben volt zabla, ezek egy kivételével csikózablák. A 156. sírban 2-2 nagykarikával ellátolt csikózabla volt, a 154. sírban 8-as végű karikával került elő, melynek a külső hurkában csont pofarúd lehetett. 11 sírban találtunk kengyelt Hurkosfülű, kerek talpú a 140, 189, 367. sírban, hurkosfülű, kerek és egyenes talpú a 154, 156, 290, hurkosfülű, egyenes talpú a 48, 56., hurkosfülű és hosszúfülű a 226, hosszúfülű a 245, hurkosíülű, körte alakú a 377. sírban volt. Kovrig Ilona szerint, a hurkosfülű kengyel a korai avar időben együtt volt használatban a hosszúfules kengyelformával, s ez utóbbi kengyeltípus túl is élte annak használatát (KOVRIG 1957, 129). A hurkosfülű kengyelek jobbára a rozettás lószerszámok, míg a hoszszúíulűek a rojtmintás és félgömb alakú szíj veretek kísérői. Az egyenes talpú kengyelek — a kutatók véleménye szerint—670 után jelennek meg. A fülkesírok közül a 154. sírban rozettás, a 245. sírban rozettás és rojtmintás, a 200. és 420. sírokban pedig nagy, ezüstözött, félgömb alakú hám- és kantárveretek voltak. A rozetták előállítására szolgáló préselőmintatöbb lelőhelyről ismert. A rozettamintás típusú veretek hosszú ideig voltak használatban. A szarvasi 245. sír rozettáinak 12 szirma van, a hozzánk legközelebb talált, Szentes környéki préselőmintán 15, a kunszentmártoniakon 15, illetve 16 (CSALLÁNY 1933,30), a szegvárin 15 (BÓNA 1979,11,4. kép ) az iváncsain 18 (BÓNA 1970,254,10. kép) szirom volt. A kunszentmártoni ötvössírban rojtos lószerszám szíj vég préselőmintája is volt (CSALLÁNY 1933, 7), melynek felülete sima, alsó végén 9 rojt, a szarvasi 245. sír ugyanilyen szíjvégein 10 rojt van. A kunszentmártoni préselőmintakészletet Csallány